ET
2025. január 11., szombat Ágota napja
árfolyam:
1 euro = 4.9728 RON
1 dollár = 0.0475 RON
100 forint = 1.2026 RON

Mikola András: Színek és fények (20.)

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Ugyancsak ebben az évben (1908) a rendesnél hosszabb ideig maradtam Párizsban. A tavaszból nyár lett. Barátaim, ismerõseim rendre eltávoztak, már július havában jártunk, az iskola is bezárta kapuit. Azon vettem észre magam, hogy helyzetem napról napra nehezebb, s már a legszükségesebbre sem telik.


Éreztem, ha nem cselekszem, elveszett ember vagyok. Hazavittem az üres tejesüvegeket, melyekre betétem volt, de ez már nem segített! Tudtam, hogy van egy osztrák-magyar segélyegylet, mely bajba jutott állampolgároknak nyújt segítséget és elõsegíti hazajutásukat. Én a Montparnasse-on laktam, ez az iroda pedig Párizsnak pontosan az ellenkezõ oldalán, a Montmartre-on volt. Annyi pénzem sem volt, hogy metróra üljek. Legyöngülve, gyalog indultam neki az útnak, mely két és fél, három órát vett igénybe. Amikor a kis mellékutcába értem, már délután hét óra felé járt az idõ, a szolgálatos rendõr azzal fogadott, az iroda be van zárva, elkéstem. Vissza kellett fordulnom, s ugyancsak gyalog vánszorogtam haza. Ledobtam magam az ágyra, a fáradtságtól gyorsan elaludtam, és elfelejtettem éhségemet is. Másnap reggel újból elindultam, ezúttal már több szerencsével. Az iroda elõtt mindenféle hajótörött ember várakozott. Az egyik az idegenlégióból szökött meg, a másik kalandor volt, egyik németül beszélt, a másik csehül, de hallottam magyar szót is. Végre rám került a sor.

Egy ötös bizottság elõtt állottam, megkérdezték, hogyan jutottam ide, ki vagyok. Amikor megmondtam, hogy festõnövendék, az egyik úr a zsebébe nyúlt, és öt frankot adott. Kaptam ezen kívül egy Bécsig érvényes harmadosztályú vasúti jegyet. Mondanom sem kell, hogy legelõször is megebédeltem. Felültem a metróra és bakancsomat Brummernek ajándékoztam, s még este tíz órakor elindultam. Július 13-án.

Másnap, a franciák nemzeti ünnepén, július 14-én, a Bastille lerombolásának emlékünnepén, forró, kánikulás meleg volt, én könnyû vászonruhában utaztam, s éjjel, amikor Belfortba, a svájci határra érkeztünk, már dideregtem. Reggelre csodás természeti tüneménynek lehettem tanúja: Svájc egész területét araszos hó lepte el, s pálmák, virágok álltak ki a hóból. Zürichben négy óra hoszszat kellett várakoznom. A váróterem sarkába leraktam csomagjaimat, s elmentem megnézni a tavat, s a város nevezetességeit. Egy pillanatig sem féltem, hogy csomagjaimat valaki ellopja - nem volt valami szemrevaló, kívánatos pogygyász.

Útközben azon törtem a fejem, miként fogok Bécsbõl továbbjutni.

- folytatjuk -

Bányavidéki Új Szó

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek



Reklam


Reklam
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

ÚJ HITEL MINDENKINEK Helló, ROMHANYI ANIKO vagyok, legális és megbízható hitelező. kölcsönöket kínálok. (...)

ÚJ HITEL MINDENKINEK Helló, ROMHANYI ANIKO vagyok, legális és megbízható hitelező. kölcsönöket kínálok. (...)

Tordai Angela A nevem Tordai Angela, debreceni vagyok, most kaptam meg a hitelemet a Patricia Kingsman (...)

adj fel hirdetést
Rmdsz
ET
GaGa
Reklam
Reklam
Reklam
banyavidek