Megáldották a felújított székesegyházat Szatmárnémetiben

Az Egyház, mint jó édesanya táplálta gyermekeit az Ige és az Eucharisztia asztaláról – a szatmári székesegyház megáldása.

A történelem során a nagy székesegyházak és katedrálisok az egyházmegye hívő közösségének kitartó és türelmes munkájának eredményeként jöhettek létre, így az 1837-ben Hám János püspök által felszentelt Székesegyház is a helyiek hitének és áldozatkészségének tanúja, és nem csak Szatmárnémeti legelső monumentális épülete, mely a mai napig betölti templomi tisztségét, de pompájával ma is hozzájárul a város arculatának szebbétételéhez.

A szentmise előtt Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök ünnepélyesen köszöntötte a jelenlévő egyházi méltóságokat, valamint helyi- és anyaországi politikusokat, majd Ft. Dr. Hankovszky Ferenc püspöki helynök és Koncz Andrea projektmenedzser ismertették a Szatmárnémeti Római Katolikus Székesegyház felújításának fontosabb mérföldköveit.

Az Európai Unió Regionális Operatív Program keretében 2016 novemberében leadott pályázat célja a Székesegyház művészeti értékeinek hosszú távú megőrzése, a régi városközpont környezetének javítása, valamint az ide látogató turisták és zarándokok számának növelése. A 14 millió lej összértékű beruházást az Európai Unió Regionális Operatív Programja mellett a Román Kormány és a Magyar Kormány is támogatta.

A munkálatok során az épület külső és belső felújításon esett át: a régi bádogtető helyére mintegy 2500 négyzetméter réz került bedolgozásra, megújult a teljes homlokzat, valamint restaurálásra kerültek a kő- és fém elemek. A templom padjait felújították, eltávolították a cement alapú vakolatot és salétromtalanították a falakat. A szentély kivételével megújult a templom padló-burkolata is, és korszerűsítették a fűtésrendszert. A templom udvarát újrarendezték, ahol új hő-központot és mosdóhelyiséget alakítottak ki.

Az ünnepi szentmise elején Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök a frissen megáldott szenteltvízzel megáldotta a felújított főtemplomot, ezáltal Isten oltalmába és a szent cselekmények szolgálatába ajánlotta azt. Ugyanakkor, ahogy szentbeszédében is emlékeztette a jelenlévőket: Az ünneplés nem a holt köveknek szól, és nem is egy történelmi eseményre való emlékezés. A mai ünnep Isten állandó jelenlétének és az eleven Isten-ember kapcsolatnak az ünnepe. Olyan kegyelmi ajándék, amelyben a hívő ember felfedezheti az Egyház anyai misztériumát.

Minden templomban kiemelt helyet foglal el a keresztelőkút, melyből, mint az anyaölből születik meg a keresztény nép és valahányszor csecsemő vagy felnőtt keresztség történik, erősödik a közösség összetartozása, mert mindannyian ugyanannak az Isteni kútnak a tiszta méhéből születtek újjá. Az Egyház, mint jó édesanya ezen a helyen táplálja gyermekeit az Ige és az Eucharisztia asztaláról, hiszen a püspöki székesegyházak, mint a keresztény hit bástyái az egyházmegyék templomainak legfőbb templomai és a tiszta evangélium őrei.

Jenő püspök hangsúlyozta, hogy minden keresztény közösség feladata, hogy templomot építsen, de ne csak kőből, hanem olyan lelki templomot, amely élő emberek közössége, akik között ott lakik az Isten.

„Mindnyájunk örök feladata szeretni a templomot és szeretni egymást. Akkor Isten szívesen lakik közöttünk és áldása mindig ott lesz templomainkon és rajtunk is.” – zárta elmélkedését a főpásztor.

A szentmisét követően sor került a meghívott vendégek ünnepi beszédeire.

Elsőként Exc. És Ft. Miguel Maury Buendía, Románia és a Moldvai Köztársaság apostoli nunciusa szólalt fel, és elmondta, nagy örömmel fogadta el Jenő püspök meghívását, hogy Ferenc pápa jókívánságait tolmácsolhassa az egybegyűlteknek. Kiemelte, hogy a katedrálisok mindig a helyi egyházak látható jelei, ahol az Istennek tetsző áldozatot bemutatják a világegyházzal való teljes közösségben.

„Ahányszor csak belépnek ebbe a székesegyházba, emlékezzenek arra, hogy a világot ideiglenes otthonként, az eget pedig örök célként kaptuk magától Istentől. (...) Mi vagyunk azok az élő kövek, melyekből Krisztus egyháza épül. (...) Meghív és összegyűjt minket, hogy a lélek igazi eledelével, saját testével tápláljon, melyet minden szentmisében ajándékul ad, és Ő az, aki ma különös módon tekint ránk és társunkká szegődik.” – mondta a Szentatya személyes küldötte.

Nm. és Ft. Aurel Perca bukaresti érsek-metropolita atya elsősorban örömét fejezte ki, hogy részt vehetett azon az eseményen, amelyen megáldották az új, ünnepi ruhába öltöztetett Székesegyházat, majd a Romániai Püspök Kari Konferencia jókívánságait tolmácsolva gratulált főpásztorunknak, aki gondoskodott arról, hogy a székesegyház ilyen széppé válhatott. Kiemelte, hogy ez a székesegyház is akkor a legszebb, amikor az élő kövek is összegyűlnek, hogy dicsőítsék az Istent, majd a zsoltáros szavával zárta a gondolatait: „Egy dolgot kérek az Istentől, hogy az Ő házában lakhassam életem minden napján.” (vö. Zsolt 27,4).

Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese Egyházmegyénk fővédőszentjére, a tegnap ünnepelt Szent István király életpéldájára irányította az ünneplő hívek figyelmét: „Államalapító királyunk élete végén az országot és a Szent Koronát Szűz Máriának ajánlotta fel és arra hívott mindannyiunkat, hogy népünk történetét üdvtörténetté formáljuk.” – mondta.

Büszkén említette, hogy az első királyunk egyházszervezői munkája által létrehozott egyházmegyék ezer év múltán is fennmaradtak. Szent királyunk elrendelte azt is, hogy tíz falunként építsenek egy templomot. Magyarország Kormánya az elmúlt 10 évben több, mint háromezer templomot újított fel, és több mint száz újat épített a Kárpát-medencében. 

Románia miniszterelnök-helyettese, Kelemen Hunor elmondta, hogy egy új templom építése, vagy egy régi templom felújítása mindig különleges esemény, amely az egyik legjobb üzenetet hordozza a mai világban, amikor a keresztény kultúrát és annak gyökereit megkérdőjelezik, relativizálják, vagy akár eltörlésre javasolják, helyére pedig az „élj a mának”jelszót helyezik. De azok a társadalmak, amelyek lemondtak a szent időről a teljes profán idő javára, előbb-utóbb megtagadják múltjukat.

„A mai ünnep azt bizonyítja, hogy hogy ott, ahol új templom épül, ott, ahol a régi templomot felújítják, ott, ahol helye van az újnak a régi mellett, ott, ahol a holnapot a tegnapi napra építik, és ott, ahol a vékony gyökerek, a hajszálerek életben maradnak, ott erős közösség él, amely képes megmaradni, képes újat teremteni, képes tervezni.” – buzdított a miniszterelnök-helyettes.

Az ünnepi szentmisén részt vett Cseke Attila fejlesztési- és közmunkálatokért felelős miniszter úr is, aki köszöntőjét a gyökerek, értékek és jövő hármasára építette. A Székesegyház felújításának ünnepe megmutatja, hogy hogyan lehet a múltból építkezve, megerősíteni a gyökereinket és felmutatva a közösség értékeit, már most építeni a jövőnket.

Pataki Csaba, a Szatmári Megyei Tanács elnöke beszédében külön köszöntetet mondott Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspöknek, aki a Székesegyház felújításával átmentette Hám János építő szellemiségét, és pezsgéssel töltötte meg a száraz, hideg és szép köveket, melyek így már az életet sugározzák valamennyi itt élő ember számára.

Dr. Kereskényi Gábor polgármester úr köszöntőjében emlékeztetett mindenkit, hogy a mai ünnepen a múlt, a jelen és a jövő találkozik. Szatmárnémeti 184 éves múltja és az elkövetkező, remélhetőleg több száz év. A Római Katolikus Egyház mindig is építője volt a városnak, és ez így van ma is, amikor egy történelmi épület felújításával az egyház ismét példát mutat. Az új ideológiai irányzatokkal ellentétben, még vannak, akik úgy gondolkodnak, hogy a keresztény értékekre alapozott Európa a jövőnk, ahol egyház és közösség összetart és közösen hirdetik általános és örök érvényű értékeiket.

Az ünneplés végén a püspök atya köszönetet mondott a felszólalók bátorító és kedves szavaiért, megköszönte a székesegyház felújításában nyújtott anyagi támogatást, munkát és imát, és ismételten köszönetét fejezte ki azok számára is, akik a szentmise és az ünnepség megszervezésében segítettek.