A Berger cukrászda, amit a helybeliek kedvesen Bergerájnak neveztek, az egykori István király Szálló és Vigadó egyik földszinti üzlethelyiségében működött az első világháború végétől a második világháború elejéig és a Nagybányai Festőiskola történetéhez szorosan hozzátartozik, mint egyik első művészkávéház és egyben galéria.
A legelső „állandó képkiállítás hiányában” galériaként is működő kávéház ötlete a Gyöngyösi Gyula fejéből pattant ki, aki 1909-11 között üzemeltette az üzletét, őt követte Berger Lajos, aki igazán híressé tette a vállalkozását és ezzel bekerült művészettörténelembe.
A Szent István Szálló 1912-ben
Mivel a Szálló építésének idején (1905-1910), Thorma János is a városi tanács tagja volt, több indítványa a Festőiskola érdekét is szolgálta, így az István Király Szálló felsővilágítású nagy éttermét is használták alkalmi kiállításokra. Ebben az étteremben törzsasztalok is voltak a művészek számára fenntartva és fennmaradt a 30-as évekből a festők által elfoglalt helyek korabeli vázlata.
A Berger cukrászda évtizedeken keresztül töltötte be a hitelező-forgalmazó-támogató szerepét. Az elszámolás sokszor természetben történt meg a hitelező és festő között, ahogy Sztelek Norbert egyik festményének hátoldalán a ceruzával írott könyvelés tanúsítja: 1 sonka 75 lej, kaptam 5 lejt, pálinka 20 lej, a képért jár még 150 lej.
A művészek törzsasztalai az étteremben, aláírásaikkal
A cukrászdában 1-2 havonta átrendezték a kiállított képeket, nagyon sok festményt értékesítettek, de igen sok meg is maradt. 1940-ben amikor Berger Lajosnak vagyonbejelentést kellett beadnia, 365 képről adott számot.
Mándy Laura kiállítása a Bergerájban, 1931-ben
Egy asztallap a Berger cukrászdából, mint művészettörténeti ritkaság sokáig lappangott, mígnem 1994-ben a Budapesti Történeti Múzeum Fővárosi Képtárába került. A leltári leírása szerint: Fenyőfa lap, 55,2 x79 cm, lealapozva, rajta 16 mezőben 16 nagybányai művész rajza, a hátoldalán kézzel keretezett cédula, rajta az alkotók neve, föntről lefelé, balról jobbra olvasva: „Bacher Rózsi, Váradi, Barta László, Korda Vince, Kmetty János, Schiller, Mundné, Perlrott Csaba, Jándi Dávid, Mund Hugó, Klein, Perlrottné, Delly, Szolnay, Boldizsár, Hoffmann." A rajzok 1924 és 1925 között készültek.
A cukrászda asztallapjáról beszámol Klein József is, amikor Réti István számára, a Nagybánya-könyvhöz szolgáltat részleteket. Bogdán Kálmán is elmesál egy történetet, ahol egyenesen két „fehér asztalra” emlékszik, melyek egyikére kis híján rajzolt valamit ő maga is, ám Berger úr, akit mindenki Lemusnak becézett, lekenyerezte őt egy krémessel, s így szándékától eltántorította.
Művészek rajzai a Berger cukrászda asztalán
Sok találgatásra adott okot a Berger cukrászda pontos helye is. Ellentmondó információk van a birtokunkban, aminek oka egyrészt a levéltári iratokban fellelhető adatok hézagossága, másrészt a pontatlan emlékezés, de minden bizonnyal az üzlethelyiségeket idővel át is számozták, illetve maguk a bérlők is cseréltek, költöztek. Maga Réti így említi könyvében:” Berger Lajosé lehetett a volt István Szálló (épült 1905-ben) baloldali szárnyán; bejárata a főhomlokzat baloldali rizalitjának közepén volt”. Már az évszám se pontos, de a rizaliton is mindössze egy ajtó van, az pedig pont a sarki üzletbe nyílott.
Van azonban egy fénykép, ami 1940-41-ben készült, ami a Berger Lajos utáni tulajdonost ábrázolja, Morán Antalt és személyzetét. A történetet fia, Moran Claude, mesélte el 1996-ban Szűcs György művészettörténésznek, és tőle származik a fénykép is.
Morán Antal által átvett Berger cukrászda, az 1940-es évek eleje
„A zsidótörvények miatt a Nagybánya főterén levő kereskedők kénytelenek átadni üzleteiket, így Berger úrnak is el kellett hagynia a cukrászdát, amelyet versenytárgyalásra írtak ki, és ez alkalommal jut apám a cukrászda birtokába, amelyet korszerűsít. Valószínűleg a régi törzsvendégek javaslatára folytatja Berger úr tradícióját, így eladásra szánt bemutató kiállításokat rendez. Még arra emlékszem, hogy a kávéház nemcsak délutáni találkozóhely volt, hanem ott cserélték, illetve árulták a kis tisztított aranygolyókat, a „kokosokat”. A háború után a Berger úr veje visszaigényelte a cukrászdát.” Innen már ismerjük a történelmet, a háború utáni jegyrendszer és az államosítás véget vetett a Berger cukrászda több évtizedes történetének.
A fényképen jól látszik, hogy a bal rizalittól jobbra (sarki kiszögelés), a két ablakos üzlethelyiségben volt a Morán cukrászda.
A történelmet igen sokszor nemcsak a levéltárak anyagából, hanem egyéni visszaemlékezésekből és családi fényképalbumokból lehet rekonstruálni.
A polgármesteri hivatal szerződése Berger Lajossal, 1929
összeállította: Várady Enikő
megjelent: a Hollósy 100. című installáció keretében, az Új Bergerájban a Főtér Fesztivál 2018 - Nagybányai Magyar Napokon
Az Új Bergeráj és a kiállítások megnyitója a 2017-es Főtér Fesztiválon
A 2017-es kiállítások megnyitója (Mai nagybányai magyar művészek kiállítása az Új Bergerájban, Oláh László Tibor fénykép kiállítása és Pintér Zsolt installációja a Szent István Szálló előterében)
Oláh László Tibor fénykép kiállítása és Pintér Zsolt installációja, Mai és hajdani nagybányaik címmel
Mai nagybányai magyar művészek kiállítása az Új Bergerájban, a Főtér Fesztivál 2018 - Nagybányai Magyar Napokon (a kiállítás szervezője: Várvédő Zsolt)
Székely Szilárd festőművész kiállítása a Szent István Szálló előterében, a 2018-as Főtér Fesztiválon
A Hollósy 100. installáció (Nagybánya.ro) az Új Bergerájban, a 2018-as Főtér Fesztiválon
A két kiállítás megnyitója a Szent István Szálló előtt, a Főtér Fesztivál 2018 - Nagybányai Magyar Napok alkalmával
Mark Nabízíme soukromé, komerční a osobní půjčky s velmi nízkými ročními úrokovými sazbami (...)
Loan Good day , we are private lenders and We offer urgent personal/commercial loans at affordable (...)
Loan Offer Good day , we are private lenders and We offer urgent personal/commercial loans at affordable (...)
adj fel hirdetést
VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek