A Főtér Fesztivál 10 éve

10 év civil összefogása a Nagybányai Magyar Napok érdekében!

A 10. Főtér Fesztivál (forrás: Mezok Dan)

(az írás megjelent az Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2015-ben, szerkesztette Bodó Barna)

A Főtér Fesztivál a nagybányai és Nagybánya-környéki magyarság évente megrendezendő kültéri kulturális és szórakoztató rendezvénysorozata, amely Nagybánya történelmi főterén kerül megrendezésre, magyar nyelven. A Főtér Fesztivál a nagybányai és bányavidéki magyarság közösségépítő és közösségerősítő rendezvénye. Célja a magyar közösségtudat, a magyar önazonosságtudat és a magyar kultúra megőrzése, erősítése a szórványközösségen belül. A Főtér Fesztivál mozgalomszerű, alulról építkező, önkéntességen alapuló közösségi tevékenység, a nagybányai és Nagybánya-környéki magyar civil szervezetek, csoportosulások, szakmai körök és intézmények közös munkája.

A kezdetek (2006-2007)

2006-ban egy ifjúsági kerekasztal-beszélgetés sorozat eredményeképpen szervezték meg az első rendezvényt, Főtér Fesztivál - Nagybányai Ifjúsági Napok névvel. Nagy igényre válaszolt a rendezvény, hiszen kültéri, magyar nyelvű, szórakoztató jellegű programsorozat nem létezett a városban, ahol ez eddig az ifjúság és maga a magyar közösség igen szétszéledve, elszórtan fejtette ki tevékenységét. A másik fő kiindulópont az volt, hogy egy közös rendezvény keretében, de szabad téren mutatkozzon meg minden aktív ifjúsági szervezet. Az összefogás és a partneri viszonyok kialakítása volt a legfőbb kihívás, emiatt is öltött mozgalom-jelleget a szervezési folyamat, hiszen egy szervezet sem volt olyan erős, hogy magára vállalja a szervezést.

Érdekességképpen álljon itt, hogy hány és mennyire eltérő jellegű típusú szervezet szerepelt a szervezők címszó alatt 2006-ban: EKE - Gutin Osztálya; Fülemile Színjátszó Kör - Németh László Elméleti Líceum; Gróf Teleki Sándor cserkészcsapat; Lendvay Márton Színjátszó Kör; Krisztus Király Római Katolikus Plébániatemplom ifjúsági köre; Medáliák Társasága - Németh László Elméleti Líceum; Nagybányai Baptista Egyház Ifjúsági csoportja; Nagybányai Ifjúsági Szövetség – NISZ; Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága - NMKT; Németh László Elméleti Líceum Diáktanácsa - NLDT; Óvárosi IKE - Óvárosi Református Egyházközösség Ifjúsági Keresztyén Egyesülete; Schola Rivulina Énekkar - Szentháromság Római Katolikus Plébánia; Turul-Sas Lovagrend; Teleki Magyar Ház; Táncház; Újvárosi IKE - Újvárosi Református Egyházközösség Ifjúsági Keresztyén Egyesülete. Ezen szervezeteket összefogva, a szervezetek képviselői közül volt egy hét-tizenegy tagot számláló szervező csoport, és ennek volt egy koordinátora.

A Fesztivál 2008-ban már minden nagybányai magyar ünnepévé válik, hiszen rövid időn belül kiderült, hogy nemcsak az ifjúságnak van szüksége ilyen jellegű rendezvényre, hanem mindenkinek, az egész magyar közösségnek. Mindenkinek, akinek fontos az együttlét, a találkozás, mindez magyarul, magyarok között. 2009-ben már huszonhat szervező csoport fogott össze és vállalta az egy évig tartó készülődést, szervezést.

A növekedés és konszolidáció évei (2009-2011)

Minden évben több korosztályt szólítottak meg, a legtöbb rendezvény, 2009-től rétegzett jellegű, szórakoztató, kulturális, egyházi és sport programokkal, korosztályokra bontva, több korosztálynak párhuzamosan. A programok egy részét a szervező csoportosulások, intézmények szervezték, másokat pedig meghívott (erdélyi és magyarországi) fellépők tettek színessé.

2010-től a szervezési, pénzügyi és jogi háttér megfelelő biztosítása érdekében az addigi szervezetek képviselői létrehozzák a Főtér Fesztivál Egyesületet, mint lebonyolító szervezetet. Az egyesület kétévente választ vezetőségét és kijelöli a szervezőcsapatot az aktív civil szervezetek, intézmények, csoportosulások képviselői közül. Példaként megemlíthetjük a 2011-es szervezőcsapatot: Antal Róbert (Schola Rivulina énekkar, Szentháromság templom), Balogh Andrea (Németh László Elméleti Líceum Diáktanácsa), Balogh Csaba (Koltói Petőfi Sándor Általános Iskola), Dávid Lajos (Teleki Magyar Ház), Józsa András (Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány), Markó Hajnal (gr. Teleki Sándor Cserkészcsapat), Pintér Zsolt (Virtuális Nagybánya Egyesület, Nagybánya.ro), Rusznyák Lóránd (Black Morphium együttes), Vida Noémi (Nagybányai Ifjúsági Szövetség – NISZ).

A lebonyolító szervezet létrehozása semmiben sem érintette a fesztivál mozgalom jellegét, továbbra is a legtöbb szervezet bekapcsolódott a szervezésbe, ki saját program szervezésével, ki más programok kigondolásával, levezetésével. Nem elhanyagolható tény, hogy a nagybányai magyar diákság köréből évente száztagú önkéntes csapat verbuválódott, ami azért is dicsérendő, mert maguktól, semmilyen kényszer hatására jelentkeztek és dolgoztak együtt a fesztivál előtt és ideje alatt a szervezőcsapattal.

Jellegét tekintve a Főtér Fesztivál fő jellemvonása a „minőségi szórakozás” jelige mentén alakult ki. A szervezők törekedtek a szórakoztató és kulturális programok egészséges, élvezhető egyensúlyát megvalósítani. Kiemelt fontosságú feladat volt a helyi magyar kulturális örökség iránti figyelem felkeltése, bemutatása a fiatalabb korosztályok számára. A Főtér Fesztivál minden mozzanata a minőségi program jegyében zajlik, azaz a programok tartalmilag és szervezésileg a lehető legszakszerűbben voltak előkészítve, annak érdekében, hogy a fesztivál résztvevői maximálisan élvezhessék a produkciókat.

A hagyományápoló és kortárs jellegű programok kiegészítik egymást. Minden programot úgy szerveztek meg, hogy fiatal is és idősebb egyaránt élvezze. Ilyenek például a táncházas produkciók, a hagyományos magyar lovas, fegyveres produkciók (kicsik és nagyok is élvezik). Az előbb említett koncepciót alátámasztja például a 80 éves Tőrös Gábor plakett kiállítása, amelyet együtt szerveztek egy fiatal magyarországi rajzművésszel. A családok vetélkedőjét mindenki szívesen nézte vagy kapcsolódott be, mint ahogy a cserkészek által szervezett rekeszmászásba is. Az aranyosztály diákoknak szóló vetélkedősorozatot az iskola apraja-nagyja élvezte, tombolta, diákok-tanárok-szülők együtt. A Főtér Fesztivál programja lehet a leggazdagabb a sokrétű, jellegű vetélkedők, versenyek területén. A példákat lehet folytatni, hiszen a szervezők egymást túllicitálva találták ki a érdekesebbnél érdekesebb és bonyolultabb, csavaros és izgalmas műsorszámokat. Néhány példa erejéig: szappanos kurling, óriáscsocsó, térfoglaló társasjáték, robogó verseny óvodásoknak, trabant-húzás, paraszt bowling (teke), népi játékok bajnoksága, egy perc és hecc, kötélhúzás három irányba, várostörténeti vetélkedő, futóverseny az egykori vár nyomvonalán, divatbemutató újrafelhasznált anyagokból, stb. – a lista végeláthatatlan.

Elmondható, hogy a szervezés lebonyolításához szükséges pénzalap 75%-a a kezdetektől fogva a helyi magyar vállalkozásoktól és adományozóktól származik. Ez a tény is aláhúzza a mozgalom- és az önkéntes jelleget, azt, hogy minden nagybányai magyar ügyének érzi ennek a fontos rendezvénysorozatnak a létrejöttét. A költségek fennmaradó részét a helyi és megyei önkormányzattól megnyert tetemes támogatások (értékelendő a többség által biztosított támogatás), valamint erdélyi és magyarországi pályázatok biztosították. A pénzszerzési folyamat a mindenkori szervezőcsapat feladata volt.

Nem elhanyagolandó részlet az, hogy a Főtér Fesztivál szervezői a tíz év alatt teljesen önkéntesen végezték feladatukat, senki semmiféle munkáért anyagi juttatásban vagy formában nem kapott ellenszolgáltatást.

A Nagybányai Magyar Napok évei (2012-2015)

A konszolidáció évei után és a fesztivál növekedése miatt, a szervezők ráébredtek, hogy tulajdonképpen az egész nagybányai és bányavidéki magyar közösséget meg kellene szólítani. Emiatt 2012-től a Főtér Fesztivál a Nagybányai Magyar Napok mellékelnevezést is kapja.

2014-ben a Főtér Fesztivál Egyesület létrehozza a fesztivál partnere minőséget, annak érdekében, hogy a jelentős helyi szervezetek, intézmények nagyobb teret nyerjenek, szorosabban bekapcsolódjanak a szervezésbe. Ettől kezdve a Főtér Fesztivál partnere minőséget élvezi a Teleki Magyar Ház, a nagybányai RMDSZ és a Németh László Elméleti Líceum.

2015-ben szervezték meg a 10. Főtér Fesztivált és Nagybányai Magyar Napokat, amely rekord számú támogatót hozott és a résztvevők számában is rekord született. Ezen alkalommal is példaértékű összefogásnak lehettünk tanúi. Továbbá néhány adat: főszervező a Főtér Fesztivál Egyesület, partnerek a Teleki Magyar Ház, az RMDSZ, a Németh László Elméleti Líceum. Továbbá 25 helyi szervezet, intézmény, csoportosulás kapcsolódott be a szervezésbe, három nap alatt 57 programot valósítottak meg, anyagi háttér 90 támogató...

Többségi támogatás, szervezési részletek, arculat és nyilvánosság

Nagybánya hagyományosan egy toleráns közeg, nincs etnikai feszültség, a közélet vitái sem a többség-kisebbség törésvonal mentén alakultak az utóbbi időben. Kezdetektől fogva a helyi önkormányzat partnere volt a rendezvénynek, anyagilag és infrastruktúra szempontjából is végig főtámogatója a Főtér Fesztiválnak. Ez a tény úgymond legitimálta a többségi közösség előtt. Nagybánya román nemzetiségű lakossága a kezdetektől elfogadta, sőt mondhatni minden lakos a Főtér Fesztivált a város egyik nevezetes eseményének tartja. Rendezvényről rendezvényre nőtt a román résztvevők száma, természetesen a vegyes családok részvétele is jelentős. A Főtér Fesztivál egynyelvű rendezvény, mivel elsősorban a magyar közösségnek szól, minden program magyar nyelven zajlik, ezt a tényt a közönség elfogadta, tudomásul vette.

A rendezvénynek az a célja, hogy minél több magyart megszólítson, azokat is, akik nem vállalnak aktív szerepet a magyar közösség mindennapi életében, és az iskolán kívül nincsenek jelen sehol, ahol a magyar közösség megnyilvánul. De egyszer egy évben, Nagybánya történelmi központjában mindenki találkozhat, ünnepelhet. Ezt a szempontot figyelembe véve a Főtér Fesztivál kezdetektől fogva teljesen ingyenes rendezvénysorozat volt, és az is marad.

A Főtér Fesztivál imázsa folyton alakul, de van pár szempont, ami állandó: a magyar jelleg hangsúlyozása (színvilág, tulipán motívum), a helyi kötődés kiemelése (főtéri házsorok, nagybányai motívumok), fiatalos, hangulatos formavilág.

Fontos a rendezvény jelmondata is: Miénk itt a tér! Az LGT-től kölcsönzött mottó arra utal, hogy a nagybányai magyarság három napra minden évben birtokba veszi a történelmi központot, bevonul, belakja jókedvvel és a találkozás örömével. Nem elhanyagolandó szempont a külföldre elszármazott nagybányaiak megszólítása sem, őket minden évben erre az alkalomra hazavárják a szervezők, hogy élő közösséget alkossanak a mai, itt maradt rokonokkal, magyarokkal.

Bár a Főtér Fesztiválnak főleg az erdélyi médiát illetően nem volt médiastratégiája, idővel kialakult a médiajelenlét, ismertté vált, kedvessé vált a sajátos jellegű Nagybányai Magyar Napokként is ismert Főtér Fesztivál. Lehet a lassú, Nagybányán kívüli imázsépítésnek ez a fő hozadéka, hogy lassan konszolidálódott egy erős, hangulatos, kedves kép a rendezvényről Erdély-szerte.

Nehéz felbecsülni a résztvevők számát, de mindenképpen szemmel láthatóan nő évről-évre. Ez egy nyitott tér, ahol mindig van elég hely, de sajnos már sosem lesz teljesen tele. Lehet, hogy a szervezők egyedüli gondja csak az, hogy a rengeteg, önzetlen munka eredményét talán nem elegen élvezik, továbbra is várják a még mindig otthon maradottak előkerülését...

A sok és nehézkes szervezési folyamat miatt, az alulról építkező, nyitott szervezési elv okán a mozgalom-jelleg tekervényes útjai miatt a nagybányai fesztiválszervezés nagyon bonyolult, rengeteg kompromisszumot és türelmet igényel – de az eredmény, az összefogás eredményessége és a résztvevők elismerő mosolya miatt, mindenképpen megéri.

Pintér Zsolt