120 éves évforduló

Különleges, ritkaságszámba menő gyönyörű album látott napvilágot és kapható, a "120 ÉVES A NAGYBÁNYAI MŰVÉSZETI KÖZPONT" címmel Nagybányán, egy a Laura Teodora Ghinea által irányított projekt részeként.

Gazdagon feldolgozott dokumentációs anyagot foglal magába a a Romániai U.A.P. Nagybányai Fiókja és a Nagybánya város közös kiadásában megjelent kötet. Az összeállítást biztosító művészeti és támogatói szakemberek számának nagysága ugyancsak a téma körültekintő összefoglalására utal.

Az írott, akár szakdolgozatoknak számító fejezetek bemutatóiból rengeteg érdekességgel találkozunk a Nagybányai Művésztelep egészéről, ugyanakkor annak rendszerezett mozzanatairól Dr. Marius Porumb professzor művészetkritikus és művészettörténész, Laura Ghinea  a Romániai Képzőművészek szövetsége Nagybányai Fiókszervezetének elnöke, Boros Judit művészettörténész, Jurecskó László művészettörténész, Igor Lutsenko egyetemi professzor, Gyergyádesz László művészettörténész, Ramona Novicov művészetkritikus, Cosmin Nasui művészettörténész és Várvédő Zsolt műkereskedő leírásaiból.

Érdekes megjegyzésekkel, találkozunk az album oldalain híres művészettörténészektől származó idézetekkel, mint Murádin Jenő, Adrian Chira, Szűcas György, vagy Tiberiu Alexa: "A Nagybányai Művészeti Központ kiléte igen sajátos... A Központ fogalom összetettebb: Nagybányát a nagy világvárosokat összekötő központként kéne meghatározni... Mivel nem egy metropolisz, szabályok és egyezmények nem hagynak akkora nyomot rajta. Nagybánya városa viszonylag szabadabb mozgásteret biztosított, és mai napig is biztosít, a művészeknek... eltávolodott a hagyományoktól, kedveli a szabadságot..." (T. Alexa, "20 perc egy hírességgel" interjú, 2016 január.)

Az albumban megjelent hatalmas, jól válogatott és talán első alkalommal ennyire gazdag képanyagról nehéz lenne részletes leírást adni. Képtárak, magángyűjtemények, magángyűjtők, múzeumok tulajdonában lévő, mesterien kidolgozott reprók kerültek az albumba. Összefogják időrendben és témagazdagságban a Kolónia, a Kulturális központ képzőművészeti értékeit, az alapító Hollósy Simontól kezdve, a nagyok mindegyikétől, a jól ismertektől, a ritkábban megjelenő művészek munkáival együtt, de jelen vannak a kortárs művészek jelentős munkái, melyek a jelenkor és a jövő kincsei lehetnek majd az utókor számára.

A  rendkívül gazdag repróanyag és természetesen a szakember személyiségek írásait a művészettörténet összefoglalójának tekinthetjük a 120 év tevékenységét, alkotásait illetően.

Nagybánya bányászati régiójának, ősi kultúrájának és történelmi gazdagságának ismertsége mellé, az arany- és ezüst-, a pénzverde gazdagsága az itt  kialakult művészeti mozgalommal együtt európai jelenséggé emelte a várost. Nagybánya természetes szépségben tündöklő tájai, hegyei, gazdag növényzete, a kék égre vetített hívogató látványukkal vonzották a művészeket. A Nagybányai Művészeti központ határon átnyúló művészeti mozgalomként alapult és ott bontakozott ki, a hosszú életű, életképes, kreatív jelenség napjainkig történt létével - foglalta össze véleményét Marius Porumb.

A globalizáció, a jelen időhöz fűződő jelenség. Ennek virágzó és néha pangó időszakairól értekezik az album oldalain Laura Ghinea, aki bemutatja az egy-helyben készített alkotás-csere vendéglátói tevékenységét, melyből az ideiglenes rezidencia lehetőség alakult ki. Következett az 1896-ban felajánlott fészer, az 1904-ben felépített két műhely, az 1911-ben azokat követő még kettő, majd a kialakított telephely története. 2013-ban jutottak el arra a nullpontra, amikor nyilvános vita, Kulturális Minisztériumi beleszólás után elkezdődött egy átalakítási munka. Ghinea elnökasszony kitér a munkálatok részletes ismertetésére. Szerinte a Művésztelep egy erőteljes eszközzé válik, mely révén a nagybányai művészek közössége kifejtheti saját művészi identitását. Reményét fejezi ki, hogy minden intézkedés, megvalósítás visszaszolgáltatja a hely identitást és lehetővé teszi a kölcsönös beavatkozást és kommunikációt, a képzőművész és a közönség között.

Boros Judit művészettörténész előbb Hollósí Simon és munkásságának éveit boncolgatja, majd a Nagybányára érkezés, a mester és tanítványainak kapcsolatáról ír. A Festők Társasága, majd az irányzatok és résztvevői között létrejött szakadás az 1909-1919 közötti időszak története.

Jurecskó László forradalmi szellemben látja az alapítástól kezdődően a jövő alakulását, majd a forradalmak alanyairól értekezik a neósok, majd Boromissza Tibor, Ziffer Sándor, Perlott Csaba Vilmos, Mikola András személyében és végül az átmeneti kis forradalmak, a baloldali művészek forradalma szemszögéből tekint a művészettörténeti momentumokra.

Igor Lutsenko Técsőt, a 19. század végén alkotó Hollósy, az egyik legfontosabb rajz és festészet tanárának Európában élő éveit nyitja meg. Hollósy csodálatos, rejtélyes és egyben tragikus élete számos személyiség  tevékenységét ihlette meg az Eurokárpáti régióban.

Gyergyádesz László  az exódusról, majd a Kecskeméttel kialakult művészeti kapcsolatokról értekezik, amikorra a Kecskeméti Művésztelep első korszaka is tehető.

Ramona Novicov  a fiatalabb nemzedék képviselője,  már 1988-ban a Műhely 35 fiatal művészeinek erőfeszítéséből próbálja megrajzolni az ifjú művész portréját.

Cosmin Nasui egy, a nagybányai művészek mozgalmának fejezetében eljut a kortárs alkotók generációjához és velük próbálja az 1989 utáni évek művészeti és kulturális fejezeteit a művészettörténelem figyelmébe ajánlani.

Fontosnak tartom azt az utasítás-, informálás számba menő ötletgazdag fejezetet, melyet Várvédő Zsolt nyújt a műkereskedésről, a gyűjteményekről, a befektetésről, vagy éppen arról a megállapításról, hogy egyszerűen csak nem lehetne elképzelni az életet festmények nélkül.

"Nagybánya, a piktorok városa. Egy olyan hely, ahol a művészet otthonra talált. Egy olyan hely, ahol az otthonokat a művészet tette gazdagabbá. Egy olyan hely, ahol az otthonokat továbbra is a művészetnek kell gazdagítania. Egy olyan hely, ahol a művészek is otthonra találtak, szerető házigazdákra, akik tárt karokkal fogadták őket, műtermeket, kiállítótermeket alakítottak ki számukra."

Minket is gazdagabbá tesz ez az Album. Három nyelven, románul, angolul és magyarul tartalmazza gazdag szöveganyagát. A képek pedig magukról beszélnek.

Megvásárolható a Bukarest sugárúti Nagybányai U.A.P. fiókjánál.

Hitter Ferenc