Felhívás nagybányai színházbarátok részére

A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata ezúton is megkéri minden kedves nagybányai nézőjét, hogy a 2014/15-ös színházi évadra szóló bérlete kiváltásával szíveskedjen támogatni a társulat Nagybányára utazását, a Városi Színházba tervezett előadásainak megtartását.

Mivel mindezidáig nagyon kevés színházbérlet fogyott a nagybányai előadásokra, amennyiben január elejéig nem gyűl össze a minimálisan szükséges nézőszám, a szatmári társulat sajnos nem tudja tovább finanszírozni az előadások utaztatását.

61 esztendővel ezelőtt Nagybányán alapította meg a ma Szatmáron működő magyar társulatot későbbi névadója, Harag György. A társulat az elmúlt hat évtizedben évadról évadra visszajárt abba a városba, amelyben létrejött, és amely ezáltal a régió legújabb kori magyar színjátszásának bölcsője volt. Mindezért különösen sajnálatos volna, ha egy nagymúltú hagyomány szakadna meg az érdeklődés hiánya miatt azáltal, hogy 2015-ben nem lennének magyar nyelvű előadások a nagybányai Városi Színház színpadán.

A társulat sajnálatos jelenségnek tartja, hogy miközben Szatmár megyében egyre több településen nő az igény a magyar nyelvű színházi előadások iránt (ezáltal pedig növekszik a bérletesek száma is), Szilágy megyében pedig számos magyar helységből indulnak újabb és újabb autóbuszjáratok a társulat szatmári és tasnádi előadásaira, addig Máramaros megyében a társulat egyetlen bérlete is a megszűnés szélére sodródott. Az egykori felsővisói, felsőbányai és máramarosszigeti bérletek megszűnése óta a nagybányai Németh László-bérlet jelentette a hivatásos magyar színjátszás utolsó végvárát a megyében, ezért annak esetleges megszűnésével nem pusztán a teljes bányavidéki magyar kulturális élet szenvedne hatalmas veszteséget, de a több évszázados múltra visszatekintő máramarosi magyar színjátszás jövője is végveszélybe kerülne.

„Számomra kétszeres fájdalmat jelent a nagybányai bérlet megszűnésének lehetősége, hiszen nem csupán az általam vezetett társulat származik Máramaros megyéből, de részben én magam is. Rokonaim és barátaim élnek Nagybányán, Felsőbányán, Égerháton, Hagymásláposon, Szamosardóban, köztük fiatal emberek is, akik önként választották a szülőföldön maradást, és akik most elkeseredve, tehetetlenül szembesülnek azzal, hogy az érdektelenség és a közöny anyanyelvük és kultúrájuk újabb bástyáját, a magyar nyelvű színjátszást döntheti romba. A tehetetlenségtől elkeseredett emberek hívnak fel telefonon, akiknek nem tudok mást mondani, mint hogy osztozom a csalódottságukban és fájdalmukban. Sajnos tisztában vagyok vele, hogy szórványvidéken csak a legritkább esetben lehet bármit is újra felépíteni, ami egyszer felszámolódott, így abban sem reménykedhetem, hogy a megszűnő bérlet helyett valaha is újat alapíthatunk. Az idő múlása és a felejtés csak tovább növelné az érdektelenséget. Ezért csak abban bízhatunk, hogy azok a véleményformáló értelmiségiek, pedagógusok és közszereplők, akiknek módjukban állna a helyzeten változtatni, feleszmélnek és megértik, hogy a közönyükkel is milyen súlyos és a gondjaikra bízott közösség sorsát, jövőjét hosszú távon is megpecsételő folyamatot hagynak tétlenül végbemenni. Talán végre meghallják a szavunkat és erőfeszítéseket tesznek a helyzet orvoslása érdekében, hiszen itt nem rólunk, nem a Harag György Társulatról van szó elsősorban, hanem a helyi magyar kulturális életről. A nagybányai vendégjátékokat mi mindig is egyfajta missziónak tekintettük, ezért őriztük meg évek óta ezt az egyre veszteségesebb bérletet, miközben folyamatosan jeleztük, hogy a helyzet egyre tarthatatlanabbá kezd válni. Sajnos mostmár ott tartunk, hogy ha helyben nem lépnek valamit a közösség vezetői és meghatározó értelmisége, akkor nem tudjuk tovább fenntartani a Németh László nevét viselő bérletünket.” – nyilatkozta Bessenyei Gedő István társulatigazgató, aki szerint mindenekelőtt a helyi magyar gimnázium diákjait kellene megszólítani, hiszen Szatmáron, Nagykárolyban vagy Tasnádon a diákság meghatározó szerepet tölt be a színházi élet fenntartásában, mindez azoban lehetetlen a pedagógusok példamutatása és ösztönzése nélkül. „Nagybányán egy tíz-tizenötezres magyar közösség él, van magyar gimnázium, vannak magyar szervezetek, politikai pártok, templomok és közösségi ház. Lehetetlen, hogy ha mindezek az intézmények és szervezetek összefognak, ne tudnák megőrizni a hivatásos magyar színjátszás jelenlétét a városban, hiszen ha egy pár ezres közösség – például Tasnád magyarsága - is képes erre, akkor egy sokkal népesebb megyeközpont számára ez nem lehet probléma. A kérdés inkább az, hogy van-e elég akarat, tettvágy és felelősségtudat hozzá a közösségen belül”- vélekedik a színigazgató.

A nagybányai előadások mindenikét román nyelvű felirattal játssza a szatmári társulat. Bérleteket az érdeklődők a nagybányai RMDSZ irodájában, a Vasile Lucaciu (Felsőbányai) utca 1. szám, illetve a Teleki Magyar Házban, a Minerilor (Thököly Imre) út 5-7. szám alatt válthatnak.  A színházbérletek felnőttek számára 60, nyugdíjasok és diákok számára pedig 40 RON-ba kerülnek.

a Harag György Társulat PR-osztálya