345 éve született Huszti István híres máramarosi származású orvos

Huszti Szabó István 1671-ben született a történelmi Máramaros vármegyében, Huszt városában, s errõl kapta nevét. Szülõvárosában megtanulta az algimnáziumban a vallástan és a latin nyelv alapjait. 1682-tõl a debreceni iskolában tanult négy évig, ahol kiváló ismeretekre tett szert különbözõ tantárgyakban és irodalomban. Ezután pedig szintén négy évig Kolozsvárott gyakorolta magát bölcsészetben és hittudományban a református kollégiumban.

Szilárd tudománnyal fölszerelkezve bejárta Európa nevezetesebb egyetemeit. Szülei és barátai tanácsára elõször is odera-Frankfurtba ment az egyetemre, ahol orvostudományt, fizikát és természettudományt hallgatott. 1692 augusztusában Franekerben a bonctant, majd 1693-ban Leidenben a fiziológiát tanulta.

Ugyanazon évben Angliába ment, s ott gyógyszertant és kémiát tanult, majd Oxfordba ment, ahol egyetemi ünnepségeken vett részt. Mikor 1694-ben viszszatért, a lipcsei egyetemet kereste fel, s ott a sebészet, a bonctan, a vegytan és a növénytan területén képezte magát tovább.

Még abban az évben a hállei egyetemre ment, s itt fizikát, vegytant és orvostant tanult, ahol a betegség jeleit és gyógyításuk rövid módját és gyakorlati óvintézkedéseket tanulta. Tanulmányai végére érve, itt avatták orvosdoktorrá 1695. augusztus 25-én.

Miután ezzel az oklevéllel díszítve hazatért és nyilvánosan szép bizonyságokat szolgáltatott tudásbeli ismeretérõl és gyakoroltságáról. II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem a maga udvarára, Ebesfalvára hívta meg, és feleségének, Bethlen Katalin fejedelemnõ egészségének a felügyeletét bízta rá.

A fejedelem 1699. október 14-én Bécsben, hála fejében saját kezûleg aláírt és pecsétjével hitelesített levélben, amelyben számot vetve udvari orvosának, Huszti Istvánnak, a szöveg szavai szerint, már néhány év óta teljesített és ezentúl is teljesítendõ szolgálataival, Máramarosszigeten minden adótól és szolgálattól mentes polgártelket adományozott neki és mindkét nemhez tartozó örököseinek és utódainak.

Amikor ezen tisztsége betöltésével nagy elismerést szerzett magának és a viszonyok úgy javalották, a debreceni tanács hívó szavára 1700-ban a református kollégium bölcsészeti tanszékét foglalta el, s egyúttal a város fõorvosa lett, évi fizetéssel. Ebben a két hivatalában, amit szorgalma és munkája ösztönzéséül kapott, több évig mûködött, általános megelégedés mellett. Írt bonctani, élettani és hittudományi dolgozatokat.

Huszti István 1704. február 3-án hunyt el, fiatalon, 35 éves korában.

Dr. Marian Felix, Bányavidéki Új Szó