GaGa
2024. július 21.,  Dániel napja
árfolyam:
1 euro = 4.9709 RON
1 dollár = 354.6908 RON
100 forint = 0.0546 RON

Virtuális kiállítással emlékeznek Szatmárnémetiben az ötven évvel ezelőtt történt tragikus áradásokra

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Fél évszázaddal ezelőtt történt az egész Erdélyt, köztük a Szatmárnémetit és környékét sújtó nagy árvíz, amely halálos áldozatokat követelt, a város nagy része víz alá került. A tragikus eseményt virtuális kiállítás idézi fel, amelyről Szőcs Péter Levente történész, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatója beszélt a Krónikának.


Az 1970 májusában bekövetkezett, többtucatnyi ember életét követelő árvíz 50. évfordulója alkalmából virtuális kiállítással emlékezik a Szatmár Megyei Múzeum történelemrészlege a tragikus eseményekre. Korabeli fényképek, videók és archív dokumentumok tekinthetők meg az intézmény honlapján, ezek hiteles tanúi a fél évszázaddal ezelőtti természeti csapásnak.

Az árvíz okozta halálesetek pontos száma mai napig tisztázatlan. Szatmárnémetiben 56 főt nyilvánítottak az áradások áldozatának, ám a korabeli sajtó és a levéltári dokumentumok azt bizonyítják, hogy az ár levonulása után a Szatmár megyei áldozatok száma 73 főre tehető, és 5693 család, megközelítőleg 20 ezer ember házát döntötte romba a víz, akik így fedél nélkül maradtak.

Szőcs Péter Levente történész, az intézmény igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, a kerek évforduló miatt nagyobb szabású megemlékező eseményre készültek, Szatmárnémetinek ez szomorú pillanata, mert az akkori árvizek ezt a környéket sújtották leginkább Romániában. „A régi városrész mintegy kétharmada víz alá került, rengeteg lakóépület megrongálódott, elmosta az ár, és sokan hunytak el. Ezért a város számára minden évben fontos megemlékezés, de idén, mivel 50 éve történt a tragédia, mélyebb áttekintést igyekszünk nyújtani a virtuális tárlat segítségével” – mondta el Szőcs Péter Levente. Kitért arra, hogy tervezik, hogyha majd megnyílik a múzeum, akkor ezeket a képeket bemutatják a közönségnek.

A most látható fotókat részben már megtekinthette a közönség, hiszen a rendszerváltás utántól az árvízre való emlékezés a városnapok részévé vált. Minden évben egyre több fotó került a gyűjteménybe. Az 50. évfordulóra készülve már a tavaly két archív fotóanyagot vásárolt meg a múzeum: az egyik az 1970-es években a megyei napilapnál dolgozó fotós archívuma, a másik egy amatőr fényképész gyűjteménye” – mutatott rá az intézményvezető. Hozzátette, újdonság, hogy a város irattárából előkerültek a károk felmérésével kapcsolatos iratok, ezeket sikerült feldolgozniuk, hasonlóképpen a vízügy szatmári kirendeltségével kapcsolatos anyagokat is, ezenkívül számba vették a levéltárban fellelhető dokumentumokat, archív filmfelvételekből is sikerült beszerezniük néhányat – ezek is szerepelnek a virtuális kiállításban. „A szatmárnémeti polgármesteri hivatal kezdeményezésére teljesen más elképzelést akartunk megvalósítani, a város történetének eddigi legnagyobb horderejű utcai kiállítását szerettük volna megrendezni, amelyben kiemeltük volna a Szatmár történetében az idők során oly fontos szerepet játszó Szamos folyó jelentőségét, így bemutatva az 1970. május 14-i tragikus eseményeket, amelyeket aztán városunk újjáépítése és modernizálása követett” – olvasható a múzeum honlapján.

Együttműködtek a nyíregyházi múzeummal Szőcs Péter Levente azt is kifejtette, a tárlat érdekessége, hogy együtt dolgoztak a nyíregyházi levéltárral és múzeummal. Az árvíz nem ismert határokat, Magyarországon a szatmári, szamosközi, krasznai részeket is elöntötte, több falu teljesen lakatlanná vált. A magyarországi kollégák is készítettek egy virtuális anyagot, és mi átvettük tőlük a linkeket, és a mieinket pedig ők. Ahogy a vészhelyzet most sem ismer határokat, ugyanúgy ötven éve is így történt” – mondta az igazgató.

A virtuális tárlaton látható képek Gheorghe Iancu, Martin Sarca, Janitzky Pál és más szatmári fényképészek alkotásai. A bemutatott korabeli filmek, fényképek, napilaplevonatok és a levéltári dokumentumok többek közt a Szatmárnémeti Megyei Múzeum, a Szamos–Tisza-medence Vízügyi Igazgatósága, a Szatmár Megyei Könyvtár, a városháza archívumából, az országos levéltárból, a Román Televízió gyűjteményéből származnak. Szőcs Péter Levente azt is elmondta, még nem tudják, milyen feltételekkel nyílhatnak újra a múzeumok, megvárják, míg megjelennek a konkrét rendelkezések. „Mi mindenképpen előkészítjük a szakmai részt. Az árvízről szóló tárlatot is készítjük, és van egy vándortárlat, amit májusban terveztünk megnyitni: a kolozsvári történeti múzeumtól hoztuk el A bőség szaruja című, a 17–18. századi erdélyi arisztokrácia ékszereiről szóló anyagot. Ha meg tudjuk nyitni a múzeumot, nyilván az előírt feltételek betartásával, akkor ezeket is bemutatjuk” – mondta az intézményvezető. Emberek ezrei próbálták menteni a menthetőt.

Szatmár történetének legnagyobb katasztrófája

A történelem során többször megélte Szatmár a Szamos kiöntéseit, a folyó 1740-ben, 1792-ben, 1855-ben is jelentős áradásokat okozott a környéken, igazán nagy károkat például 1884-ben és 1888-ban, ez utóbbi alkalommal Szatmárnémetiben 630 centi magasságban tetőzött. Románia ötödik legnagyobb folyója 1970 májusában Szatmár történetének legnagyobb természeti katasztrófáját okozta. A vész közeledését már május 13-án lehetett tudni. Május 14-én reggel a folyó elérte a 770 centis vízszintet, Szatmárnémetinél átlépve a bal partot, és elárasztva a város alacsonyabb részeit. A katasztrófa 12 órakor következett be, amikor a Szatmárudvarihoz tartozó Kaknál a folyó gátja átszakadt. A Szamos vize folyamatos emelkedést mutatott, és Szatmárnémetinél elérte a példátlanul magas 900 centis szintet, amely egy méterrel meghaladta a gátak magasságát. A gát a város területén több helyen is átszakadt. A megyébe érkező Szamos vize valóságos folyammá duzzadt, a vízhozam a Dunáéhoz volt fogható. Víz borította a város fő útjait, az állomás környékét, a Sugárutat, a Kossuth-kertet, összesen 171 utcát 1 062 342 négyzetméteren. Az emberek próbáltak menekülni, tutajokat rögtönöztek hordókból, deszkákból, gerendákból és gumiabroncsokból. A rendkívül nehéz körülmények ellenére több mint 6000 embert mentettek ki, főleg gyermekeket és nőket. A 740 ezer óra munka, a több ezer tonna kavics, a 145 000 homokzsák csökkentette ugyan, de megakadályozni nem tudta a katasztrófát. A megye és a megyeközpont több mint 30%-át belepte az ár. Kevesebb mint 2 óra alatt a víz elárasztotta a gyárakat, házakat, udvarokat, az üzleteket, a kórházakat, az iskolákat és az utcákat is. Tönkretette a gát melletti elektromos erőművet is, így az egész város áram nélkül maradt, ahol emberek ezrei próbálták menteni a menthetőt.  

(kronikaonline.ro)

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek



Reklam


Reklam
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

Komoly hitel ajánlat Üdvözlöm! A különböző pénzügyi gondok leküzdése és a jövőre vonatkozó céljainak (...)

Hitel ajánlat Hitelek és finanszírozás. Pénzügyi problémáid vannak. Pénzügyi hiteleket, (...)

Gyors és megbízható hitel ajánlat Ha vállalkozási hitelre, autóvásárlásra, ingatlanra, adósságtörlesztésre van szüksége. (...)

adj fel hirdetést
Rmdsz
noileg
GaGa
Reklam
Reklam
Reklam
banyavidek