„Tudatosítani kell, hogy jogunkban áll a magyar nyelvet használni”

Interjú Apjok Norberttel, a Máramaros megyei RMDSZ listavezető képviselõjelöltjével

Apjok Norbert - képviselőjelölt

Gondolom, senki számára sem jelent újdonságot az, hogy decemberben parlamenti választások lesznek. A forradalom óta talán még soha nem volt ilyen kiélezett a helyzet a tágabb értelemben vett erdélyi, és ezen belül a máramarosi magyarság felsõbb fórumokon való képviseltetésének a tekintetében. Míg országos viszonylatban a törvény által elõírt 5%-os küszöb teljesítése a tét, szûkebb pátriánkban a nagy kérdés az, hogy lesz-e parlamenti képviselõnk, vagy sem? Szórványmegyeként korábban sem volt egyszerû feladat ennek a legmagasabb szintû képviseltetésnek a megszerzése, most azonban még nagyobb próbatétellel kell szembenéznie maroknyi közösségünknek. „Saját bejáratú” szenátorról ugye legfeljebb álmodni merhetünk, reális célként azonban zászlónkra tûzhetjük egy képviselõ bejuttatását a törvényhozó testületbe.

Amint arról már értesülhettek, a közelmúltban megtörtént az RMDSz képviselõjelöltjeinek a rangsorolása, elõválasztás útján. A listavezetõ Apjok Norbert lett, akit az alábbiakban szeretnénk bemutatni kedves olvasóinknak, egy interjú keretében.

„... kollégáimmal karöltve kezdeményeztük a helyi RMDSZ szervezet újjászervezését”

- Lássuk mindjárt az elején, ki is Apjok Norbert, az az ember, aki reményeink szerint az elkövetkezõ idõszakban képviselni fogja a máramarosi magyarságot Románia Parlamentjében?

- 27 éves, tõsgyökeres máramarosi vagyok, idén szeptember óta nõs. 2012-ben indítottam a saját vállalkozásom, a reklámszakma számára gyártunk és forgalmazunk termékeket Romániában és Kelet-Európában.

- Emlékszem, annak idején rendszeresen közöltél cikkeket a Bányavidéki Új Szóban. Már akkor, licista korodban is a közösség igen aktív „napszámosa” voltál. Mondanál-e pár szót errõl, illetve az ezt követõ idõszakról?

- Több, mint 10 éve veszek részt magyar közösségi tevékenységekben, kezdetben a Németh László Elméleti Líceum Diáktanácsának elnökeként, majd a Magyar Egyetemisták Klubjának tagjaként, 2010 és 2015 között a Nagybánya Terület Ifjúsági Egyeztetõ Tanács elnökeként szerveztem megyénk magyar fiataljai számára programokat. Az idei önkormányzati választások alkalmával Koltón önkormányzati tanácsosnak választottak, ahol kollégáimmal karöltve kezdeményeztük a helyi RMDSZ szervezet újjászervezését. Ha választanom kellene az olyan programok, események közül, amelyek megszervezésében részt vettem, akkor - a teljesség igénye nélkül - megemlíteném a Meditó és Carpe Diem diákújságokat, a Fõtér Fesztivált, amelynek a megalakulásakor én is ott voltam, a megyei magyar futballkupa sorozatot, a szamosardói és monói ifjúsági szervezetek megalakulását. Ezek mellett több fiatalnak is segítettem vidékfejlesztési programokból lehívható támogatások elnyerésében.

„Mindvégig csapatban dolgoztam, és így képzelem el a munkát ezután is.”

- Mi késztetett arra, hogy jelöltesd magad?

- Az elmúlt 26 évben rengeteg eredményt ért el, sok áldozatot hozott és sok névtelen hõst termelt Máramaros megye magyar közössége. Ebbe a képviseleti munkába egy fiatalos lendületet szeretnék hozni, bár manapság nem könnyû feladat az új nemzedékeket ezen feladatok mellé felsorakoztatni, én a személyemmel és csapatommal mégis erre vállalkozok.

- Milyen tervekkel vágsz neki ennek a cseppet sem könnyû pályának, miként szeretnél változtatni az immár több mint negyedszázados politikai, gazdasági, miért ne?, kulturális begyepesedésen?

- Az elmúlt évtizedben kifejtett közösségi munka szerintem megtanított arra, hogy melyik a helyes irány, és mit kell elkerülnöm ahhoz, hogy zsákutcában kössek ki. Mindvégig csapatban dolgoztam, és így képzelem el a munkát ezután is. Képviselõként a magyar közösséggel, a közösségi vezetõkkel és a Szövetségben dolgozókkal képzelem el a munkám. Egymagában az ember kevés lenne erre a feladatra, viszont azt a bizalmat látva, amellyel listavezetõnek választottak nemrég, azt erõsítette meg bennem, hogy bátor és erõs közösség vagyunk, aki mer újítani és utánpótlást nevelni.

- Tudjuk, hogy a tervek, a célkitûzések megvalósítása, elérése nem vasárnapi sétalovaglás, fõleg akkor nem, ha egy kisebbség jogainak az érvényesítésérõl van szó. Mit gondolsz, milyen akadályokkal kell szembesülnöd majd, s miképpen szeretnéd leküzdeni ezeket az akadályokat?

- Jelenleg nagyon sok akadály lelhetõ fel megyénkben a magyarok jogainak az érvényesülését illetõen. Ezeket az akadályokat igyekszik az RMDSZ csökkenteni, áthidalni. Ide sorolnám a magyar oktatásban részesülõk létszámcsökkenését, a magyarlakta területeken a magyar nyelv „elhalványulását”, a fiatalok elvándorlását, az elöregedést, a munkanélküliek magas arányát. Tudatosítani kell, hogy jogunkban áll a magyar nyelvet használni.

Olyan intézkedéseket kell foganatosítsunk, amelyek kiszámíthatóságot és biztonságot teremtenek, legyen szó a költségvetés vagy a támogatáspolitikáról. Az a célunk, hogy az adminisztrációban lévõ ellentmondásos törvénykezést lebontsuk, hiszen sokszor a jó szándék és az akarat sem elég, nem kivitelezhetõek logikusnak tûnõ dolgok sem. A parlamenti képviselet, mint ahogy a többi választott tisztség is a közösség érdekében végzendõ szolgálat.

Vidéken nagyon sok idõs ember mezõgazdasági tevékenységgel egészíti ki nyugdíját. Az RMDSZ számára, és számomra is elsõdleges cél a kis és közepes gazdaságok fejlõdése, a vidéki családok létbiztonságának megteremtése. Azért dolgozunk, hogy a gazdák - fiatalabbak és idõsebbek egyaránt - meg tudják õrizni földjeiket saját maguk és a közösség  számára.

- Az elmúlt évtizedben kitõl tanultál a legtöbbet az RMDSZ-en belül?

- Dr. Bónis István parlamenti képviselõtõl nagyon sokat tanultam. Kezdve azzal, hogy miként kell a politika és az adminisztráció útvesztõiben lavírozni ahhoz, hogy elérjük azt, amit szeretnénk, folytatva azzal, hogy miként kell a szervezeten belül megszervezni a munkánkat ahhoz, hogy az hatékony legyen, s végül, de nem utolsó sorban, miként kell empátiával közeledni az emberek irányába, hogyan kell az ügyes-bajos gondjaikra megoldást találni.

Ugyanakkor sokat „lestem” el mások példáján keresztül is, akik nem feltétlenül az RMDSZ-ben tevékenykednek, legyen szó iskolai tanárról vagy kollégákról, barátokról.

„... az újítás építkezést és megerõsödést jelent...”

- Végezetül megkérdezem: miért adjuk decemberben a voksunkat Apjok Norbertre?

- Fiatal, de elszánt és elkötelezettje vagyok a közösségi munkának. Talán a neveltetés vagy a sokéves ifjúsági szervezkedés az oka, nem tudom?! Azt tudom viszont, hogy nem egyedül fogok minden nehézséggel megküzdeni, hanem erõs és elszánt csapatunk lesz a parlamentben. Az én küldetésem a máramarosi magyar közösség helyzetbe hozása, hogy ne más megye képviselõje foglalkozzon másodsorban a mi ügyeinkkel, hanem továbbra is legyen közvetlen beleszólásunk az országos döntéshozásba.

Hiszek abban, hogy az újítás építkezést és megerõsödést jelent. Mindenkinek megvan a helye ebben a munkában, minden generációnak van feladata ebben a küzdelemben. Az idõsebbeknek a tapasztalata. A középkorúaknak az edzettsége, a fiataloknak a munkabírása, az ifjaknak a lendület és a más világlátás az erõssége. Ezeket kell a közösség szolgálatába állítsuk, ebben vállalok feladatot és munkát.

Lejegyezte: Tamási Attila

(Bányavidéki Új Szó)