Románia nem szeretne kártérítést fizetni Verespatak-ügyben

Romániának nem érdeke, hogy kártérítést fizessen ahelyett, hogy járadékot kapna a Verespatakra tervezett aranybánya hasznából – mondta Victor Ponta miniszterelnök szombaton, arra reagálva, hogy a ciántechnológiás bányaberuházás engedélyezésére 15 éve váró kanadai főrészvényes a napokban kártérítési perrel fenyegette meg a hatóságokat.

Verespatak madártávlatból

Jonathan Henry, a verespataki kitermelésre létrehozott RMGC-ben 80%-os részesedésű Gabriel Resources vezérigazgatója egy kanadai lapban megjelent interjúban jelezte: nem remél előrelépést a bányaberuházás engedélyezésében, ezért a román állam ellen kártérítési perre készül. A kanadai fél kártérítési igénye négymilliárd dollárra tehető. Az RMGC havonta közöl olyan híreket, miszerint kényszerszabadságra küldi, vagy elbocsátja alkalmazottai többségét. Ponta emlékeztetett arra, hogy kormányának a verespataki beruházást segítő tavalyi törvénytervezete mögül a PNL kihátrált. Azt azonban nem tette egyértelművé, hogy az új kormánykoalícióval ismét megpróbálja-e elfogadtatni a jogszabályt. „Nem akarom, hogy a munkahelyteremtés és a bányajáradék haszna helyett a román állam kártérítést fizessen. Éppen elég kárpótlást fizettünk más ügyekért. Többet nem mondhatok, mert úgy értettem, nemzetközi perről van szó, de – ha erre sor kerül – természetesen harcolni fogok Románia érdekeiért. Szükség van egy törvényre, és azt csak a parlament fogadhatja el” – mondta a kormányfő a verespataki főrészvényes kártérítési igényét firtató újságírói kérdésre. A befektetők fenyegetőzését a romániai lapok annak tulajdonítják, hogy a képviselőház ezen a héten szavaz a szenátusban már elutasított Verespatak-tervezetről. Az 1990-es évek végén az RMGC megvásárolta a román államtól a bányalicencet arra, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját. Az RMGC itt 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni, de – a környezetvédők tiltakozása közepette – a bányanyitás engedélyezésének politikai kockázatát azóta egyetlen tisztségben lévő kormány sem vállalta magára. 2013 augusztusában az akkori szociálliberális kormány törvénytervezetet fogadott el a beruházóval kötendő új megállapodásról, amely növelné az állam részesedését a majdani haszonból, és nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítaná a verespataki beruházást. Ezzel a lépéssel a Ponta-kabinet jelezte nyitottságát a befektetők felé, de a döntés felelősségét a parlamentre hárította.

(nyugatijelen.com , transindex.ro, MTI)