„Van létjogosultsága a házasságnak”

Novák Katalin szerint a család minden esetben lemondással jár, viszont ennek az áldozatnak a százszorosát kapjuk vissza.

„A fiatalokat elsősorban a virtuális térben tudjuk elérni, megszólítani és meghallgatni” (forrás: magyarhirlap.hu)

Házasságpárti vagyok, mivel azt a férfi és a nő legmélyebb szövetségének tartom, és meggyőződésem, hogy ez a legmegfelelőbb közege a gyermeknevelésnek – mondta lapunknak Novák Katalin, a frissen kinevezett család- és ifjúságügyi államtitkár. Fontosnak tartja, hogy a fiatalok bátrabbak legyenek a családalapítást illetően, hiszen – meglátása szerint – minden szempontból megfelelő időpont nincsen rá. 

– Az elmúlt időszak egyik legfőbb törekvése volt, hogy középpontba helyezze a családokat, és a házasság, a gyermekvállalás szépségét. Most még nagyobb nyomatékot kapott a terület, hiszen külön államtitkárság foglalkozik a család- és ifjúságüggyel. Milyen változásokat hoz az önállósodás?
– Nagy irányváltásra nem kell számítani, az eddigi tematikát folytatjuk, hiszen nem létezhetnek erős közösségek erős családok nélkül. Elemi érdekünk tehát, hogy támogassuk és segítsük őket. Az önálló államtitkárságról szóló döntés azért született, mert ezzel is hangsúlyozzuk: a család- és az ifjúságügy valóban kiemelt terület, így az intézkedéseink fókuszában is ők állnak. Hiszen nem beszélhetünk önmagában gyermekszegénységről, mert az automatikusan a család szegénységét is jelenti, ahogy a szülő munkavállalása kihat az egész család helyzetére, de a családi adókedvezmény sem csak a szülőt érinti kedvezően. Az államtitkárság létrejötte az ifjúságügy vonatkozásában is jelentős, hiszen méltatlanul keveset beszélünk a területről, annak ellenére, hogy a kormány számára kiemelt társadalmi csoport a 16–35 év közötti korosztály. Esetükben nem csak az a fontos, hogy eljusson hozzájuk az üzenetünk, hanem, hogy a kommunikáció oda-vissza működjön.

– Az államtitkári bemutatkozásakor is hangsúlyozta, hogy hangot szeretne találni a magyar fiatalokkal. Pontosan mit ért ezen?
– Eddig leginkább a klasszikus módszerekkel szólította meg a kormány az ifjúságot, amit továbbra is jó iránynak tartok, akárcsak a személyes kapcsolattartást. Sokan mondják, hogy hozzuk ki a fiatalokat a virtuális térből – szerintem nem ez a jó megoldás. Természetesen kell olyan értelmes és érdekes elfoglaltságokat kínálni nekik, amelyek közösségszervező erővel hatnak rájuk. Ezzel párhuzamosan tisztában kell lennünk azzal, hogy a magyar fiatalokat is elsősorban a virtuális térben tudjuk elérni, megszólítani és meghallgatni is. Ezen a területen szeretnék előbbre lépni.

– Milyennek látja a fiatalok viszonyát a politikához és az ország vezetéséhez?
– Van egy nagyon aktív réteg, ők különböző társadalmi szervezetek tagjaként részt vesznek a közéletben és a civil szférában. Ez azonban csak az ifjúság töredékét jellemzi. Meggyőződésem azonban, hogy a fiatalok többsége gondolkodik a saját és korosztálya helyzetéről és van véleménye a magyar társadalomról, generációjának jövőjéről. Fontos lenne, hogy érezzen késztetést rá, hogy elmondja, és tudjon róla, hogy van, aki erre kíváncsi. A megfelelő csatornák, fórumok erősítése az előttünk álló időszak feladata.

– A családokat, de az ifjúságügyet is érinti a demográfiai helyzet, amiben érzékelhető a pozitív változás, ám nem számottevő mértékben. Mennyire lehet a születések vagy a házasságkötések számát kormányzati intézkedésekkel érdemben befolyásolni?
– Egy elöregedő társadalomban valóban nagyon fontos terület a demográfia. A kormány küzdelmének része az a népesedéspolitikai akcióterv, amelynek elemeit fokozatosan léptetjük életbe, és ezen az irányvonalon haladunk majd továbbra is. Közös célunk, hogy a tervezett gyermekek minél nagyobb számban megszülessenek. Súlyos probléma, amelyet nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy végül nem vállalnak annyi babát a szülők, amennyit valóban szeretnének. Ez egy összetett kérdés, és nem csupán demográfiai kihívás: olyan körülményeket kell teremteni a pároknak, amelyek között szívesen és nyugodt szívvel alapítanak családot. Természetesen kellenek anyagi ösztönzők és családbarát intézkedések. Ezen a téren nagyon sokat haladtunk az előző négy évben, és ebbe az irányba lehet és kell is továbblépni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy minden nem megy máról holnapra. A demográfiát befolyásoló intézkedések sikerességét nehéz egy-két, de még négy év után is felmérni. Bízom abban, hogy valóban elindult egy pozitív trend.

– A kérdésben közvetlenül is érintett, hiszen háromgyermekes édesanya. A családalapítás előtt álló fiataloknak azonban nem kizárólag az anyagi korlátok jelenthetnek akadályt abban, hogy annyi gyermeket vállaljanak, amennyit valóban szeretnének. Hogy látja, mi lehet az alapvető probléma?
– Természetesen nem szabad lebecsülni az anyagiak szerepét, és az is tény, hogy a gyermek többletkiadást jelent. Ugyanakkor fontos szemlélet- és értékrendbeli kérdések is felvetődnek, s ebben a kormánynak jelentős felelőssége van. Ki kell mondani, hogy a gyermek és a család érték, a testvér pedig hatalmas kincs. Lehet, hogy rosszul hangzik, de a kényelem, az önzés is lehet gátja a gyermekvállalásnak. Mivel kitolódott az első baba születésének időpontja, sokaknál kialakulhat egy olyan életritmus és életforma, amibe a szülés és gyermeknevelés nehezen illeszthető be. Tény, hogy a család és általában az emberi kapcsolatok lemondással is járnak, viszont ennek az áldozatnak a százszorosát kapjuk vissza. Érdemes bátrabbnak lenni, hiszen ha a minden szempontból ideális időpontot keresi valaki a gyermekvállalásra, félő, hogy végül elszalasztja a lehetőséget.

– Mit gondol, kijelenthető, hogy a fiatalabb generációkban van egyfajta általános ellenérzet a házassággal és családalapítással kapcsolatban? Ön hisz a házasságban?
– Teljes mértékben házasságpárti vagyok, mivel azt a férfi és a nő legmélyebb szövetségének tartom, és meggyőződésem, hogy ez a legmegfelelőbb közege a gyermeknevelésnek. Én így látom, ám ha valaki ezt máshogy gondolja, vagy ő és a párja más kapcsolati formát tartanak ideá­lisnak, az az ő döntésük, amit tiszteletben tartok. A házasság intézményét azonban nem lehet elavult, avítt, régen túlhaladott dolognak tekinteni, hiszen ma is legalább akkora a létjogosultsága, mint bármikor máskor.

– Többször említette, hogy mind a családok, mind az ifjúság területén tartani szeretné az eddig követett fő irányvonalakat. Van esetleg valami, amin mégis változtatna?
– Érdemben nem, inkább hangsúly-áthelyezési terveim vannak. Egy női szem láthat olyan problémákat, amelyek eddig nem kerültek a középpontba. Szívügyemnek tekintem az örökbefogadást és az idősek helyzetét, utóbbi kapcsán a hangsúlyt nem az aktív, hanem az értékes időskorra helyezném. Erősíteni kell a fiatalabb generációkban az idősebb korosztály iránti tiszteletet és elfogadást. Ezen kívül van egy olyan terület is, amelyre eddig talán kevesebb figyelem irányult: a gyermekek szülőkért vállalt felelőssége. Ezt alapvető elvnek tartom, amit az Alaptörvényünk is rögzít, és úgy látom, ebben a kérdésben van még teendőnk. Ezek mind szép feladatok és izgalmas kihívások, úgyhogy van miért nekivágni az előttünk álló időszaknak. - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/526/Van_letjogosultsaga_a_hazassagnak#sthash.AlDSpJ31.dpuf

(magyarhirlap.hu)