Magyar személyiségekről is elneveznének utcákat Nagybányán, már zajlanak a tárgyalások

A Nagybányai Művésztelep alapítóiról, illetve a város más jeles szülötteiről nevezne el utcát a máramarosi megyeszékhelyen az RMDSZ-frakció. Ez ügyben már zajlanak a politikai tárgyalások a városvezetéssel - mondta el a Krónikának Kovács Richárd önkormányzati képviselő.

Több magyar személyiségről is utcát neveztetne el Nagybányán az önkormányzat RMDSZ-frakciója, mely tárgyalásokat folytat ez ügyben a város polgármesterével.

A szövetség azt szeretné, ha a Nagybányai Művésztelep valamennyi alapítójának utca viselné a nevét a máramarosi megyeszékhelyen. Nagybányán jelenleg csupán a művésztelep két alapítójáról, Hollósy Simonról és Ferenczy Károlyról van utca elnevezve, az RMDSZ-frakció pedig az szeretné, ha a másik három alapítójának Thorma Jánosnak, Réti Istvánnak és Iványi-Grünwald Bélának is utca viselné a nevét – mondta el a Krónikának Kovács Richárd önkormányzati képviselő.

Emlékeztetett, hogy a szövetség helyi képviselői ezt a 2016-os önkormányzati választások kampányában vállalták, ez a „minimum", amiért a kéttagú RMDSZ-frakció az önkormányzatban dolgozni fog.

Kovács Richárd elmondta, politikai tárgyalások zajlanak Cătălin Cherecheș polgármesterrel arról, hogy milyen új utcaneveket fogadjon el a helyi tanács, és bár egyelőre nincs konkrét, jogi erővel bíró javaslat, több magyar személyiség neve is felmerült. Elsőként a város nagy szülöttjét, Németh László Kossuth-díjas magyar írót, drámaírót, esszéistát említette, de szóba került a szintén Nagybányán született Lendvay Márton színművész, rendező, énekes, Tersánszky Józsi Jenő Kossuth-díjas író, Gróf Teleki Sándor és Teleki Blanka neve is.

„Önkormányzati képviselőként elmondtam már többször is, hogy nem csak férfiakról kellene utcákat elnevezni – ez általános jelenség Romániában – hanem meg kellene találjuk azokat a nőket is, akikről utcákat, tereket, közintézményeket nevezhetünk el. Ilyen Teleki Blanka, aki Nagybánya szülöttjeként a leányoktatásért dolgozott" - hangsúlyozta Kovács Richárd.

Az önkormányzati képviselő szerint olyan elnevezéseket kellene használni, melyek a város történelmét, identitását tükrözik, de akár régi mesterségek nevét is adhatnák utcáknak, mint például az Ezüstművesek utcája. Kérdésünkre, hogy mikor várható döntés az utcanevekről, kifejtette: nehéz időpontot említeni, mert még nem született megállapodás, de úgy vélte, erre idén mindenképp sor kerül.

„Elég gyorsan haladunk, ennek bizonyítéka, hogy megjelent a hivatalos közvitára való felhívás a Kispiacra vonatkozóan" - mondta Kovács Richárd arra utalva, hogy a polgármesteri hivatal kikérte a lakosság véleményét az egykori Kispiac, hivatalos nevén Béke tér (Piața Păcii) átnevezésére vonatkozóan. Ezt Szent Antal térre (Piața Sfântul Anton) keresztelné át a városvezetés annak apropóján, hogy itt található a magyar közösség körében inkább Szent Miklós-templomként emlegetett minorita templom, melynek két védőszentje van, így Szent Antal-templomként is ismerik, magyarázta a tanácsos.

A lakosság április 2-áig véleményezhette írásban a tervet, fűzhette hozzá javaslatait. Kovács Richárd elmondta, személyes véleménye, hogy inkább a tér régi nevét kellene hivatalosítani. „Mert a magyar közösség, sőt minden nagybányai lakos – nemzetiségtől függetlenül – Kispiacként ismeri a teret, románul is Piața Mică-nak hívják" - indokolta véleményét a tanácsos.

Az önkormányzat azon tervét, hogy tereket, utcákat, intézményeket nevezzenek el a város különböző nemzetiségű jeles szülöttjeiről Cătălin Cherecheș polgármester jelentette be március 15-i beszédében. Mint arról beszámoltunk, az elöljáró elmondta, ennek jegyében azt javasolta a városi színház vezetőségének, hogy az intézményt a nagybányai születésű Lendvay Márton színművészről nevezzék el, s miután a teátrum elöljárói ezt elutasították, a felújítandó mozi fogja viselni a magyar színjátszás jelentős alakjának nevét. Arról is beszélt, hogy több utcát a román, magyar, német, zsidó stb. közösségek jeles képviselőiről fognak elnevezni a városban.

(kronika.ro)