Párbeszéd nincs, csak csörte a román és a magyar külügy között

És úgy tűnik, hogy maga a külügyminiszter áll az egész konfliktus hátterében.

Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövet interjúja, amely a România Liberăben jelent meg egy kisebb diplomáciai és politikai kijelentésekben megnyilvánuló lavinát indított el: a nyomán bekérették Bukarestben a magyar diplomácia vezetőjét (pontosabban annak a helyettesét), majd Budapesten a román diplomácia vezetőjét. Traian Băsescu volt államelnök Marosfőn, a román diaszpóra találkozóján ragadtatta magát Magyarország-ellenes dörgedelmekre, míg Victor Ponta miniszterelnök is kikelt a magyar állam képviselői ellen. Ráadásul a Budapesten bekért román nagykövet azt nyilatkozta, hogy nem is kérették be, hanem magától ment a nagykövetségre. 

Diplomáciai kérdésekben jártas, azonban nevét elhallgatni kívánó forrásunk szerint az, hogy ekkora ügy lehetett a nagykövet interjújából, annak köszönhető, hogy ez az időszak meglehetősen hírszegény, ezért mindenkinek jól jön, hogy van téma, illetve az is tény, hogyha valamelyik politikus nyilatkozik ebben a kényesebb témában, akkor rögtön lehozzák a médiaorgánumok. 

Szerinte nincs abban semmi rendkívüli, ha behívnak egy nagykövetet, és válaszul behívják a másik fél nagykövetét, mert "a diplomáciában az a cél, hogy kiegyenlítődés legyen". 

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy feltehetőleg éppen Bogdan Aurescu jelenlegi román külügyminiszter személyéhez köthető a keményvonalas román álláspont sorozatos megjelenése. Forrásunk szerint, annak ellenére, hogy Aurescu technokrata, feltételezhető, hogy az utóbbi tíz év magyarokkal kapcsolatos álláspontja mögött ő állt, és ez még inkább jellemző lett azután, hogy az őszi államfőválasztás után lezajlott külügyminiszter-váltások után őt nevezték ki a tisztségre.

Ugyanakkor az is problémát jelent, hogy a két kormány között megszűnt a párbeszéd, valamint alig működnek a közös projektek, aminek komoly gazdasági következményei vannak. A román külügy azonban nem arról beszél, hogy hogyan lehetne a viszonyrendszert jobbá tenni, hanem arról, hogy a magyar nagykövet ne mondjon ilyeneket. 

„A román fél nagyon jól megvan az amerikaikkal kialakított szoros kapcsolatrendszerrel. Az ukrán konfliktus következtében nem is fognak valószínűleg szóba állni a magyarokkal, mert ott rúghatnak büntetlenül beléjük, ahol érik, mert tudják, hogy ez Amerikában és Nyugat-Európában nem fog méltatlankodást kiváltani” – mondta. 

A Transindex Korodi Attilát, a képviselőház külügyi bizottságának volt elnökét is megkereste, aki azt mondta, hogy szerinte is „túl lihegik” a hírt, amihez hozzájárul az is, hogy éppen olyan időszak van, amikor kevesebb a hír. 

„Én azt látom, hogy a román és magyar állam és diplomácia közötti kapcsolatrendszer jelenleg nem működik jól. Ugyanakkor azzal nincs baj, hogy behívnak egy nagykövetet, hogy kritizálják ilyen vagy olyan okból, de a román külügy téved, amikor azt állítja, hogy az önrendelkezési formák az európai kisebbségvédelmi kereteken kívül lennének” – mondta Korodi. 
 

Markó Béla RMDSZ-es szenátor az RFI-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy a mostani feszültségek a kilencvenes évek hangulatára emlékeztetnek. Markó megszólalásában kifejti, hogy szerinte az ukrajnai konfliktus miatt is éppen hogy szorosabb együttműködésre lenne szükség minden kérdésben, az etnikaiakban is. 

„Egy ilyen időszakban nincs szükség arra, hogy mesterségesen konfliktusos helyzeteket hozzunk létre. A román külügyminisztériumnak sincs igaza, amikor minden olyan véleményt elutasít, amelyik a romániai magyarok irányából érkezik” – mondta Markó. 

Markó is annak a véleményének adott hangot, hogy nincs hivatalos párbeszéd a román és a magyar állam között. Szerinte a magyar nagykövet az említett interjúban nem mondott semmi olyat, ami ne lett volna megszokott.

transindex.ro