Ponta és Johannis csap össze a második fordulóban

Victor Ponta miniszterelnök és Klaus Johannis nagyszebeni polgármester jutott be az államfőválasztás második fordulójába a közvélemény-kutatók által végzett felmérések szerint. A vasárnap rendezett első forduló urnazárásakor közzétett, a szavazókörzetekből távozó választók megkérdezésén alapuló exit poll-kutatások alapján a szociáldemokrata kormányfő a szavazatok 38-41 százalékát gyűjtötte be, míg a nagyobb román jobboldali pártok által támogatott német politikusra az urnák elé járult szavazók 31-32 százaléka voksolt.

A Realitatea hírtelevízió megrendelésére készült felmérés szerint Ponta a szavazatok 38,2, Johannis 32,1, Elena Udrea, Monica Macovei és Călin Popescu Tăriceanu pedig hat-hat százalékára számíthat, míg Kelemen Hunorra a választók 4,3 százaléka voksolt.

Az Antena3 hírtévé által közzétett exit poll Pontának 40, Johannisnak 31, Tăriceanunak 6, Udreának 5, Macoveinek és Kelemennek 4-4 százalékost valószínűsít. A legnagyobb különbség a Digi24 hírcsatorna szerint várható a két első helyezett között: Ponta ez esetben a szavazatok 41,4, míg Johannis 31,2 százalékát gyűjtötte be.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje az exit poll-adatok szerint a voksok 0,5–0,7 százalékára számíthat.

Megjegyzendő, hogy ezek az adatok a 19 óráig mért állapotokat tükrözik, és nem adnak képet a szavazatukat külföldön leadó választópolgárok opcióiról.

Kelemen Hunor: megerősödött a szövetség és a választók közötti kötelék

Jónak ítélte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azokat az eredményeket, amelyeket a vasárnapi államfőválasztás exit poll-felmérései jeleztek számára. Kelemen Hunor támogatottságát 3,5 és 4,3 százalék között mérték a közvélemény-kutatók.

A politikus az urnazárás utáni sajtótájékoztatóján úgy értékelte, hogy sikerült eljuttatni az RMDSZ üzenetét a választókhoz. Megjegyezte: olyan településeken is kapott szavazatot, ahol nem élnek magyarok, ez azt jelenti, hogy hiteles programmal állt a társadalom elé.

A program ismertetése, népszerűsítése folytatódik. Az RMDSZ az elkövetkező napokban dönt arról, hogy mit tanácsol választóinak a két hét múlva tartandó második fordulóra – tette hozzá a szervezet elnöke.

„Bármelyik exit poll felmérés azt jelzi, hogy megerősödött a szövetség és a választók közötti kötelék" – jelentette ki. Úgy vélte, hogy a szavazók a szövetség erejét, hátterét biztosítják a munka folytatásához.

Kelemen Hunor az MTI kérdésére úgy vélte, a székelyföldi megyékben azért maradt az országos átlag alatt a választói aktivitás, mert az elnökválasztást nem tartották egy időben a parlamenti voksolással. „2009-hez képest jelentős változás nem történt, imitt-amott sikerült jobban mozgósítani" – jelentette ki.

A politikus nagy tévedésnek nevezte, hogy 2003-ban ötévesre hosszabbították az elnöki mandátumot, és ezzel eltolódott a parlamenti választások és az államfőválasztás időpontja. Hozzátette, ez a körülmény nemcsak azért rossz, mert megnehezíti az RMDSZ számára a mozgósítást, hanem azért is, mert állandó kampányban tartja az országot.

Szilágyi Zsolt: siker, hogy beszélhettünk a föderalizmusról

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökjelöltje sikernek tartja, hogy a romániai elnökválasztáson szabadon beszélhettek Románia föderális berendezkedésének a tervéről.

Szilágyi Zsolt az exit poll-felmérések szerint a szavazatok 0,5-0,7 százalékát szerezte meg. Sajtótájékoztatóján az EMNP jelöltje nem kívánta kommentálni a közvélemény-kutató társaságok által mért támogatottságát. Hozzátette, ha egyetlen szavazatot sem kapott volna, akkor is érdemes volt elindulnia a választási versenyben, hiszen ez adott lehetőséget a romániai történelmi régiók autonómiájáról szóló programjuk bemutatására.

Toró T. Tibor, az EMNP elnöke hozzátette, hogy a 2012-es parlamenti választásokon még tiltották a föderalizmust hirdető választási klipjük sugárzását, most viszont szabadon beszélhettek e témáról.

Szilágyi Zsolt a bukaresti politikát megszálló korrupcióban látja annak az okát, hogy az erdélyi választók az átlagosnál kisebb arányban éltek a szavazás jogával. A magyar többségű székelyföldi megyék rossz részvételi adatait pedig azzal magyarázta, hogy az RMDSZ elnökjelöltje nem vállalta a nyilvános vitát.

Úgy véli, a két magyar elnökjelölt nyilvános vitája jobban mozgósíthatta volna a magyar közösséget, valamint hogy a magyar lakosság még mindig fél véleményt nyilvánítani, ugyanis úgy gondolja, hogy következményekkel fog járni, ha kiderül, nem az RMDSZ jelöltjét támogatta.

Az EMNP jelöltje úgy véli, a választás tapasztalata reményt ad a pártjának a további növekedésre. Hozzátette: folytatják a meggyőző munkát azért, hogy Románia az autonóm régiók szövetségévé váljon.

Szilágyi Zsolt elmondta még, a végleges eredmények ismeretében dönt a párt országos elnöksége arról, hogy mit tanácsolnak az ő első fordulós támogatóinak a második fordulóra. Hozzátette, kevéssé tartják valószínűnek, hogy a baloldali Victor Ponta támogatására biztatnák a szavazóikat.

Alacsony részvétel a Székelyföldön

A Központi Választási Iroda nem hivatalos adatai szerint a választópolgárok 52,31 százaléka (9 563 769 fő) járult az urnák elé, ami alacsonyabb a 2009-es államfőválasztás első fordulójában mért részvételhez képest, amely akkor 53,52 százalékos volt.

A székelyföldi megyékben nagyon alacsony volt a részvétel az átlaghoz képest. Kovászna megye 43,12 százalékkal országos szinten csak Szatmár megyét „előzte meg” – a sereghajtó partiumi megye 42,81 százalékon zárt a 22.30-kor közölt adatok szerint. Hargita megye hátulról a negyedik 44,06 százalékkal, míg Maros 47,82 százalékon állt.  

Biharban a választók 51,41 százaléka járult az urnák elé, míg Kolozs 55,38, Brassó 54,73, Szilágy 52,36, Máramaros 43,39, Arad 49,55, Temes 51,38, Beszterce-Naszód 52,14, Krassó-Szörény 48,51, Hunyad 54,07, Fehér megye pedig 55,03 százalékon zárt. Erdélyben a Szeben megyeiek voltak a legaktívabbak 58,57 százalékkal – ennél jobban országos szinten csak Ilfov megye teljesített 65,38 százalékkal.

Kiélezett csata várható a második fordulóban

Az exit poll-eredmények arra engednek következtetni, hogy rendkívül kiélezettnek ígérkezik a két hét múlva, november 16-án rendezendő második forduló, amelyik bármelyik jelölt javára eldőlhet. A tíz évvel ezelőtt rendezett megmérettetés első fordulójában például Adrian Năstase akkori szociáldemokrata kormányfő hétszázalékos előnyt szerzett Traian Băsescuval szemben, utóbbi azonban a második fordulóban megfordította az eredményt, és a voksok 51 százalékával megszerezte az államfői tisztséget.

Érdekes módon az első forduló győztese, Victor Ponta az urnazárás után nem állt ki a nyilvánosság elé, helyette Liviu Dragnea, a PSD ügyvezető elnöke nyilatkozott a sajtónak. Szerinte a kormányfő és a szebeni polgármester közötti különbség behozhatatlan, emiatt már most úgy vélekedett, hogy semmi sem akadályozhatja meg Ponta győzelmét a második fordulóban.

Victor Ponta háromnegyed órával az urnazárás után, a PSD bukaresti székházában állt az újságírók elé. A rá adott szavazatokat megköszönve elmondta, a következő két hét során egyformán meg kívánja szólítani azokat, akik ezúttal őt támogatták, azokat, akik az ellenfeleire voksoltak, ugyanakkor azokat a választópolgárokat is, akik távolmaradtak az urnáktól.

A PSD államfőjelöltje „futballnyelven" szólva úgy vélekedett, Johannisszal együtt 0-0-ás állásról vág neki a második fordulónak. A kormányfő közölte, a kormánykoalíció keddi ülésén fognak tárgyalni arról, ki veheti át a miniszterelnöki teendőket a 2016-os parlamenti választásokig abban az esetben, ha ő megnyeri a november 16-i második fordulót. Ponta szerint utódjának az idén tavasszal megszűnt Szociálliberális Szövetség (USL) programját kell gyakorlatba ültetnie.

A szavazat lezárulta után tartott sajtótájékoztatóján Johannis nagyon jónak nevezte a választási eredményét, amely szerinte arra enged következtetni, hogy bekövetkezik az általa meghirdetett politikai változás.

„Ettől a pillanattól köztem és Victor Ponta között dúl a küzdelem. Én maradtam az egyetlen jelölt, aki képes garantálni a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Arra kérek minden románt, hogy engem támogasson, ha azt akarja, hogy a törvény ereje diadalmaskodjon, és ha azt szeretné, hogy a hatalom ne egyetlen párt kezében összpontosuljon" – jelentette ki Nagyszeben német polgármestere.

Balhé a román külképviseleteken

Egyébként vasárnap este Románia több nyugat-európai nagykövetségéről olyan hírek érkeztek, miszerint a fokozott érdeklődés miatt sokan nem jutottak az urnák elé. Párizsban több tucatnyian erőszakkal próbáltak behatolni a szavazóhelyiségbe közvetlenül az urnazárás ideje előtt, 21 óra után ugyanis csak azok voksolhattak, akik már a határidőt megelőzően a szavazóhelyiségben vártak sorukra.

Londonban is több százan rekedtek a nagykövetség előtt. Este százak fejezték ki szimpátiájukat hoppon maradt külhoni társaikkal szemben a román külügyminisztérium bukaresti székháza előtt tartott tüntetésen.

Traian Băsescu államfő és az ellenzék több vezetője Titus Corlățean külügyminiszter lemondását követelte vasárnap este arra hivatkozva, hogy a külképviseletek nem készültek fel megfelelőképpen a voksolásra, és ezzel megfosztották a külföldön élő román állampolgárokat választójoguk gyakorlásának lehetőségétől.

krónika.ro