Miért legyek némethlászlós? Sikeres volt diákjaink üzenete leendő diákjainknak (10)

Kirchmaier Ádám volt némethlászlós levele a leendő némethlászlósoknak:

Kedves felvételiző Diák!

A továbbtanulást érintő döntések meghozatala sosem könnyű, sok-sok mérlegelés, gondolkodás előzi meg a végleges választást. Remélem, hogy én ebben tudok Neked valamelyest segíteni.
Először szólnék pár szót magamról. Nyolcadikos koromig a Nicolae Iorga Általános Iskolában tanultam, majd a sikeres kisérettségi után a Németh László Elméleti Líceum természettudományok osztályában folytattam tanulmányaimat. A biológia, a kémia mindig is érdekelt, és a matek sem volt éppen idegen, így már kilencedik elején tudtam, hogy jó döntést hoztam. A líceumi éveket évfolyamelsőként végeztem, de sosem töltöttem csak tanulással az időt, hanem kivettem a részem amiben csak tudtam iskolán kívül is, hiszen erre némethlászlósként mindig számos lehetőség adódott (iskolaújság, Gólyabál- szervezés, s még sorolhatnám). A sikeres érettségi után felvételiztem a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Általános Orvosi Karára. A felvételin 10-est írtam, így 9,96-os átlaggal a 304 jelentkező közül elsőnek jutottam be a magyar tagozatra, megelőzve ezáltal Erdély legjobbnak tartott magyar középiskoláinak diákjait, és már eredményesen túl vagyok az első szesszión is. Elmondhatom, hogy semmiféle hátrányt nem érzek az évfolyamtársaimmal szemben, hiszen én is legalább olyan komoly tudáscsomaggal érkeztem Marosvásárhelyre, mint a többi diáktársam.
Örülök annak, hogy anyanyelvemen tanultam és tanulok továbbra is, és meggyőződésem, hogy másképp nem értem volna el ezeket az eredményeket. Bár az egyetemen a gyakorlati oktatás románul zajlik, gond nélkül sikerült elsajátítani az anyagot és sikeresen románul vizsgázni, sőt, nem ritkán mi magyarok jobb eredményeket értünk el, mint a román anyanyelvű diáktársaink (románul pedig egyébként is Máramarosban akarva-akaratlanul megtanul az ember).
Az a tény, hogy magyarul tanulok, csak segíteni fog a továbbiakban is, hiszen ha két nyelven sajátítom el az anyagot, a későbbi elhelyezkedési lehetőségek is megduplázódnak.
Büszke vagyok arra, hogy némethlászlós lehettem, tanáraim embersége, életszemlélete, a hangulat, a jó társaság, a sok-sok program is mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy fontosnak tartsam a közösséget és az együvé tartozást. Hálás vagyok tanáraimnak, akik az oktatás mellett mindig szakítottak időt arra, hogy meghallgassanak, tanácsot adjanak nekünk, és személyiségük, élettapasztalatuk által emberileg is növekedhettünk.
Sok sikert kívánok Neked a továbbiakhoz!

Tisztelettel,
Kirchmaier Ádám
Elsőéves orvostanhallgató, MOGYE