86 éves korában elhunyt Dudás Gyula festőművész

Megdöbbenéssel fogadtuk a hírt, hogy Dudás Gyula nincs többé. Bár tudtuk, hogy a festőművész egészségi állapota az utóbbi hónapokban sokat romlott, nehezünkre esett elfogadni a könyörtelen valóságot: a selymesen lágy pasztell színeket felvonultató vásznat durva, fekete ecsetvonással rondította el a halál.

Ezentúl hiába várjuk Gyula bácsit a szerkesztõségbe, hogy kellemes lényével, szellemes mondataival és anekdotába illõ történeteivel felüdülést csempésszen szürke hétköznapjainkba. Soha többé nem kérdezheti meg tõlem csillogó szemekkel, hogy: Attila, mi újság Szinérváralján? Mint ahogy már jó pár éve azt sem kérdezhette meg tõlem, hogy mit csinál, hogy van a poklot és a mennyországot megjárt Pákey-házaspár - akikhez annak idején sokszor kijárt a Szinér-parti kisvárosba -, mivel már õk is örök álmukat alusszák a református temetõben.

Amolyan házi festõmûvészünk volt Õ, ha szabad - persze, minden perojatív tartalmától, értelmétõl megfosztva - ezt a kifejezést használni. Mindig szívesen láttuk, s szerintem Õ is mindig szívesen látogatott meg minket, ha tehette. Amikor kellett, a maga nemes módján segített: képet ajánlott fel a szerkesztõség megsegítésére. De nem csak az Új Szót árasztotta el nagylelkûségével. Nagyszerûen együttmûködött a Teleki Magyar Házzal, a nagybányai és környékbeli oktatási intézményekkel, egyházakkal, mindenkivel, akinek szüksége volt Gyula bácsira, illetve az Õ szaktudására. Emlékszem, néhány évvel ezelõtt a váraljai diákok egy vetélkedõ kapcsán keresték fel a mûvész urat, aki készségesen állt az ifjak rendelkezésére, s ennek a találkozásnak az élménye örök nyomot hagyott bennük.

Csodáltuk Gyula bácsi korát meghazudtoló munkabíró képességét. Táborból táborba járt, mindenhol szívesen látták a szervezõk, s nem csupán azért, mert mesterien bánt az ecsettel, hanem azért is, mert rendkívül kellemes, szerény ember volt. Biztos vagyok benne, hogy ezek a festõtáborok is sokkal szürkébbek lesznek nélküle, s pályatársai lelkére is rátelepszik a hiányérzet.

Dudás Gyula keramikus és festõmûvész 1929. május 24-én született Maroshévízen (Topliþa). 1943 és 1945 között végezte el a nagyenyedi tanítóképzõt, majd 1953-58-ban a kolozsvári Ion Andreescu Képzõmûvészeti Fõiskolát. Kádár Tibor és Mohi Sándor volt a mestere.

1958-tól Nagybányán telepedett le, ahol egyik alapítója volt az abban az esztendõben alakult Zene- és Képzõmûvészeti Líceumnak. 1990-ig volt e tanintézmény rajztanára. Olajfestményei csendéletek, tájképek (fõként nagybányai városi tájak), enteriõrök. Készített használati és díszítõkerámiát is.

Egyéni kiállításai: 1966, 1969, 1986 - Mûvészeti Galéria, Nagybánya; 1969 - Szatmárnémeti, Nagyvárad; 1976 - Gyergyószentmiklós (Gyerkó Máriával); 1980 - Új Élet Galéria, Marosvásárhely; 1991 - Szatmárnémeti; 1992 - Nagybánya; 1995 - Nagybánya; 1999 - Erdélyi Ház, Nagybánya; 2000 - (Bitay Zoltánnal), Zebegény; 2002 - (Bitay Zoltánnal), Zebegény; Kinizsi Galéria, Debrecen; 2003 - (Bitay Zoltánnal), Magyarok Háza, Budapest;  Gy. Szabó Béla Galéria, Kolozsvár; 2004 - Teleki Magyar Ház, Nagybánya; 2005 - Maroshévíz; Tarisznyás Márton Múzeum, Gyergyószentmiklós; Testvérmúzsák Galéria, Pomáz; 2009 - Teleki Magyar Ház, Nagybánya.

Válogatott csoportos kiállítások: 1996 - Barabás Miklós Céh kiállítása, Bethlen Kata Diakóniai Központ, Kolozsvár; 1999 - 20 éves a Hortobágyi Alkotótábor, Hatvan; 2001 - Határok nélkül, Vármegye Galéria, Budapest; 2002 - „Felezõidõ” - Romániai magyar mûvészet 1965-75, Ernst Múzeum, Budapest; Magyar Képzõmûvészek kiállítása, Stockholm; 2003 - Határok nélkül, Vármegye Galéria, Budapest; A nagybányai régi iskola és kortárs mûvészek kiállítása, Mûvészetmalom, Szentendre; 2004 - Nagybányai Magyar Képzõmûvészek Társaságának kiállítása, Gy. Szabó Béla Galéria, Kolozsvár; Kriterion Galéria, Csíkszereda; 2005 - Nagybányai Tavaszi Tárlat, Teleki Magyar Ház, Nagybánya; 2006 - Lakiteleki Õszi Alkotótábor kiállítása, Lakitelek; Magyar Képzõmûvészek kiállítása, Stockholm; 2007 - Magyar mûvészek - magyar mûvészet Erdélyben, Vármegye Galéria, Budapest; 2008 - III. Nagybányai-Kecskeméti festõiskola alkotótábor kiállítása, Lakitelek; 2009 - A Barabás Miklós Céh 80 éves jubileumi tárlata, Gyárfás Jenõ Képtár, Sepsiszentgyörgy; 2010 - Kapcsolat 2010, Nagybánya; Bugaci Alkotótábor kiállítása, Bugac, 2011 - Nagybányai mûvészek kiállítása, Hódmezõvásárhely.

Dudás Gyula szinte élete utolsó pillanatáig alkotott, aktívan kapcsolódva be a mûvészeti élet eseményeinek az alakításába. Alig két hete például Bugacon volt alkotótáborban.

Nyugodj békében, Gyula bácsi!

(Tamási Attila - Bányavidéki Új Szó)