,,Úgy gondolom, nem létezik fejlődő város fejlődő vidék nélkül...”

Az elmúlt héten Apjok Norbertet, mint ifjúsági jelöltet ismerhettük meg. Rávilágított az erdélyi fiatalokat legérintõbb problémákra, valamint azokra a kezdeményezésekre, amelyeket a fiatalok itthontartása érdekében eszközöl az RMDSZ. Ezen a héten arról beszélgettünk, hogyan képzeli el a vidékfejlesztésben, mezõgazdaságban a változtatásokat, milyen kezdeményezéseknek érzi szükségét.

- Miért fontos számodra a vidékfejlesztés?

- Különösen közel áll a szívemhez a vidékfejlesztés, a családi gazdaságok, hiszen szüleim is zöldségtermesztéssel és -árusítással foglalkoznak, így lehetõségem nyílt elsõ kézbõl betekintést nyerni abba, hogyan mûködik egy családi gazdaság. Mivel Koltón nõttem fel, így rálátásom van a vidéken élõ emberek, a családi gazdaságok helyzetére. Úgy gondolom, nem létezik fejlõdõ város fejlõdõ vidék nélkül, és ez fordítva is igaz. Mi azért dolgozunk, hogy Máramarosban is a vidéken élõ embereknek jobb megélhetést biztosítsunk, a vidéki fiatalok jobb lehetõségekkel vágjanak bele az életbe. Erdélyben a vidékben nagy potenciál rejlik, azonban nincs megfelelõen kiaknázva. A statisztikák azt mutatják, hogy az erdélyi vidéki települések elöregedõ lakossággal rendelkeznek. A trend, hogy a fiatalok nagyvárosokba és külföldre költöznek el a minõségibb élet reményében. Éppen ezért külön fontossággal bír a vidéki fiatalok támogatása, ugyanis a vidéki elvándorlás, falvaink és községeink kiüresedése és kiöregedése magyar közösségünk egyik legfájóbb pontja.

- Mivel lehet jelenleg segíteni, hogy a vidéket a fiatalok ne hagyják el, hiszen az elnéptelenedés fenyeget sok kis közösséget?

- Meg kell teremtenünk azokat a körülményeket Erdélyben, városon és vidéken egyaránt, hogy a külföldön dolgozó fiatalok visszavágyjanak ide, az itt élõk pedig ne vágyjanak külföldre pusztán a jobb megélhetés miatt, hanem itthon, Máramaros megyében, itthon Erdélyben indítsanak vállalkozásokat, itt teremtsenek munkahelyeket. Fontos kiemelni, hogy a törvény lehetõséget biztosít az önkormányzatok számára, hogy 250 és 500 négyzetméter közötti telket adjanak koncesszióba a 18 és 35 év közötti fiataloknak. Ez is egy olyan intézkedésnek számít, ami elõsegíti a fiatalok szülõföldön való boldogulását. A fiatalok ezen a területen építkezhetnek, és a telket ingyen használhatják mindaddig, amíg az épület áll. Ezt szorgalmazzuk minden önkormányzatban, ahol magyar vezetés van és a körülmények is adottak. Ezzel a fiatal gazdáknak és családjaiknak is egy kézzelfogható segítséget lehet nyújtani.

- Mit kellene tenni ebben a kérdésben a jövõben?

- Az erdélyi falvak fejlesztésén kell dolgoznunk. Bõvítenünk kell a vidéki jövedelemszerzési lehetõségeket, csökkentenünk kell a fölösleges terheket. Azért dolgozunk, hogy javuljon a vidéki lakosság életminõsége, életfeltételei és jövedelmi helyzete. Csak így tudjuk megelõzni a vidék, fõleg a kistelepülések elnéptelenedését, elöregedését. Számunkra, az RMDSZ számára elsõdleges cél a kis és közepes gazdaságok fejlõdése, a vidéki családok létbiztonságának megteremtése. Azért dolgozunk, hogy a gazdák meg tudják õrizni földjeiket saját maguk és a közösség számára. Kezdeményezzük, hogy a kormány 50 ezer euróval és három évi adómentességgel támogassa a családi vállalkozásokat. Célunk, hogy négy év alatt 2 000 új, erdélyi magyar mezõgazdasági családi vállalkozás jöjjön létre. Mindezek mellett a falvakon élõk életkörülményeit javítja számos más tervünk is: az utak építése éppen úgy, mint az iskolához való hozzáférés biztosítása.

- A visszaszolgáltatások nyomán bonyolult adminisztratív feladatokba botlik az, akinek földje van. Mit lehet tenni?

- Romániában 26 éve egy helyben topog a visszaszolgáltatás, a telekkönyvezés. Az RMDSZ szorgalmazza a telekkönyvezés teljes befejezését 2020-ig. A célunk, hogy az elsõ telekkönyvezés költségeit az állam fizesse.

- Sokat hallunk az európai uniós és országos támogatásokról. Kihasználjuk ezeket?

- Az európai és hazai vidékfejlesztési támogatásokat nem használjuk ki eléggé. Az erdélyi magyar gazdák nem élnek számos lehetõséggel. Ezért arra ösztönözzük, és abban segítjük a gazdákat, hogy hatékonyan vegyék igénybe az európai és a hazai támogatásokat. Segítséget nyújtunk a sikeres pályázáshoz, ez hosszú távon pedig elõsegíti a versenyképesség megõrzését. Rengeteg kiaknázatlan lehetõség van a pályázatok terén. A Magyar Ifjúsági Értekezlet néhány hete rukkolt elõ a „Pályázz a jövõdre” címû kiadvánnyal. Egy hiánypotló kiadványról van szó, egy olyan kis füzetrõl, amelyben egy helyre össze vannak gyûjtve mind a belföldi, mind a külföldi pályázati lehetõségek. Ez a kisokos is egy kézzelfogható lehetõség azoknak, akik  vállalkozásba kezdenének és minden területet érint. (A kisokos elérhetõ elektronikus formában a www.miert.ro oldalon a kiadványok résznél, Pályázz a jövõdre címmel. Ebben mezõgazdasági pályázati lehetõségek is fellelhetõk.)

- Hogyan támogatná az RMDSZ a nem vidéken élõ családokat?

- Családi adókedvezmény bevezetését szeretnénk! Olyan adózást szorgalmazunk, ahol a dolgozó családok a gyermekek számával arányosan növekvõ jövedelemadó-kedvezményben részesülnek. Ez két gyermek után 4, három gyermek után 6, négy gyermek után 8 százalék jövedelemadó-kedvezményt jelent. Ez Máramaros megyében 3 800 magyar családot érint. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy további rezsicsökkentés valósuljon meg. Kezdeményezzük, hogy valamennyi közköltség áfáját 20%-ról 9%-ra csökkentsék, ahogyan azt javaslatunkra a víz áfájával is tették. Ez 15 500 máramarosi magyar családnak jelent több megtakarítást.

- Az iskolák kérdése igen fontos pont, hiszen elmondhatjuk, hogy csak minden második magyar családból származó gyermek tanul 8. osztály után is magyarul. Mit lehet tenni?

- Véleményem szerint szakiskolára, az iskolákban több szakosztályra, több tankönyvre és jobb felszerelésekre van szükség, hogy minden nagyobb településen legyen hozzáférésük a fiataloknak a minõségi magyar nyelvû szakoktatáshoz. Javasoljuk a kétszintes érettségi bevezetését. Folytatjuk az iskolák felújítását. Támogatjuk a duális szakoktatást, hiszen ez a képzésforma a felsõoktatás, gazdaság és munkaerõpiac még szorosabb összekapcsolódását eredményezi, a duális képzésben töltött évek alatt a hallgató piacképes tudásra tesz szert. Az a célunk, hogy 2020-ra befejezzük, amit elkezdtünk, és minden magyar gyermek korszerû, jól felszerelt iskolában magyar nyelven tanulhasson.

Lejegyezte: Balázsi Zsuzsánna

,,A fiatalítás hosszú idõ óta egyik sarkalatos gondja a nagybányai RMDSZ-nek. Másik tényezõ a minõségi és érdemi munka, a közösség szolgálatában, és nem a tisztségek halmozása vagy kiüresedett szervezetek vezetése. Most egy olyan pillanat van, amikor ismét megváltozhat a régi rendszer. A nyári helyhatósági választások alkalmával elindult egy változás, most egy másik változásnak lehetünk tanúi. Apjok Norbert egy nagyon fiatal és energikus politikus, aki munkával és odaadással bizonyíthat, mint Máramaros megyei képviselõ a parlamentben, Nagybányán és az egész megyében.”  Pintér Zsolt

(Bányavidéki Új Szó)