Utolsó nekifutás a döntõ elõtt: nyilvánosak az Európa Kulturális Fõvárosa végleges projektek

Két hét múlva kiderül, melyik romániai város viselheti a címet 2021-ben.

Alig két hét van hátra, míg kiderül: melyik lesz az a romániai város, amely 2021-ben az Európa Kulturális Fõvárosa címet viseli. A szeptember 15-16-án megszervezett döntõn a versenyben maradt négy város, Bukarest, Kolozsvár, Nagybánya és Temesvár csapata mutatja be a pályázat végsõ, javított változatát a nemzetközi zsûri elõtt. Az elõdöntõben mind a négy város kapott egy listát a javításra, bõvítésre, kiegészítésre váró tételekkel. A pályázatok végsõ verzióját a pályázó városok augusztus 12-i határidõvel adták le a kulturális minisztériumnál. A dokumentumok elérhetõvé váltak a www.capitalacuturala2021.ro honlapon.

A korábbi fordulóban Arad, Bákó, Brassó, Brãila, Craiova, Gyulafehérvár, Iaºi, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy és Suceava is pályázott.

Míg azt lehetett sejteni, hogy Kolozsvár és Temesvár továbbjut az elõdöntõ után, az eredményhirdetés legnagyobb meglepetése Nagybánya volt. Bukarest azért kuriózum, mert, míg a pályázata alapján joggal került be a négy továbbjutó közé, a nemzetközi zsûri nem szokta a fõvárosoknak odaítélni a címet, hiszen létezik egy hallgatólagos elv, miszerint egy kevésbé ismert és látható várost juttatnak a cím odaítélésével nemzetközi reflektorfénybe, ezáltal is segítve a felzárkózását mind gazdasági, mind kulturális vagy turisztikai vonatkozásban.

Bukarest mottója a Be-látható/Láthatatlan (Orasul In-vizibil). A pályázat szerint Bukarest a kontrasztok városa, amely sokszor kulturális, szociális vagy építészeti tekintetben is egymásnak feszülõ jellegzetességekkel bír. Az identitás nagy része nem látható, rejtett és elfeledett, a kultfõváros projekt ezeket a titkokat és lehetõségetek hozná a felszínre.

A másik nagyváros pályázatának mottója: Kolozsvár – a Nyugat Keletje, ezzel a mottóval az erdélyiséget és a kelet-európaiságot próbálták összefüggésbe hozni a nem-erdélyiséggel és a nem-kelet-európaisággal, általánosan Románia többi vidékével és a nyugatisággal.

Nagybánya a vendégszeretetével nyerne. Nagybánya pályázatának koncepciója a vendégszeretet kultúrájára épül. Ez a fõ iránya a projektnek, amely a stratégiai célkitûzések mindenikében visszaköszön. Nyitnának a kulturális és kreatív iparágak felé, a várost a kulturális, gazdasági és szociális körforgás részévé, helyszínévé tennék.

Házigazdaként a város arra törekszik, hogy 2021-ben a kulturális felhozatal minél nagyobb közönséget megszólítson, erre a zene, a képzõmûvészet, a divat, a fotómûvészet, a gasztronómia, a dizájn, a színház és az irodalom területeit lefedõ 12 fesztivállal, vásárral, nemzetközi versenyekkel készül.

Nagybánya végleges projektje az alábbi linken érhetõ el:

http://www.capitalaculturala2021.ro/Files/bidbook/BaiaMare/Baia-Mare-2-Bidbook-romana-pagebypage.pdf

Temesvár a társadalmi egyenlõtlenségekre is fókuszálna. A bánsági város egy kutatásra építette fel a koncepcióját, amelybõl az derült ki, hogy a lakosok leginkább a polgári szellemiséget hiányolják, illetve problematikusnak nevezték meg a társadalom peremére szorult csoportokkal szembeni intoleranciát, és a közterületek elveszítését is. Ugyanakkor hiányérzetet keltett bennük az a tény, hogy Temesvárnak és a régiónak nincs egy nemzetközileg is ismert város- és régióprofilja, annak ellenére, hogy a város és környéke egy valódi, európai értelemben vett multi- és interkulturális közeggel rendelkezik.

A négy város közül valamelyik 2021-ben egy éven keresztül egy görögországi várossal közösen viselheti az Európa Kulturális Fõvárosa címet.

Bányavidéki Új Szó, Transindex.ro