Katasztrófahelyzetet okozott a szárazság Szatmár megyében

„Katasztrófahelyzetet okozott idén a szárazság Szatmár megyében", jelentette ki Eugeniu Avram kormánybiztos annak a beszámolónak a hallatán, amely az idei szárazság következményeit foglalta össze.

Ioan Cioltean, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője rendkívül megdöbbentő számokat és adatokat ismertetett Szatmár megye klimatikai tendenciáiról. Ebből kiderült, hogy Szatmár megyében mindig is a csapadéktöbblet és a víz elvezetése okozott inkább gondot, hisz átlagaosan tíz évből nyolc volt igen csapadékos és kettő száraz. Ezzel szemben az utóbbi fél évtizedben drasztikus változás történt, hisz immár egymást követő negyedik évben van szárazság.

Ezt alátámasztandó Cioltean elmondta, hogy a sok éves átlag szerint Szatmár megyében évente közel 700 liter csapadék hull négyzetméterenként. Ezzel szemben ez az érték idén közel nyolc hónap után Kakszentmártonban 194 liter, Érkáváson 167, Vezenden pedig 155! Ennek következtében a legutóbbi csapadékos év óta eltelt négy esztendő alatt a talaj víztartalékai is alaposan lecsökkentek.

Idén Szatmár megyében összesen 225.174 hektárt sújtott az aszály. Ebből 82.000 hektár kukorica, 20.600 ha napraforgó, 5.300 ha szója, 2030 ha cukorrépa, 25.700 ha egyéb takarmánynövény, 150 ha borsó, 100 ha bab, 10 ha egyéb zöldség, 1000 ha szőlő, 6000 ha gyümölcsös, 48.941 ha legelő és 26.843 ha kaszáló. Az aszály természetesen az állattartókat is sújtja, hisz nem csak az állatok itatása okoz gondot, de a tejtermelés is visszaesett.

Inkább ősszel szántsunk!

Az őszi esők miatt statisztikailag igazolható, hogy a tavasszal vetett növények jobban megsínylik az aszályt, mint az ősszel vetettek. Éppen ezért a mezőgazdasági igazgatóság azt tanácsolja, amennyiben lehetséges, a gazdák ősszel szántsák fel földjeiket, mert így több nedvességet raktároz el. Javasolják továbbá a szárazságot jobban tűrő fajták termesztését. Az is nagyon fontos, hogy milyen műtrágyát használ a gazda, mondják a szakemberek.

Cioltean elmodta azt is, a gazdák már elkezdtek alkalmazkodni a megváltozott éghajlati körülményekhez. A tavaly még 22.600 hektár területet vetettek be napraforgóval és 6100 hektárt repcével. Idén a napraforgóval bevetett földek területe megközelítőleg kétezer hektárral csökkent, a repcével bevetett területé viszont 2600 hektárral nőtt.

Beszámolója végén Cioltean felhívta a gazdák figyelmét, hogy az aszály miatti kárigényeiket a polgármesteri hivatalokban kell benyújtaniuk. A kárigénylés pedig nem függ az érintett terület méretétől!

erdely.ma / szatmar.ro