A magyar iskolába járás és az érvényesülés kéz a kézben tud járni

Panelbeszélgetést tartottak a magyar oktatás előnyeiről Máramarosszigeten, a magyar napok keretében.

Iskolaválasztásról, a magyar oktatás előnyeiről és fontosságáról tartottak panelbeszélgetést sikeres magyar máramarosszigetiekkel az I. Máramarosszigeti Magyar Napokon. A magyarul álmodtunk nagyot című beszélgetésen Cziple Hanna magyartanárral, Wegroszta László műépítésszel, Nagy Levente mérnökkel, valamint Sarkady Csaba kerékpárüzlet-vezetővel Zahoránszki Brigitta beszélgetett.

A négy meghívott mindegyike magyar iskolába járt Máramarosszigeten, és arról beszéltek, mit nyújtott nekik a magyar oktatás, mit jelent nekik magyarnak lenni.

„A magyar iskolába járás és az érvényesülés teljesen kéz a kézben tud járni. Az érvényesülés az, hogy megteremted magadnak munkával, tanulással, az emberi kapcsolatokkal annak a lehetőségét, hogy valamit létrehozzak. Ez, ami az érvényesülésnek az alapja. A magyar iskolába járás óriási segítség volt nekem az érvényesülésben, mert nem szakít el a saját kultúrádtól, a magyar nyelvtől” – fogalmazott Wegroszta László Sepsiszentgyörgyön élő műépítész, aki 1995-ben érettségizett az akkor még a Dragoș Vodă líceumban működő magyar tagozaton, és akinek a kislánya is ősztől magyar osztályba fog járni.

Mindannyian kiemelték a Leöwey Klára Elméleti Líceumban azt, hogy családias hangulat van, a kicsi létszámú osztályokban a pedagógusok hatékonyabban tudnak foglalkozni a diákokkal. 

„Legtöbben több mint egy évtizeden át együtt vannak, és kialakul egy testvériesség. Kicsi közösség jár oda, akik vigyáznak egymásra. Emellett természetesen rengeteg közösségi program van, amibe be tudnak kapcsolódni, mint ahogy én tettem annak idején” – mondta Nagy Levente, aki fafeldolgozást végzett Brassóban, és jelenleg mérnök a családi vállalkozásnál.

Sarkady Csaba 15 évesen költözött ki Magyarországra, majd nyolc év után hazatért Máramarosszigetre, és megnyitotta kerékpáros vállalkozását.

„Volt egy álmom, és bár akkor sokan túl merésznek gondoltak, nem hittek ebben a projektben, nem bántam meg ezt a lépést” – fogalmazott a fiatal cégvezető, akinek mostanra sikerült bővítenie is vállalkozását.

Cziple Hanna a Kolozs megyei Búzán és a kolozsvári Transilvania szakiskolában tanít magyar nyelv és irodalmat. Diákként aktívan részt vett a helyi közösségi életben, néptáncolt, cserkészkedett és a diáktanácsban is tevékenykedett.

„Az, hogy magyar iskolába jártam, az abban segített hozzá a mostani énemhez, hogy tudom értékelni azt, hogy kicsiként is nagyot tudunk tenni” – fogalmazott, majd elmondta, hogy a magyar oktatást és a Leöwey Klára Elméleti Líceumot a volt diákok sikereivel, pályafutásával is lehetne népszerűsíteni, hiszen a tanintézmény bőven büszkélkedhet sikeres diákokkal. „A magyar iskola induljon ki abból, hogy mit tart a kezében. Mi az, amivel büszke lehet az elmúlt 21 évben? Mutassuk meg ezeket a büszkeségeket és az értékeinket, és ez egy igazi vonzereje lenne az iskolának” – összegzett Cziple Hanna.