Nagybánya 2033 - eredmények

A Nagybányai RMDSZ 2023-ban a Főtér Fesztiválon útjára indította a Nagybánya 2033 programsorozatot. A találkozósorozaton azt kutatták, hogy a nagybányai magyar közösség hogyan látja a jövőjét, hogyan látja a közösséget tíz év múlva, azaz 2033-ban. A találkozósorozatnak az is volt a célja, hogy segítsen a következő tíz évben Nagybánya magyar közösségi élet alakítóinak, legyen egy támpont, amely alapján a tevékenységüket ki tudják fejteni annak érdekében, hogy minél inkább a közösséget szolgálják.

A Főtér Fesztivál 2023 - Nagybányai Magyar Napokon kezdődött beszélgetésen, akárcsak a többin is, a résztvevők a jelenlegi közösségi állapotból indultak el. Elemezték a gondokat, hiányosságokat, megfogalmazták, azt, hogy hova kéne jussunk, hogyan lehet a gondokat orvosolni.

Elhangzott, hogy az elmúlt több mint harminc évben most van a legintenzívebb magyar közösségi és kulturális élet Nagybányán, de ugyanakkor még mindig hiányzik egy erős helyi identitás, amely jobban egybetartja a közösséget. Többen, főleg a fiatalabbak pesszimistán látják a jövőt, az idősebbek ezzel ellentétben bizakodóbbak. A jelenlévőkben megfogalmazódott, hogy a jövőben egy olyan magyar társadalmat látnának városunkban, amely kellőképpen nyitott és befogadó arra, hogy meghallgassa mások véleményét, még abban az esetben is, ha ezek jelentősen eltérnek egymástól. Szükségszerűnek találják, hogy a szülővárosukban élő magyarok állandóan beszéljenek egymással, ennek pedig meg kell teremteni a feltételeit.

A jövőre való tekintettel a Teleki Magyar Ház vezetője szerint az ifjúságban meg kell erősíteni az identitástudatot, valamint városszinten fejleszteni kellene az idegenforgalmat. „Ha már a nagybányaiakat nem tudjuk hazahozni a nagyvilágból, akkor a nagyvilágot hozzuk el Nagybányára” – fogalmazott Dávid Lajos. Pintér Zsolt, az RMDSZ elnöke végezetül arra bátorította az esemény résztvevőit, hogy hagyjanak fel az általános pesszimizmussal és próbálják meg derűlátóban nézni a nagybányai magyar közösség jövőjét.

Találkozó az egyetemistákkal

Az egyetemistákkal való találkozón is elhangzott, hogy élvezhetőbbé kell tenni a várost, hogy vonzóbb legyen a fiataloknak hazatérni. A fiatalok elemezték a kisváros, illetve a nagyváros kínálatát, az ezzel kapcsolatos dilemmákat. Hazajönni áldozatot jelent, de aki megtette a lépést, annak bevált. Szó esett arról, hogy több rendezvényre lenne igény, amely az ifjúságot célozza meg, de amikor van ilyen, akkor sajnos kevés a résztvevő. A fiatalok azt várják el a jelenben és a jövőben is, hogy segítséget kapjanak a helyben való boldoguláshoz. Újabb közösségi rendezvényeket szeretnének, mint például a kvíz-est, ami egyben szórakoztató, de nevelő is. A résztvevők megfogalmazták, hogy szükséges a folyamatos változtatás a közösségi, ifjúsági életben.

Találkozó a helyi sajtó képviselőivel

A helyi magyar sajtó, kommunikációs csatornák képviselőivel a találkozó fő kérdése a helyi nyomtatott sajtó fenntartása volt. A jelenlevők konszenzus alapján kijelentették, hogy meg kell menteni a hetilapot, sőt, újragondolva biztosítani kell hosszú távon a megjelenését, még akkor is ha Erdély szerte sorra zárták be a lapokat. Felvetődött a három megyére kiterjedő regionális lap lehetősége is, így az erőforrások oszlanának a szomszédmegyékkel. A beszélgetés során elhangzott az a javaslat is, egy a jövőben egy sajtótömörülés legyen, amely összefogja a nyomtatott lapot, portált, magyar TV és esetleg rádióműsort is. 

A fiatalabbak jelezték a podcast, valamint a Youtube által nyújtott lehetőségek kihasználását, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazását is a jövőbeli sajtóprojektekben. A közösségi média összehangolt használata is fontos tényező, ugyanakkor azt is megemlítették, hogy a Facebook-ot inkább a felnőttek használják, tehát el kell mozdulni az Instagram és TikTok világába is.

A helyi magyar sajtó jövője mindenképpen a biztonságos anyagi háttér megtermésétől függ, itt felmerült a helyi vállalkozói szféra és az RMDSZ, valamint a támogatási rendszerek szerepe is.

Civil szervezetekkel való egyeztetés

A civil szervezetek képviselői, akik sok esetben megegyeznek az intézmények képviselőivel, elsősorban a jobb együttműködésről, kommunikációról beszéltek. Az egyeztetés, a programszervezések átláthatósága, időpontok nem átfedése - mind mind közös érdek. A másik szempont a bizonytalan anyagi források megléte, az egyes pályázási lehetőségek nehézsége. A pénzügyi biztonság lenne a jövőben a garancia a civil szervezetek hatékony működésére. 

Beszélgetés szabadgondolkodókkal

A találkozóra bárki eljöhetett, aki úgy gondolta, hogy nincs feltétlenül elkötelezve egy csoport, szervezet irányába, de ugyanakkor konkrét véleménye van a helyi dolgokról, a helyi társadalmi és közösségi témákról. Többen egyetértettek abban, hogyha azt akarjuk, hogy a nagybányai magyarságnak jó legyen, mindenkinek jó kell legyen, mert a legtöbb dolog, ami minket érint, mint a gazdaság, a településfejlesztés, az mindenkinek hasznos körülöttünk. Ami jó a magyarnak, jó a románnak is, tehát nagyobb léptékben is kell gondolkozni, mint a magyar közösség, és lehet nagyobb rálátásuk lesz a mi ügyeinkre is.

Elhangzott, hogy új intézményeket is jó lenne létrehozni. Intézmények, mint önműködő szervezetek, amelyek önfenntartóan képesek tevékenykedni, nem pedig alapítványok – ezzel elkerülhető lenne a bizonytalan pénzügyi háttér. Természetesen az önfenntartó intézmény erős alapokon kell álljon, azok kigondolása a jövő egyik záloga. 

Szó esett olyan jellegű programokról, amelyek nem feltétlenül mozgatnak meg sok embert, hanem rétegeket, akik szívesen részt vesznek más programokon is, nem csak a meglévő kínálatot használják ki. Meg kell fogalmazni a jövőben olyan eseményeket, amelyekkel eljutunk azokhoz is, akiket eddig nem sikerült megszólítani.

Oktatás jövője

A 2024-es Főtér Fesztiválon került sor a Nagybánya 2033 projekt utolsó beszélgetésére, amelynek az oktatás volt a témája. A nagy érdeklődésnek örvendő panelbeszélgetésnek az volt a legnagyobb hozadéka, hogy főleg diákok vezették, ők osztották meg tapasztalataikat, elképzeléseiket. 

A diákok megfogalmazták: szeretnék, hogy a tanárok a diákok szintjéhez igazodjanak, a diákságot megértve közeledjenek feléjük. Ugyanakkor szeretnék, hogy a tanárok biztassák őket, hogy érdemes tanulni, motiválják őket és arra sarkallják, hogy lépjenek ki komfortzónájukból. A diákoknak igényük van a pozitív példákra, arra, hogy az iskola hívjon meg különböző személyeket, akik elmondják, mit valósítottak meg, honnan indultak és milyen utat jártak be. A sikertörténetek bemutatása motiválná a diákokat.

A beszélgetésen központi helyet kapott a Németh László Elméleti Líceum Diáktanácsának a helyzete. Pontosabban az iskola vezetőségének viszonya a diáktanáccsal. Elhangzott, hogy több kommunikáció, egyeztetés és támogatás szükséges az iskola és a diáktáncs között. A résztvevők értékelték a diáktanács tevékenységét, de az is szóba került, hogy viszonylag rövid a DT lefutási ideje, hiszen egy-egy csapat csak két-három évig tevékenykedhet. A DT képviselői elmondták, hogy nehéz megmozgatni a diákokat, de a tanárokat is. A diákok terén már érezhető jelentős változás, sok munka árán sokat bevonzottak, jó úton halad a diákélet.

A diákok fontosnak tartják a csapatépítést, elvárják a tanároktól a közösségi élmény erősítését. Szeretnének több kísérletet a természettudományi órákon, interaktívabb oktatást, több digitális eszköz, valamint a mesterséges intelligencia használatát. 

Következtetések

A jövő tervezése csak a jelen helyes, objektív kielemzésével történhet meg.

A közösség jövője a kommunikációtól, a tervezéstől, megfelelő nyitottságtól, együttműködéstől és egy megfelelő anyagi helyzettől függ.

A nagybányai magyar közösségnek minden esélye megvan, hogy 2033-ig tovább erősödjön, szervezettebb legyen, és nagyobb belső és külső kohézióval rendelkezzen.