Szabad átjárás a máramarosi medvéknek

A medvéknek nincsenek nagy igényeik, élelemre van szükségük és háborítatlan környezetre. A máramarosi medvék átkelõhelyei azonban veszélyeztetve vannak, ezért a WWF romániai szervezete egy két évig tartó munkálat során próbálta bebiztosítani azokat.

A máramarosi barna medve (forrás: ziarmm.ro)

Máramarosban kb. 200-250 medve él, ez csak töredéke a hazánk területén élõ, mintegy 6000-esre becsült állománynak, de ez a létszám nagyon könnyen drasztikusan lecsökkenhet. A WWF azon dolgozik, hogy a kohóvölgyi erdõben (Strâmbu Bãiuþ) olyan ökológiai folyosót alakítson ki, amely biztosítja, hogy a medvék a Cibles-hegységbõl a Gutin-hegységbe juthassanak. Az állatoknak ugyanis ez egyre nehezebben sikerül a környéken zajló fakitermelések és építkezések miatt.

A Nyitott határok a román és ukrán Kárpátok medvéinek elnevezésû projekt egy millió hektárnyi területet célzott meg, amelyen hat olyan területet térképezett fel, amelyek a természetes környezetet fragmentálják. A kutatók öt medvét fogtak be, amelyekre nyomkövetõt helyeztek el. Az egyik közülük egy hónapon belül vadorzás áldozatává vált, a másodiknak sikerült megszabadulni a nyomkövetõtõl, a három nyomon követhetõ medvét követve azonban kiviláglottak azok a zónák, ahol problémájuk akadt. 6000 – 10 000 hektárnyi területen bizonyosodott be, hogy a medvék nagyon megszenvednek, ez hat átjárót jelent, amelyek még funkcionálnak ugyan, de a fakivágások, az építkezések és más beavatkozások miatt kritikus állapotban vannak. Ennek következtében az ott élõ medvék éjjeli állatokká váltak, az erdõket csak ezen napszakokban merik átszelni, holott kétszáz évvel ezelõtt még nappal gyûjtötték az élelmet.

A szakértõk célja az, hogy megkönnyítsék a medvék számára egyik élõhelyrõl a másikba való átjutást. E célból sorompókat és korlátokat helyeztek el ott, ahol a megfigyelések szerint az állatok leginkább közlekednek. A WWF szakemberei a két év alatt összegyûlt dokumentációt át fogják adni az illetékes hatóságoknak, akiknek kötelességük intézkedniük az állatok védelmében. „Jelenleg nem rendelkezünk a szükséges eszközökkel, hogy ezeket az ökológiai folyosókat hosszú távon fenntartsuk,. A jelenlegi törvénykezésben az ökológiai folyosót a vadon élõ fajok áthaladási zónájaként említik, azonban nincs meghatározott módszer ezek kezelésére nézve. El fogunk küldeni az illetékes hatóságoknak egy pontos leírást ezekrõl a zónákról, és minden kritikus szektorra nézve javaslatokat fogunk tenni. Mellékelni fogjuk az ezekrõl készített térképeket is. A hatóságok dolga a lépéseket megtenni, csupán annyi a feladatuk, hogy biztosítsák az intézkedések végrehajtását” – nyilatkozta Cristi Papp, a máramarosi projekt koordinátora.

Máramaros területén 250 000 hektárnyi erdõség van, ebbõl 110 000 hektárnyi a védett a kitermelésekkel szemben. 4500 hektárnyi erdõség pedig „szûz terület”, amelybõl 3800 rendelkezik bizonylattal. A kohóvölgyi erdõség az egyik ilyen szûz terület.

„Egy szûz erdõ olyan, mint egy élõ laboratórium” – mondja Costel Bucur a WWF Erdõ és Védett területek részlegének igazgatója. Kifejti, hogy az erdõben több millió faj él az egysejtûektõl kezdve az emlõsökig, egy olyan tökéletes rendszerben, ahol nincs szükség emberi beavatkozásra.

A hat ökológiai folyosót a WWF 20 infravörös-technológiával ellátott kamerája figyeli. Ezeket egy éve helyezték el a szervezet munkatársai, és 10-15 naponta váltogatták õket. A szenzoruk 10-12 méter távolságnyi területet képes érzékelni. A kamerák három hét mûködés után már 6 medvét örökítettek meg, mindannyiukat éjszaka. Nappal csupán embereket és kutyákat.

(Bányavidéki Új Szó, transindex.ro)