Járványügyi körkép - Miért kellenek a szigorú védekezési szabályok továbbra is?

Tudatosságra, együttműködésre és a szabályok betartására van szükség, ha azt szeretnénk, hogy ősszel folytatódhasson az élet, tele legyenek az iskolapadok, gyermekeink különórára járhassanak, s szeretteinkkel együtt ünnepelhessünk a családi alkalmakon.

Itt van a nyár, vele a hőség és mindenki arra vágyik, hogy kipihenje az év első felének nem kevés megpróbáltatását. A pihenést pedig megszoktuk, hogy társaságban töltjük, hiszen a feltöltődéshez, a kikapcsolódáshoz – különösen a fiatalok körében – mellőzhetetlenül hozzátartoznak a baráti társaságok, az utazás, a zsibongás és a fesztiválok is.

Idén azonban nem tehetjük ezt korlátok nélkül. 

Újra és újra felmerül a kérdés a közbeszédben, hol spontán módon, hol irányítottan, hogy miért nem megengedett, hogy a jelenlegi alacsony betegszám mellett mindenki megkötések nélkül szórakozzon? Miért nem lehet korlátozás nélkül külföldre utazni? Miért kell a karantén? Miért kell az a nyavalyás maszk, amit az ember mindig otthon vagy az autóban felejt, s a bolt ajtajából kell érte visszafordulni? Miért örökkön a figyelemfelhívás a kézmosásra, a fertőtlenítésre, vagy a bolti sorban a távolság megtartására? 

Azért, mert a koronavírus nem tűnt el. Továbbra is itt van velünk. Az embert ugyan a ragyogó napsütés, a meleg és a vízpart nyújtotta kikapcsolódási lehetőségek abba az illúzióba kergethetik, hogy a gonddal, a veszéllyel, csak a borús, zimankós napokon kell számolni, ez azonban tévedés.

A vírussal a legszebb nyári napon is számolni kell, s minél több ember jön össze (vagy tud összejönni) egy helyen, annál inkább.

Ha fontos számunkra szüleink, nagyszüleink, s végső soron a magunk és egymás élete, akkor bizony továbbra is önmegtartóztatást kell gyakorolnunk.

Ahogy a mondás tartja, minden csoda három napig tart. A járvány elején még nem tudhattuk, mi vár ránk. Komoly mennyiségben vásároltuk fel az élelmiszert, kézfertőtlenítőt, gumikesztyűt és a különféle maszkokat. De mégis, ez a bizonytalanság hozzásegített mindannyiunkat ahhoz, hogy úgy vészeljük át a járvány első szakaszát, ahogy az megtörtént: a szabályokat betartva, kevés hazai megbetegedéssel. A kormányzat és a magyar emberek összefogása révén olyan helyzetben jutott túl Magyarország a járvány első szakaszán, ahogy csak kevés másik állam.

Az összefogás és az önmegtartóztatás volt az, amelynek révén sikeresebben tudtuk kezelni a járványt más országoknál.

De a csoda három napja már sokszor elmúlt és elkezdtünk egyre többször közösségbe járni. Már nem aggódtunk annyira, és elkezdtük félvállról venni a dolgot. Így, a járvány elején a világos, gyorsan meghozott, a védekezést szolgáló intézkedések miatt érzett öröm – emberileg érthető módon – alkalmanként átfordulni látszik abba, hogy miért a sok korlátozó szabály? És legújabban: miért nem lehet koncerteket, fesztiválokat minden további nélkül tartani?

A megértéshez vessünk egy pillantást az aktuális koronavírus-helyzetre európai viszonylatban.

Európa számos országában a küszöbön áll a második hullám

2020. augusztus 5-ig, jelen sorok írásáig, a Worldometer adatai szerint, több mint 18 millió 710 ezren fertőződtek meg koronavírussal, az aktív esetek száma több mint 6 millió, a haláleseteké pedig meghaladja a 704 ezret is.

Sok országban szemmel láthatóan, folyamatosan növekszik az aktív esetek száma, s felmerül, hogy egyes államokban a számok alapján már a második hullámról beszélhetünk. Romániában és Spanyolországban több mint egy hónapja emelkedik az aktív esetek száma (Romániában közel ötszörösére emelkedett az elmúlt másfél hónapban), de hasonló a helyzet Ukrajnában, Belgiumban, Spanyolországban, illetve Svédországban is).

Érdemes a vírussal megfertőződöttek számát népességarányosan is megvizsgálni. A Worldometer számításaiból látszik, hogy

Magyarország (473 eset), illetve Szlovákia (443 eset) a környező országokhoz viszonyítva a legalacsonyabb aránnyal rendelkezik.

1. ábra: Koronavírussal megfertőződöttek száma 1 millió lakosra nézve (2020. augusztus 5.)

Forrás: KSH

2. ábra: Koronavírussal megfertőződöttek száma 1 millió lakosra nézve (2020. augusztus 5.)

Forrás: Worldometer

Magyarország az emberek fegyelmezettségének, valamint a tudatos intézkedéseknek köszönhetően még nem lépett be a második hullámba

Itthon a vírushelyzet jelenleg stabil, az aktív fertőzöttek száma nem éri el az 550 főt sem. Ennek a legfőbb oka, hogy a kormányzat és a magyar emberek össze tudtak fogni, együtt tudtak működni és önként betartottuk a meghozott szabályokat, ésszerűen belátva, hogy ezzel a saját magunk és embertársaink egészségét óvjuk meg. 

Számítani kell ugyanakkor arra, hogy a betegszám a következő hónapokban könnyen megnövekedhet, ezért fokozott fegyelemre és a szabályok tudatos betartására van szükség.

Magyarország ugyanakkor csak akkor maradhat a legbiztonságosabb európai országok között, s a járvány elleni védekezés akkor lehet ezen túl is sikeres, ha az a döntéshozók és az állampolgárok közötti párbeszéden alapszik.

A nemzeti konzultáció éppen ezt a célt szolgálja: a lehető legszélesebb körben véleményt gyűjteni ahhoz, hogy a szükségszerűségek által megkövetelt óvó rendszabályokat az emberek érdekeit és érzékenységeit a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve lehessen meghozni.

A jelenleg hatályos szabályok biztosítják a sikeres védekezést, amelyeken változtatni szükségtelen kockázat lenne

Magyarország és a magyar emberek védelmének érdekében a Kormány beutazási szigorításokat vezetett be és folyamatosan értékeli a járványhelyzetet, hogy az esetlegesen szükséges módosításokat megtegye. A cél világos: ugyan jelenleg Magyarország járványügyi szempontból is az egyik legbiztonságosabb ország Európában, de ezt meg is kell őriznünk, így

nem engedhetjük meg, hogy a vírus külföldről bejöjjön.

Ennek megelőzése érdekében az Operatív Törzs javaslatára a döntött a Kormány az államok koronavírus-járvány súlyossága alapján történő, zöld, sárga és piros csoportokba történő beosztásáról.

3. ábra: Az európai országok besorolása Magyarországon a koronavírus betegséggel való aktuális fertőzöttségi viszonyok alapján (2020. augusztus 6.)

Saját szerkesztés

Ugyancsak a magyar emberek biztonságának és védelmének érdekében döntött a Kormány az augusztus 20-ai budapesti tűzijáték törléséről is. 

Nem vitásan jelentős részt képviselnek, s kiemelkedően sikeresek hazánk turizmusában a különböző nyári fesztiválok. Magam is számos alkalommal vettem részt és szórakoztam jól e rendezvényeken az elmúlt években.

Látni kell azonban, hogy a rövidtávú kikapcsolódási lehetőségek kiélvezése, ha úgy tetszik, a „pillanat öröme”, s az ésszerű, hosszú távú egészségügyi érdekek mérlegén az utóbbiak serpenyője a súlyosabb.

A Kormány ezért, a nemzetközi gyakorlathoz igazodva, annak érdekében, hogy a lehető legjobban, a megszokott kerékvágásban élhessük mindannyian az életünket, nem oldotta fel az ötszáz fő feletti koncertek és fesztiválok megtartásának tilalmát.

Nem példa nélküliek ezek a szabályok Európában.

Hasonló korlátozások vannak érvényben Belgiumban, ahol a tömeges rendezvényeket augusztus 31-ig tiltják, beltéri rendezvényeken legfeljebb 100, kültéri rendezvény esetében pedig 200 a megengedett résztvevők száma, s a magánrendezvényeken pedig legfeljebb 10 fő vehet részt. Romániában 500 fő alatti szabadtéri rendezvényeket lehet megtartani, amennyiben a résztvevők legalább két méterre ülnek egymástól. A svéd kormány az 50 fő feletti rendezvényeket tiltotta meg (ellenkező döntésig). Szerbiában a gyülekezés zárt és nyílt térben egyaránt 10 főben maximalizált.

Döntő többségben elmaradnak vagy későbbi időpontra tolódnak a nagy európai zenei fesztiválok is. Nyugat-Európában, a belgiumi Tomorrowland, az egyesült királyságbeli Glastonbury és a németországi Rock am Ring is elmarad, az osztrák Donauinsel fesztivált pedig egyelőre elhalasztották a szervezők. Közép- és Kelet-Európában a Sziget fesztivál mellett szintén nem rendezik meg a lengyelországi Woodstock, a szerbiai Exit, a horvátországi Ultra Music és a romániai Untold fesztiválokat. A zenésszakma megsegítésére ugyanakkor ezzel párhuzamosan 5,3 milliárd forintos támogatási kerettel rendelkező garázskoncert-sorozat indul, ezzel is támogatva az érintetteket.

S akkor vissza az eredeti kérdéshez:

miért van szükség a szigorú szabályokra és az önmegtartóztatásra? Azért, hogy ősszel, az idei, kicsit szokatlanabb nyár után, folytatódhasson az élet.

Azért, hogy lehetőség szerint tele lehessenek az iskolapadok, gyermekeink különórára járhassanak, s szüleinkkel és nagyszüleinkkel együtt ünnepelhessünk a családi alkalmakon. Mindehhez most kétségkívül némi lemondás szükséges. A védekezés itthon alkalmazott szabályai vitán felül beváltak és biztosították mindannyiunk egészségének megóvását. Ezek a szabályok nem szükségtelen rendelkezések, hanem egy olyan kialakított rendszer részei, amelyeket ha betartunk, jó esélyeink vannak arra, hogy a vírus okozta nehezebb időket a lehető legjobban vészeljük át. Hozzuk meg ezért együtt ezt az áldozatot, tudatosan, eltökélten, azzal a szilárd elhatározással, hogy magunk akarjuk a saját sorsunkat irányítani! 

(mandiner.hu)