Szerdán szavaz a szenátus a Covid-igazolvány munkahelyi kötelezővé tételéről

A szenátus jogi bizottsága elfogadásra javasolta kedden azt a törvénytervezetet, amely kötelezővé teszi a koronavírus elleni védettség igazolását az állami és magán egészségügyi rendszerben dolgozóknak, illetve az ötven vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató, irodaházakban működő cégek alkalmazottainak. A felsőház plénuma szerdán szavaz a kezdeményezésről.

A törvénytervezet értelmében a kórházakban, orvosi rendelőkben, laboratóriumokban, szociális otthonokban (beleértve az állami és magán intézményeket) dolgozóknak, valamint az orvosi eszközöket és gyógyszereket forgalmazó vállalkozásoknak, valamint a házi gondozási szolgáltatást nyújtó cégek alkalmazottainak kötelezően bizonyítaniuk kell a koronavírus elleni védettséget. Ezt az európai uniós digitális („zöld”) igazolvánnyal tehetik meg, ami a betegség elleni teljes oltást vagy a fertőzésből való, fél évnél nem régebbi felépülést bizonyítja.

Ezt kell használniuk az irodaházakban működő cégek alkalmazottainak is, abban az esetben, ha egy térben ötvennél több fő tartózkodik (nem részletezik, hogy a gyári munkások esetében is kötelező-e, akik több százan dolgozhatnak egy légtérben).

Az állami és magánintézményekbe egyébként az ügyfelek is csak Covid-igazolvánnyal léphetnek majd be a jogszabály-tervezet szerint, tehát gyakorlatilag majdnem mindenkinek kötelező lesz a „vakcinaútlevél”.

Azok a munkavállalók, akik megtagadják ezt, munkaviszonyuk 30 napos felfüggesztésére számíthatnak, amit akkor oldanak fel, ha bemutatják a Covid-igazolványt. A közszférában 30 nap után, ha az alkalmazott továbbra sem hajlandó bemutatni az igazolást, automatikusan megszűnik majd a munkaviszonya, a magánszférában viszont lehetőség nyílik a 30 napos fizetetlen „szabadság” meghosszabbítására, vagy a munkaszerződés egyoldalú felbontására.

A szabályt megszegő munkavállalóra – ha Covid-igazolvány nélkül meg dolgozni – 10 és 50 ezer lej közötti pénzbírság szabható ki, a munkaadót viszont 50 és 100 ezer lej közötti összegre büntethetik. A bírságot a megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP), a munkaügyi felügyelőség vagy a belügyminisztériumi szervek szabhatják ki.

A törvénykezdeményezést gyorsított eljárásban tárgyalja a parlament, a szenátusi szavazás után a képviselőház lesz a döntő fórum. Ha elfogadják és az államfő kihirdeti, a Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől számított 15 nap múlva lép érvénybe, és a veszélyhelyzet megszűnéséig lesz hatályban.

(maszol.ro)