Mi áll a rekord fertőzésszámok mögött? Lesz-e újra szükségállapot? László Attila orvos-szenátor válaszol

Mi a magyarázata annak, hogy sorra dönti a rekordokat a napi koronavírusos esetek száma? Számíthat-e a lakosság újabb korlátozó intézkedésekre, akár a szükségállapot visszaállítására? László Attila orvost, az RMDSZ szenátorát kérdeztük.

Szerdán, majd csütörtökon is rekordot döntött az új fertőzések száma, ismét sokan vannak intenzív osztályon, az adatok gyakorlatilag rosszabbak, mint amilyenek a szükségállapot ideje alatt voltak. Mi történik? Meg kell-e ijednünk? 

Nézzünk egy kicsit az adatok mögé. Az elmúlt két napban valóban megdőlt a napi esetszámok rekordja, de mindkét napon több mint 13 ezer teszt eredményét dolgozták fel. A korábbi rekordot április 9-én jegyezték, akkor 531 esetet jegyeztek, de ez 4000-nel kevesebb teszt eredménye volt. E szerint most 4 százalék körüli a fertőzöttek aránya, április 9-én pedig 10 százalék fölötti. Nyilván a 4 százalék is aggasztó, de nem veszélyes, 1,7-1,8 százalékról nőtt ekkorára.   De más jelenségek is állnak a számok mögött. Bukarestben és Brassóban például nagy a populáció és nagy a tesztelési kapacitás is. E két városban sok munkáltató elkezdte saját költségén teszteltetni az alkalmazottait, hogy megelőzzék az esetleges gócok kialakítását a munkahelyeken.

Azt nem sikerült megtudnom, hogy a szerdai több mint 13 ezer tesztből hányat végeztek Bukarestben, illetve Ilfov és Brassó megyében, de azt tudom, hogy Brassóban 12 tesztgép van. Hiába ilyen nagy a kapacitás, naponta 200-300 embert küldenek Sepsiszentgyörgyre, hogy ott teszteljék őket. Tehát gőzerővel zajlik Brassó megyében a tesztelés, így nem csoda, hogy egy 600-700 ezres megyében 50-60 esetet regisztrálnak naponta. És még volna egy érdekesség: a mai napig nem tudni, hogy a naponta jelentett esetek közül hány valóban új fertőzött van és hány közülük újratesztelés eredménye.

Jelenleg az úgynevezett aktív esetek száma 7500 körüli, ők a jelenleg fertőzött személyek, akiket tesztelnek, amint tünetmentessé válnak. Van olyan orvos kollégám, akit 26-szor teszteltek már, de még mindig pozitív eredményt produkál. Tehát én most nem látok okot aggodalomra. Olyan időszakhoz viszonyítjuk a jelenlegi helyzetet, amikor még nagyon alacsony volt a tesztelési kapacitás. Ha mondjuk április 9-én is a maihoz hasonló lett volna a tesztelési kapacitás, nem kizárt, hogy aznap 1500-2000 pozitív eredményt regisztrálnak. A járvány most Romániában a plató fázisában van, kisebb-nagyobb kilengésekkel.

Azt is tudni kell egyébként, amit Molnár Géza virológus is többször emlegetett: a fertőzésszámok tekintetében a „lemaradt” térségek idővel behozzák a „lemaradásukat”. Ez történik most Argeș, Dâmbovița, Prahova megyében, ahol az előző időszakban alacsony volt az esetszám, kevesen estek át a betegségen, és a lakosság jelentős része fertőzhető. Erdélyben erre nagyon jó példa Hargita megye, ahol az elején alig voltak esetek, de aztán „behozták a lemaradást”. Várhatóan tehát ki fog egyenlítődni országos szinten a statisztika, ugyanazokat arányokat fogják produkálni a „lemaradt” megyék, mint a többi régió.

A fertőzöttek „papíron” lévő számától függetlenül több kórház panaszkodik, hogy az ágyszámuk lassan már nem elegendő a Covid–19-betegek ellátására, az intenzív osztályok is telnek meg. Ez mivel magyarázható?

Tudni kell, hogy országos szinten 4000 ágy van az intenzív osztályokon, a kórházak pedig mintegy 30 ezer Covid–19-beteget tudnak egyszerre ellátni. Jelenleg van 7500 fertőzöttünk, akiknek a 80 százaléka tünetmentes, és 20 százalékuk kerül kórházba. Szerdán például az intenzív osztályokon lévő 4000 ágy közül 237-en feküdt Covid–19-beteg. Emellett az országban most már 1700 lélegeztető gép is van. Tehát nagyon távol állunk még attól, hogy kapacitáshiány lépjen fel. A kórházak aggodalma azzal magyarázható, hogy időközben újraindult a nem Covid–19-betegek egészségügyi ellátása. Ismert, hogy az ortopédiától az onkológiáig nagyon sok műtétet halasztottak el a járvány kitörésekor, három hónapig csak a sürgős eseteket láttál el a kórházak. A nem Covid–19-betegek egy része is időközben intenzív osztályra került, nyilván elkülönítve a fertőzöttektől. De aggodalomra azért nincs még ok: szerdán például a 800 ágyas bukaresti Colentina Kórházban csak 150 beteg feküdt.

A kormány részben azzal magyarázza a jelenséget, hogy már nincs jogalapja a tünetmentes betegek kórházban tartásának, a házi elkülönítésnek és a hatósági karanténnak, és emiatt sok fertőzött az utcán járkál. Mennyire helytálló ez? 

Én nagyon remélem, hogy a kormánynak hamarosan lesz jogi eszköze, mert a közegészségügyi intézkedésekről szóló törvény tervezete várhatóan már pénteken a döntő házba, a szenátusba kerül. És én a hiányos kormányzati kommunikációval magyarázom, hogy tömegesen hagyják el az emberek a kórházakat és a karantént. Emlegettem, hogy a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentes. Nehezen érti meg egy tünetmentes beteg, különösen, ha alacsony iskolai végzettségű, hogy miért kell neki hetekig egyedül egy kórteremben ücsörögnie, ha egyszer látszólag semmi baja nincs. Valószínű, hogy nem sikerült tisztességesen elmagyarázni neki ennek az okát.

Mi a véleménye a közegészségügyi intézkedésekről szóló a tervezetről? 

Ezekben a hónapokban kiderült, hogy a romániai jogrendszer nincs felkészülve a járványhelyzetre, a törvénykezés hiányos. Ezzel magyarázható, hogy az alkotmánybíróság sorra megvétózta a jogállamisággal ellentétes kormányintézkedéseket. Ezt sürgősen korrigálni kellett, ezért dolgozta ki a kormány az közegészségügyi intézkedésekről szóló törvénytervezetet. Ez a tervezet általánosságban rendben van, de vannak hiányosságai. Világosan meg kell szabni a törvényben, hogy milyen körülmények között, mennyi időre, milyen feltételek mellett alkalmazhatók járvány idején kényszerintézkedések, és ki hozza a döntéseket. A tervezet előírásai ebben a tekintetben pontosításokra szorulnak.

Tisztázni kell azt is, hogy mit jelent a javaknak a törvényben előírt karanténba helyezése. Problematikus az is, hogy a tervezet szerint, ha az Egészségügyi Világszervezet bejelenti, hogy pandémia van, akkor ez automatikusan azt jelenti, hogy Romániában is járványhelyzet van. Voltaképp Romániában a mai napig nincs kihirdetve a járványhelyzet. Nem igazán értem, hogy ez miért halogatják. A törvényben ezt is kellene szabályozni.

A miniszterelnök a lakosság fegyelmezetlenségét is említette az okok között. Az emberek óvatlanok, nem tartják be a védekezési szabályokat. Ezt hogyan látja?

Fegyelmezetlenség mindig lesz, de szerintem nem általánosítható. Konstancai szenátor kollégám mesélte a minap, hogy valamelyik éjszaka háromezren buliztak a tengerparton. Ezt még a fertőzésszámokban még viszontláthatjuk. De ezek kilengések, nem ez a jellemző.

Az is elhangzott Nemzeti Liberális Párt politikusai részéről, hogy ellenzék minimalizálja a helyzet súlyosságát, hergeli a lakosságot a kormány intézkedései ellen. Épp szerda este adott egy interjút Varujan Vosganian, az ALDE szenátora arról, hogy a vírustól már nem kell annyira tartani, mert legyengült, a fertőzőképessége csökkent. Mit üzen orvosként neki?

Magam is követem Varujan Vosganian megnyilvánulásait. Azt látom, hogy ő közgazdászként gazdasági szempontok alapján viszonyul a járványhoz. Volt pénzügyminiszterként nagyobb a rálátása arra, hogy mi történik a román gazdaságban, és látja, hogy elég kritikus helyzetben vagyunk. Ő érveket próbál találni arra, hogy a gazdaságot ne sújtsa a kormány korlátozó intézkedésekkel.

Elképzelhetőnek tartja-e a szükségállapot újbóli bevezetését?

Nem számítok erre, mert egy ilyen döntés közegészségügyi szempontból nem lenne megalapozott. Jelenleg 17 megyében, sőt egész térségekben csak elvétve vannak új fertőzéses esetek. Bánság például negyedik hete alig produkál új eseteket. Ez az állapot lehetőséget teremt arra, hogy helyi szinten, megyei szinten kezeljék a hatóságok a járványt: ha megjelenik egy fertőzési góc, el lehet szigetelni, meg lehet gátolni azt, hogy a különböző gócok összeérjenek.

Hogyan érinti a járványhelyzet a külföldre készülő romániaiakat? Most nyolc európai ország korlátozza a román állampolgárok beutazását. Elképzelhetőnek tartja, hogy Magyarország is megteszi újra ezt a lépést?

Nem tudom, hogyan fog reagálni Magyarország vagy más EU-tagállam a romániai járványhelyzetre. Nincs kizárva, hogy újabb államok jelentenek be korlátozásokat. Éppen ezért mindent meg kell tenni azért, hogy Romániában javuljanak az adatok, csökkenjenek az esetszámok.

Hogyan lehet ezt elérni?

Elsősorban azzal, hogy lakosság betartja a vírus elleni védekezés alapszabályait: rendszeresen kezet mos, maszkot visel nyilvános helyeken, betartja a biztonsági távolságot és kerüli a tömegeket.

(korona.rmdsz.ro)