Kedden: Különlegesen érdekes művészeti esemény

Ma, kedden a nagybányai tájképfestõ hagyományokat ápoló kiállítás megnyitására kerül sor a PARTNER GALÉRIÁBAN, ahol a kortárs tájképfestõ mozgalom egyik kiváló, ismert mestere, a szatmári KOVÁCS EMIL LAJOS fõleg nagybányai és felsõbányai témákat megörökítõ képeit láthatják a mûvészeti értékek után érdeklõdõk.

A festõmûvész a nyári festõtáborokban, vagy a hegyes vidéken tett festõútjain minden évszakban készített vásznairól gyakran visszaköszönnek a kedvenc témák, a hely varázsának látványai, az itteni közönség, de sok más helyen lakó mûvelt ember megkedvelt és keresett festészeti különlegességei.

Ne hagyjuk ki a ritka alkalmat! A Partner Galériában rendezett kiállítás megnyitóján, vagy az ünnepek alatt is látható képeket szeretettel ajánljuk mindenki figyelmébe.

 - kiállítás -

december 15. kedd, 18.00 óra

PARTNER GALÉRIA - NAGYBÁNYA (Felsőbányai utca

Gondolatok egy tárlatmegnyitó elé

Rövidesen a Nagybányai tájképfestõ hagyományokat ápoló kiállításra kerül sor a PARTNER GALÉRIÁBAN, ahol a kortárs tájképfestõ mozgalom egyik kiváló, ismert mestere, a szatmári KOVÁCS EMIL LAJOS fõleg nagybányai és felsõbányai témákat megörökítõ képeit láthatják a mûvészeti értékek után érdeklõdõk. A festõmûvész nyári festõtáborokban, vagy a hegyes vidéken tett festõútjain készített vásznairól gyakran visszaköszönnek a kedvenc témák, a hely varázslatos látványai, kedvelt és keresett festészeti különlegességeink.

A híres Nagybányai Festõiskola közelében, a régiek által is kedvelt helyeken festõtelepek, társaságok, vagy magányosan dolgozó alkotók örökítik meg ma is a Bányavidék csodálatos motívumait, a jeles múlt folytatóiként kortárs mûvészek viszik tovább a hagyományokat. Kovács Emil Lajos Szatmárnémetiben élõ festõmûvész a máramarosi táj, a Szatmár-Nagybánya-Felsõbánya vonalon mozgó festõk követõjeként vált ismertté. A képein megjelenített világ a külsõ valóság reflexiója, benne alkotói nyugalom, boldogság és elégedettség tükrözõdik.

A kortárs mûvészettörténet-írás Kovács Emilt az ezredforduló festõmûvész-mestereként, az egyik leghûségesebb tájképfestõként tartja számon, képességei a jelen mûvésztelepei fölé magasodnak. Megérezte a hely varázsát, ahol annyi szó esik a mûvészetrõl mint talán sehol máshol Erdélyben, ahol a múlt évtizedek bányászházainak falán is festmények lógtak. Ma már sajnos sehol sincsenek: eltûntek házastól-festményestõl. A jelenkor embere, a kis „bányai-régió” jelenidejének szereplõje.

Mûvészi meggyõzõdésében, stílusában benne van világszemlélete, a színhatások ereje minden munkáján kifejezésre jut. Festészetét a színek, formák és a hangulat játékos vibrálása jellemzi.

KOVÁCS EMIL LAJOS mûvészetében a hangsúly a nagy elõdök plein air ábrázolásmódjára helyezõdik. Nagyvonalúak sajátos természetkivágásai, a képeinek felületére ömlõ telített fények. Kedvétõl és hangulatától függõen azonban olykor a festõ változtat a táj egységes arculatán: felbontja a harmóniát és a vörös, fekete, sárga, sötétzöld, barna foltok özönében virtuózként viszi vászonra színeit.

Sajátos világában a harmónia hangsúlya mellett nem kimondottan a fény-árnyék effektusok vannak elõtérben, inkább az emberi közelséget sugalló melegség jelentõsége lényeges. Együtt vallja Rudolf Steiner osztrák polihisztorral, filozófussal, hogy „A mûvészet arra hivatott, hogy a múlandó hasonlatot átitassa az örökkévalóság üzenetével.”

KOVÁCS EMIL pompás motívumokat visszaadó képeirõl visszaköszön a festõ jelenléte a Gutin-körüli tájakon, Kisbányán, Felsõbánya hegyei között, a Bányahegyen, kirándulásokon. A Morgó, a Kereszthegy gerincei mellett régi utcák kincsei, kontytetõs bányászházak, a vörös kupolájú „ásító torony” és a Szent István torony sisakja jelennek meg elszórtan. Egy német romantikus költõvel együtt vallja: „a mûvészet kiegészíti a természetet.”

Bátran csapong és teljes kielégülést talál a mûvészi szellem Kovács Emil Lajos alkotásain. Kedvére dúskál a térben, tobzódik a mindent körülfolyó, mozgalmas levegõben, feloldja a dolgok körvonalait és  élettel tölti meg a kép minden zugát. Ezért vonzza mágikus erõvel szemlélõit. Képeinek értéktermelõ energiája van. 

KOVÁCS EMIL LAJOS roppant hatásos segítõjeként mutatkoznak az évszakok. A nyár pompázó színeinek gazdagsága az erdõ borította hegyoldalakon. Az õsz színárnyalatai, a még tûzõ nap melegének maradványaival. A tél szépsége, a merengés világa birodalma...

A nagybányai-felsõbányai városkép más, mint évtizedekkel elõbb. A jelen átfogalmazza a múltat – állapíthatjuk meg a mûvésszel együtt. A változások történéseinek kisugárzása átfogalmazza a vidék mûvészi világát, amelyet Kovács Emil sikeresen alkalmaz színben és formában olajképein. A Bányahegy alatti panoráma színvilágának gazdagsága, a kéttornyú templom körül sûrûsödõ urbanizáció fantasztikusan érdekes megoldásokat kínál a kis bányászközpont megjelenítésére, az apró építmények közül kiemelkedõ monumentális mûemlék épületekkel együtt.

Kovács Emil hódol az õstermészet elõtt, élményt csinál a látványból. Tájképfestõnek vallja magát, de arra törekszik, hogy természeti képein az ember jelenléte is érezhetõ legyen. Mint saját maga vallotta több alkalommal is, festészete egyfajta missziót jelent számára: szatmári tájakat bemutató alkotásaival és a Bányavidék megörökítésével e vidék hírét kívánja növelni, továbbadni, megörökíteni mindenki számára.

Festõi hitvallása: „minden mûvészet közvetlen oka Isten” (Friedrich W.J. Schelling német filozófus); Kovács Emil aláírása mellett ezt minden képén eszünkbe juttatja, ha netán az isteni teremtés valóságáról közben elfeledkeznénk.

Festészetérõl rendkívül érdekes és izgalmas tárlatán, vagy most megjelent Albumának lapjain is ízelítõt kaphatunk. Ne hagyjuk ki a ritka alkalmat.

Hitter Ferenc

Bányavidéki Új Szó