Először kiállított nagybányai festmények láthatóak Kolozsváron
Több festmény most kerül először nagyközönség elé a kolozsvári Művészeti Múzeum Hollósy Simon és a nagybányai művésztelep című tárlatán. Az iskolaalapító festőművész halálának száz éves évfordulójára emlékező kiállítás a 9. Kolozsvári Magyar Napokra készült, de már tíz nappal korábban, szerdán megnyitották.
A kiállításon a kolozsvári múzeum gyűjteményéből láthatóak festmények, a nagybányai művésztelep 1896-os kezdeteitől 1935-ig. Csupán két olyan festmény szerepel benne, amely az állandó kiállítás része, egy Thorma János festette női portré, illetve a múzeum gyűjteményében található egyetlen Hollósy-mű. Több olyan alkotást is kifüggesztettek, amely eddig sosem szerepelt kiállításon, például a szintén művésztelep-alapító Réti István Nagybányai malom című munkáját.
További két művet rossz állapota miatt nem állíthattak ki, hívta fel a figyelmet Iacob Attila kurátor. Egyetlen festményt restaurált a múzeum erre az alkalomra, Iványi-Grünwald Béla Tájkép egy faluval című alkotását.
A kiállítás szervezői nem tartották fontosnak a festmények készítésének időpontját feltüntetni, inkább az alkotók nagybányai tevékenységének kronológiája alapján helyezték el a műveket. Így az első teremben az alapítók, Hollósy Simon, Thorma János, Réti István, Ferenczi Károly és Iványi-Grünwald Béla festményei láthatóak, a középső teremben a második generációval, Ziffer Sándorral, Mikola Andrással és Szolnay Sándorral folytatódik a sor, a harmadik teremben pedig az utánuk következő művészek szerepelnek. A negyedik teremben Kusztos József néhány festménye látható, ő csak rövid ideig alkotott Nagybányán, viszont plein-air kísérletei miatt a nagybányai szellemi örökséghez kapcsolható.
A festmények kontextusba helyezéséhez mindenképp ajánlott tárlatvezetéssel megnézni a kiállítást, ebből román és magyar nyelvűt is szerveznek a Kolozsvári Magyar Napok alatt, a program már elérhető. A kiállítás szerdától vasárnapig 10 és 17 óra között látogatható.
Akkor lesznek igazán elégedettek, ha sikerül a Magyar Nemzeti Galéria jelentős nagybányai gyűjteményéből is kölcsönözni, ehhez azonban meg kell találni az anyagi forrásokat, hangsúlyozta a megnyitón Lucian Nastasă-Kovács múzeumigazgató. Addig is „ébren kell tartani a tüzet”, fogalmazott. A budapesti múzeum gyűjteményének jelentős része 2008-ban már járt Romániában, a Csíki Székely Múzeum Nagybányai Művésztelep című tárlatán.
A szeptember 2-ig nyitva tartó kiállítás katalógusát a 9. Kolozsvári Magyar Napok keretében, augusztus 18-án mutatják be, ekkor jelen lesz Szakács Imre szentendrei festőművész is, aki a Nagybányán alkotó művészek szellemi örököse, és néhány munkáját Hommage à Hollósy Simon címmel ki is állította a Bánffy-palotában.
(maszol.ro)
PIACZ, apróhirdetések
Mark Nabízíme soukromé, komerční a osobní půjčky s velmi nízkými ročními úrokovými sazbami (...)
Loan Good day , we are private lenders and We offer urgent personal/commercial loans at affordable (...)
Loan Offer Good day , we are private lenders and We offer urgent personal/commercial loans at affordable (...)
adj fel hirdetést
VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek
Hogy pontosan ki festette a Thurman Olivérröl készült képet nem lehet tudni mivel a
képen nincs aláirás. Thurman Olivér a festményt haza hozta Nagybányára avval
az elképzeléssel, hogy a müvészek majd ott fogják befelyezni, de mivel az arcrész teljesen befelyezett állapotban volt, a kép a falra került és most is ott diszeleg. Az idö folyamán a kép elégé megviselödött de Batha Pál mérnök készitett róla egy elektronikus restaurálást, mig Simon Endre restaurátor képzömüvész festészetileg restaurálta 2017-18 ban.
Krizsán János: 'Nagybánya tornyai' - a festöiskola kertjéböl nézve
középtöl balra az új müterem. (restaurálta Simon Endre)
NÉHÁNY IDÉZET AZ UTOBBI IDÖBEN MEGJELENT KÖNYVEKBÖL :
1) : 'Nagybánya müvészet és város' (Almási Tibor ,Györ 1992) idézett: : Holossy Simon és Iványi Gründvald Béla Turman Olivérhez irt leveléböl: 'A magyar müvészet csakis a magyar föld anyatejéböl magyar ég alatt, magyar talajon, a magyar néppel megujuló érintekezésben izmosodhat, s nöhet nagyra, nöhet igazán magyarrá'
2) : Dokumentumok a Nagybányai Müvésztelep történetéböl.. ' A NAGYBÁNYAI müvészet és müvésztelep” a magyar sajtoban 1896 é 1909 között: Thurman Oliverröl elég részletesen irnak a 16, 27, 446, 448 és 451 oldalon:
' Nagybánya város társadalma élen a polgármesterrel Turman Oliverrel teljesen felfogták az eszme illetve a tény horderejét, nagy anyagi és még nagyobb szellemi és kulturális jelentöségét - a városra nézva is. És minden lehetö módon a dolog érdekében buzgolkodtak és cselekedtek. Kezemben a levél a polgármester pozitiv igéretével, hogy a város 10-15 ezer forint áldozatba is belemegy, nagy fényes mütermet épit Hollosynak és iskolájának ha Hollosy igértet tessz, hogy iskoláját 5-10éven át nyárra mindig lehoza. '
”A müncheni magyarok nemsokat tudtak Nagybányáról, Az idegeneknek olyan elképzeléseik voltak nagybányáról mintha nem a Kárpátok tövébe hanem a Kaukázusba vagy valami Kirgiz faluba kénne utazniok. Kemény meggyözö munkát kellet végezni amiben Thurman Oliver kivette részét.”
3) NAGYBÁNYA (MissionArt Galéria Miskolc1993) a 82 oldalon ir Turman Oliverröl.
4) Réti István : A nagybányai müvésztelep c. könyvében a 7,12, 23, 147, 148, 157, 158 oldalakon olvashatunk Turman Olivér és a nagybányai festöiskola kapcsolatairól. Idézetre méltonak találom:
'Turman Olivér polgármesternek az érdeme Hollósy meghivása nagybányára és általában a festötelep eszméjének a felkarolása. A Turman családja erdélyböl származott Nagybányára. Teleki Sándornak, a koltói grófnak volt jó barátja. Ez a barátság és az apai háznak szelleme révén fejlödött ki valószinüleg izlése a szép dolgok s érzése a finomabb kultura iránt. Megválasztása után (1887) elsö polgármesteri tevékenysége volt a város Ligetjének nagyarányú kibövitése, majd a festötelep létesitése, aminek az érdekében minden, a város erejéhez mért anyagi áldozatra és erkölcsi támogatásra messzemenöen kész volt.'
2) 451 old: 'Turman halála után a városnak a kolónia iránti érdeklödése és gondoskodó elözékenysége, melynek pedig az elért eredmények után a fokozódását várhattuk volna, lassan-lassan a zérus fokra siklott alá. 1901-ben az állam megvonta az ingyenjegy kedvezményt a kolónia tagjaitól. 1986-ban ezt, mint föntebb is megírtam, Thurman polgármester járta ki számukra , teljesen felfogva, hogy milyen nagy hátránya Nagybányának a távolság, mely minden kulturális központtól elválasztja.'
5) Nagybányai kalauz (EMKE füzetek 1993) ' A református temetö rendezettebb a Postarét utcainál. A bejárattól balra, a kerités közelében találjuk Nagybánya egykori polgármesterének, Thurmann Olivérnek a sírját'.