Végveszélybe sodorhatja a szlovák törvény a magyar nyelvű oktatást

A szlovákiai tanügyi reform mögött a magyar pedagógusok asszimilációs szándékot gyanítanak.

(forrás: hirado.hu)

Szlovákiában az iskolaügy sodorhatja végveszélybe a magyar nyelvű oktatást, az új törvény előírásai a racionalizálás jelszavával bezárásra ítélhetnek sok kis iskolát. A minimális létszám előírását ugyanis sok helyütt képtelenség teljesíteni. Annak ellenére így van ez, hogy a Rákóczi Szövetség 2004-ben kezdett beiratkozási programja egyértelműen sikeres. Azért indították, hogy minél több külhoni magyar család írassa gyermekét magyar tannyelvű iskolába, szolgálva ezzel a magyar közösségek megmaradását is. A felvidéki oktatás gondjairól és a lehetséges kiutakról tartott tanácskozást a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Rákóczi Szövetség.

Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta: jelenleg 258 alapiskolájuk működik Szlovákiában, ebből nagyon sokban a diákok létszáma nem éri el az ötvenet. A szeptember 1-jével életbe lépett közoktatási törvény – amely a minimális osztálylétszámokat is rögzíti – több mint száz iskolát sújt. A szlovákiai magyar közösség célja, hogy a parlamenti választás után a hatalom vonja vissza a törvényt, és a kisebbségi iskolákra pozitív diszkrimináció vonatkozzon.

A magyarság hatvan százaléka kistelepüléseken él, ahol az ötvenes években iskolák nyíltak, demográfiai okok miatt azonban az elmúlt 25 évben közel 20 ezerrel kevesebb gyerek került a közoktatásba.
 

Jókai Tibor elmondta azt is, hogy a szlovák tanügyi törvény szerint első osztályban 12 gyereknek kell lennie, másodikra már nagyobb számot írnak elő, a felső tagozatban pedig 15 lehet a minimális osztálylétszám.

Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója azt mondta: a rendszerváltás óta a szlovákiai magyarság ügyét minden kormány Dél-Szlovákia gazdasági ellehetetlenítésével intézi el. Jelenleg jobb arányban járnak ugyan a magyar gyerekek magyar iskolába, mint a rendszerváltáskor, a szakképzés terén azonban sokkal rosszabb a helyzet, ezen a területen a résztvevők 35 százaléka szlovák nyelven tanul.

Fodor Attila problémaként említette azt is, hogy az anyaországi támogatás sem mindig célirányos. Az elvek szintjén minden rendben van, de sok az olyan támogatási program, amely 20-25 évvel ezelőtt indult, s mára újra kellene gondolni őket. Emellett a határon túli magyarságnak is konkrétan meg kellene fogalmaznia a célokat, hogy az anyaország azokat támogathassa, vázolta az igazgató.

hiradó.hu