Kós Károly emlékestre

Nagy örömet szerzett a Nagybányai Krisztus Király Plébánia plébánosának, Szmutkú Róbertnek a meghívása a Kós Károly építészeti munkásságát méltató emlékestre, mely által születésének 130. évfordulójára emlékeztek.

Az eltelt évtizedek során ebben az Egyházközségben mindig aktív egyházi és kulturális élet zajlott. Sajnos korábban vállalt elfoglaltságom miatt nem lehettem jelen, de érintett lévén pár sorban összefoglalom az általam fontosnak tartott eseményeket.

Mikor Kós Károly (született 1883 – meghalt 1977) építészeti munkásságával foglalkozunk elengedhetetlen, hogy pár általa tervezett erdélyi mûemlék jellegû épületet ne említsünk. Aki egy keveset is foglalkozott életével és erdélyi építészeti munkásságával, nagy valószínûséggel hallott a Varjúvárról (1910), a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumról (1911-1912), vagy a Kolozsvári Református Kakasos templomról (1912 -1913).

Máramaros megyében tudomásom szerint egyetlenegy Kós Károly által tervezett épülettel találkozunk. A Misztótfalui Református Parókia Máramaros megyei építészettörténeti unikummá lett Kós Károly tervezésének köszönhetõen. A gyülekezet egykori lelkipásztora Molnár József Károly, aki 1950 és 1980 közötti idõszakban szolgált Misztótfaluban, felkérte Kós Károlyt, hogy tervezzen egy új lelkészi lakást Misztótfaluban. Az idõs Kós Károly 1960-ban elkészítette a „parochiális épület” tervrajzát. Felvetõdik a kérdés, hogy miért vállalta el, és kísérte figyelemmel a lelkészi lakás tervezését és kivitelezésének felügyeletét? Elõször: Misztótfalusi Kis Miklósért, aki tizenkét nemzet részére készített nyomtatott ABC–t, és saját költségén kiadta a hatodik magyar bibliafordítást, az „ARANYAS BIBLIÁT” 1685-ben. Misztótfalusi Kis Miklós munkásságával és tekintélyével kivívta Kós Károly tiszteteletét is, aki elismerése jeléül megtervezte a misztótfalui lelkészi lakást, és végigkísérte az építkezést, sõt olykor szakmai jótanácsokkal látta el az építõket. Másodszor: „... református és magyar ügyrõl van szó ...” (Idézve Kós Károly 1961. augusztus 21-i keltezésû levelét Molnár József Károlyhoz.) 

Korabeli feljegyzések szerint a Domokosi Református Templom szószéke feletti koronát is Kós Károly tervezte, tudtam meg Keresztes Nagy Imre lelkipásztortól.

Még egy érdekesség Kós Károly életébõl. Kós Károlyt az Erdélyi Református Egyházkerület megbízásából a Kalotaszegi Református Egyházmegye fõgondnokává választotta. 1934-tõl 1965-ig, azaz 82 éves koráig töltötte be ezt a tisztséget. Kós Károly igen jártasnak bizonyult a papírmunkában, de mikor egyházmegyei vizitációkon megjelent, elõször a templom, utána a temetõ tisztasága érdekelte. „A mi temetõink nem hirdetnek elmúlást, de életet, örökkévalót.” Ha tiszták a temetõink, tiszta lesz a gyülekezeti életünk is.  Kós Károly nagyon szerette a temetõket, egyik írásában beszél is errõl: „A mi históriáink: a mi temetõink. És nincsen ilyen gyönyörû temetõje senki más nemzetnek. Históriája sem…” (Kós Károly írása a temetõrõl)

A misztótfalui református magyarok minden idõben büszkék voltak Misztótfalusi Kis Miklósra és a Kós Károly által tervezett parokiális épületre is.

Ecsedi Árpád

(Bányavidéki Új Szó)