Miért legyek némethlászlós? Sikeres volt diákjaink üzenete leendő diákjainknak (7)

Ladányi Emmánuel volt némethlászlós levele a leendő némethlászlósoknak: Ladányi Emmánuel a nevem, nemrég, 2013-ban végeztem líceumi tanulmányaimat a Németh László Elméleti Líceum biológia-kémia szakán. Már ötödik osztálytól kezdve Nagybányára jártam a Németh Laciba, ami kezdetben nem volt könnyű, mert magyarberkeszi lévén napi 60 km-t ingáztam.

De kis idő elteltével nagyon megkedveltem, mert annak ellenére, hogy minden reggel álmos szemmel a buszmegállóban kellett állni, délután pedig türelmetlenül várni, hogy végre hazajussak, olyan felejthetetlen élményekkel gazdagodtam a tengernyi óra buszozás alatt, amit nem adnék semmiért, hiszen ez is hozzájárult a személyiségfejlődésemhez és azzá alakított, aki vagyok. Rengeteg nevetés, szórakozás, szocializálódás az, ami eszembe jut legelőször. Bátorítok minden kedves felvételiző diákot, hogy ez legyen a legutolsó szempont a líceumválasztásban, még akkor is, ha kezdetben fárasztónak tűnik vagy esetleg unalmasnak. A jótól nem kell félni.
Emlékszem, amikor nyolcadikosként azon kezdtem gondolkodni, hogy akkor hova tovább, mi legyen velem, hogyan csináljam. Természetesen szóba se jött az, hogy esetleg líceumot váltsak, hiszen egyszerűen megvolt minden, amit egy iskola adhat. 
Magyarul tanulhattam, ami szerintem az egyik legfontosabb szempont iskolaválasztáskor, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy anyanyelvünkön gondolkodunk, tanulunk és értünk meg dolgokat, vagy pedig más nyelvű iskolába történik a “hova tovább”, ahol előszöris meg kell tanulni az illető nyelven gondolkodni, nehezebb felfogni és megérteni a különböző tantárgyakat. 
Felmerül a kérdés, hogy “igen, de mi lesz líceum után?”… teljesen jogos, hiszen a jövő és a tudásvágy az, amiért igazából tanulunk mindannyian. A válaszom erre az, hogy bármit lehet, csak akarni kell. Lehetőség van továbbra is magyar, akkreditált egyetemen tanulni, többek között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, a Babeş Bolyain, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, Marosvásárhelyi Színművészetin vagy bármelyik más magyar nyelvű egyetemen. Mindössze akarni kell és megdolgozni érte.
Továbbá ott volt a diáktanács, a Turul Sas Hagyományőrző Egyesület és ezenkívül rengeteg más tudományos és szórakoztató jellegű tevékenység, ami része volt a mindennapjaimnak. Mindenki mindenkit ismert, összetartó kis társaság volt és ki merem jelenteni, hogy számomra a Németh Laci olyan volt, mint egy hatalmas család.
Mindigis szerettem a biológiát és a történelmet, de a magyarórák is nagyon kellemesen teltek. Kerek szemekkel, tátott szájjal hallgattam a földrajzórán elhangzottakat, de emlékszem, hogy padtársammal mindig türelmetlenül vártuk a tornaóra előtti kicsengetést és már rohantunk is a terembe.
Biológia-kémia osztályba jártam, így minden évben részt vettem a biológia olimpiászon és lassan-lassan körvonalazódott bennem, hogy mit akarok líceum után. Eldöntöttem, hogy orvos lesz belőlem és szabadidőmben a biológia könyvet forgattam, osztályfőnöknőmtől, aki egyben a biológia tanárnőm volt tanácsokat kértem és már nyakamon is volt az érettségi, majd a felvételi.
Sikeres érettségi után felvételiztem a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi szakára, ahol most másodéves hallgató vagyok. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség aktív tagjaként tevékenykedek, a Marosvásárhelyi Egyetemista Rákóczi Szövetség elnöke vagyok és mindamellett rengeteg időm van a barátaimra és a hobbimra. Egy olyan egyetemre járok, ahol egy nagyon erős magyar közösség van és jó érzés azt tapasztalni minden nap, hogy jó döntés volt ötödikben magyar iskolába iratkozni, jó döntés volt magyar líceumban folytatni a tanulmányokat és jó döntés volt felvállalni magyarságomat, hiszen annak születtem. 
Líceumi éveim alatt arra a következtetésre jutottam, hogy a matematika-informatika szakon rengeteg lehetőség kínálkozik, megtanítanak logikusan gondolkodni, ami a legfontosabb, ha egyetemre szeretne pályázni a diák, és a matematika feladatok mellett kialakul az a kitartás és strapabíró képesség, aminek hatalmas hasznát lehet venni úgy a továbbtanulásban, mint a mindennapokban. Biokémia szakon ugyanaz történik, mint matek-infón azzal a különbséggel, hogy a matematika helyett jobb betekintést lehet szerezni a biológia/anatómia és a kémia világába. A humán szakosok pedig nagyobb hangsúlyt fektetnek úgy a magyar-, mint a világirodalomra és az idegen nyelvekre.  
Nem lehet azt kijelenteni, hogy a matek-info, a biológia vagy a humán osztály a jobb és eredményesebb, csupán azt lehet mondani, hogy mindegyik ad valami plusszt a másik kettőhöz képest. 
Sikeres felvételit és jó tanulást kívánok minden kedves diáknak!

Ladányi Emmánuel,
Általános orvostani egyetemi hallgató,
Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem