Ősszel lángolni fognak Székelyföld történelmi határai

Tamás Sándor bejelentette, hogy a háromszéki RMDSZ támogatja a Székely Nemzeti Tanács elnökének kezdeményezését.

Tamás Sándor a teljes háromszéki RMDSZ-apparátussal együtt felsorakozott Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács elnökének kezdeményezése mögé, ami arról szól, hogy október 25-én a 2013. októberében tartott Székelyek nagy meneteléséhez hasonló erejű összefogással hozzák Bukarest és a nagyvilág tudomására, hogy Székelyföldet sem feldarabolni, sem beolvasztani nem lehet. 
Tamás Sándor Izsákkal csütörtökön kötött egyezségéről azon a pannelbeszélgetésen beszélt, amelyre eredetileg a székely megyék prefektusai is hivatalosak voltak, azonban amint azt már a 26. Tusványos nyitóelőadásából is megtudhattuk, sem Kovászna megye, sem pedig Hargita megye prefektusa nem volt hajlandó eljönni, vagy legalább maga helyett elküldeni valakit. A birodalom visszavág - Prefektusok az autonómia ellen című beszélgetésen azt járták volna körbe a prefektusok álláspontjának a meghallgatásával, hogy ezek miért akadályozzák meg rendre a helyi népszavazások kiírását. 

A prefektusok nélkül zajló beszélgetésen a Kovászna Megye Tanácsának elnöke mellett Ráduly Róbert, Csíkszereda lemondott polgármestere, Árus Zsolt, az SZNT Állandó Bizottságának tagja és Vass Imre, Makfalva alpolgármestere vett részt, a moderátor szerepét Benedek Erika, az Erdélyi Magyar Néppárt háromszéki elnöke töltötte be.

A beszélgetés vezérfonala az az állítás volt, hogy együtt kell fellépni a „birodalom” ellen, mert összefogás hiányában nem lehet kivédeni a karhatalmi erők támadását. 

Ráduly Róbert szerint a székely embereket azzal próbálják megfélemlíteni a hatóságok, hogy „szerre viszik el” az önkormányzati vezetőiket. Szerinte, ha valaki egy évig is dolgozott a közigazgatásban, máris ki van téve annak, hogy „valamit kapjanak” és bilincsbe verve vigyék el, meghurcolják a bíróságokon. „Azt látom hogy nem rajtam, vagy Mezei Jánoson akarnak ütni, hanem az embereket akarják megfélemlíteni” - mondta. Felszólította az összes székelyföldi önkormányzatot, hogy fogadják el azt a tanácsi határozatot, amelyben kifejezik csatlakozási szándékukat a Székelyföld területi egységhez, és aki ezt nem fogadja el, az ne kapjon újabb mandátumot. 
 

„Arra a kérdésre, hogy lesz-e autonómia, azt kell mondjam, hogy lesz. Mitől lesz? Egyrészt ez rajtunk múlik. Románia elhitette Washingtonnal, hogy a székelyek destabilizáló tényezők. Azt kell megértetni az Egyesült Államokkal, hogy a Székelyföld autonómiájának ügye a térségben az egyetlen stabilizációs megoldása” - mondta. Szomorúan tapasztalja azt is, hogy az elmúlt 25 évben a kongresszusbeli lobbi nem a székely ügy javára, hanem ellene mozdult el, és a román politikumnak sikerült a maga javára fordítani ennek a politikai diskurzusnak a hatását. A székelyföldieknek kell megfogalmazni, hogy van keresnivalónk a kormányban, ezt nem Kelemen Hunornak, Kovács Péternek, Toró T. Tibornak, vagy Szilágyi Zsoltnak kell eldönteni. Azt sem nekik kell eldönteni, hogy melyik autonómiastatútumot (az SZNT verzióját, vagy az RMDSZ által kidolgozott dokumentumot - szerk.) kell képviselni. „El lehet ezt úgy is intézni, hogy kihagyjuk őket, és döntünk mi, székelyföldiek. Árpival, Sanyival, Mezeivel össze kell fogni, a Székelyföld területi egységhez való csatlakozásra vonatkozó tanácsi határozatokat pedig el kell fogadni, aki nem fogadja el, azt ki kell söpörni” - mondta.

Árus Zsolt úgy vélekedett, a székelység úgy lehet sikeres, ha megtalálja „a rést a pajzson”. Mint kifejtette, a törvény szerint létezik egy olyan kategóriájú dokumentum, amely nem megtámadható a közigazgatási bíróságon: ezek azok a dokumentumok, amelyek az illető hatóság és a parlament viszonyáról szólnak. Hozzátette, ugyanakkor fontos lebontani azt a mítoszt, hogy Románia példásan megoldotta a kisebbségi kérdést. „Meg kell mutatni, hogy Románia még a saját törvényeit sem tartja tiszteletben. Hazai pályán nem tudunk nyerni, külső segítségre van szükség” - vélekedett az SZNT Állandó Bizottságának tagja. Szerinte a romániai régiósítás komoly veszély, de egyben lehetőség is: európai dokumentumok szabályozzák, hogy ezt a közigazgatási átszervezést miként kell lebonyolítani, emellett rengeteg európai partner segítségére lehet számítani. 

Tamás Sándor szerint jelenleg Székelyföldön „szabadságharc” folyik. Az autonómiaharcról be kellett bizonyítai, hogy nem „pár habókos” célkitűzése, hanem valós népakarat van mögötte, amit szerinte nagyon jól illusztrált a Székelyek Nagy Menetelése. Hangsúlyozta, együtt kell előre menni, mert ha nem történik összefogás, „a birodalom ledarál”. Ráduly, Mezei, Markó Attila példája szerinte azt bizonyítja, hogy bármikor találnak valamit, ha nem találnak, akkor koholt vádak alapján lépnek fel. 

Továbbá sorolta azokat a prefektusi intézkedéseket, amelyeket a székelység szimbólumai ellen tettek az elmúlt 3 évben az amúgy sűrűn cserélődő prefektusok. „Három év alatt 154 közigazgatási pert indítottak a szimbólumaink ellen, minden hétre jut egy. Kimondatták a közigazgatási bírósággal, hogy az összes romániai megye közül kettőnek nem lehet saját zászlója, ez Kovászna és Hargita megye” - mondta.

Vass Imre is hasonló tapasztalatokról számolt be: a hatóságok Hármasfaluban több éve azt próbálják elérni, hogy a települést alkotó három falu nevével feliratozott táblákat távolítsák el, a táblákat azonban nem szerelték le, és most közigazgatási per lett az ügyből.

transindex.ro