Új főtitkára lett a NATO-nak

Szerdán lépett hivatalba Jens Stoltenberg, a NATO új főtitkára. A BBC szerint a korábbi norvég miniszterelnök több szempontból is különös választás: közgazdász, akinek nincs katonai múltja, ráadásul korábban jó viszonyt épített ki Oroszországgal.

Stoltenberg a konszenzusok embere, egyik legutóbbi nyilatkozatában azt mondta Oroszországról, hogy ők választottak "agresszív hozzáállást", ami akadályozza a kapcsolatok elmélyítését. A legnagyobb norvég lap egyik szerkesztője szerint elődjéhez, Rasmussenhez képest Stoltenberg ott is meg fogja látni a lehetőségeket, ahol a korábbi NATO-főtitkár nem volt erre képes. "Rasmussen nagyon nyers ember volt, aki nagyon direkt módon fogalmazott."

Hivatalba lépésekor Stoltenberg azt mondta, hogy bár a kijevi vezetés és a kelet-ukrajnai felkelők közötti tűzszünet "lehetőséget" jelent a válság rendezésére, Oroszország még mindig destabilizálhatja Ukrajnát, és továbbra is nemzetközi jogsértést követ el.

A norvég politikus ugyanakkor békülékeny kijelentést is tett Moszkva felé azzal, hogy leszögezte: nem lát ellentmondást abban, hogy egyszerre támogatja az atlanti szövetség megerősítését és azt, hogy a NATO "konstruktív" kapcsolatot ápoljon Oroszországgal, írja az MTI.

A főtitkári poszt elfoglalása utáni első, Brüsszelben tartott sajtóértekezletén Stoltenberg az Iszlám Állam szélsőséges iszlamista szervezet jelentette veszéllyel kapcsolatban leszögezte, hogy

ha Törökországot bármiféle támadás érné, akkor életbe lépne a NATO-szerződés kollektív védelemről szóló klauzulája.

azaz a szövetség tagjai Ankara segítségére sietnének. Ez azt is jelenti, hogy ha Törökországot megtámadná az Iszlám Állam, magyar katonák is bevethetőek lennének az ország védelme érdekében. Ugyanez természetesen fordított esetben is áll, valamint a balti államok is erre alapozzák a védelmüket: önállóan ugyanis képtelenek lennének felvenni a harcot a sokkal nagyobb és erősebb Oroszországgal szemben.