Orbán Viktor: Brüsszelt meg kell állítanunk

A polgári Magyarország, a nemzeti-keresztény korszak építése zajlik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Várkert Bazárban tizennyolcadik alkalommal tartott évértékelő beszédében. A kormányfő szerint az Európába irányuló népvándorlást meg lehetne fékezni, a problémát azonban az jelenti, hogy Brüsszelből a védelem szándéka is hiányzik.

Mi, magyarok a békében vagyunk érdekeltek

A magyar külpolitika vastörvénye, hogy mi, magyarok a békében vagyunk érdekeltek. Nem szabad engednünk, hogy belerángassanak minket különböző konfliktusokba - hangoztatta. A nagyképű, fellengzésre épülő nyugati politika nem a miénk, nem az érdekünk, helyette béke, együttműködés, nekünk kedvező regionális egyensúly és a nemzeti érdekek melletti kiállás kell, de ezt most veszély fenyegeti – hívta fel a figyelmet a kormányfő.

A veszély neve: népvándorlás

A veszély neve: népvándorlás - folytatta. A 2015-ös év véget vetett azoknak az időknek, amikor Európa biztonságát készpénznek vettük. Egy évvel ezelőtt arra figyelmeztettünk, hogy újkori népvándorlás fenyeget – utalt a kormányfő a tavalyi migránshelyzetre. Ez már történelmi tény, senki sem vitatja, holott korábban kaptunk hideget-meleget miatta – tette hozzá.
 

Orbán Viktor miniszterelnök résztvevőkkel beszélget hagyományos évértékelő beszéde után a Várkert Bazárban 2016. február 28-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A miniszterelnök szerint az újkori népvándorlás miatt nemcsak az elért eredmények, hanem a biztató jövő lehetősége is veszélybe került. Mint elmondta, veszély fenyegeti a pénzügyi stabilitást, a gazdasági felzárkózást, a nemzeti külpolitikát, a helyreállított közrendet és a lassan ismét magára találó nemzeti kultúrát. Emellett veszélybe kerültek gyermekeink éppen kibontakozó európai életlehetőségei is – tette hozzá.

Mi, közép-európaiak úgy haladunk előre, hogy mindig figyelünk a veszélyre. Nyugaton az elmúlt 50-60 évben nem ilyen volt az élet: arrafelé jómódú, biztonságos, nyájas álomvilágban éltek, ahol elmosódtak a határok. Összemosódott az, ami van, és az, aminek lennie kellett volna. Mintha kicsorbult volna a valóságérzet – mondta.

Mi úgy tudjuk, a valóság az, amely akkor sem tűnik el, amikor már nem hiszünk benne. Ezért sem tévesztjük össze a vágyálmainkkal – fogalmazott a miniszterelnök.

A következő időszak a népvándorlásról szól majd, amire nem voltunk felkészülve. Ideje ezért elengedni az illúziókat, az ideológiákat – nyomatékosította.

Ha nem állunk a sarkunkra gyorsan, akkor Európa és a muszlim világ közti feszültség kezelhetetlenné válik. Még van rá idő, de a realitások talaján kell maradnunk – mondta.
 

Schmitt Pál volt köztársasági elnök és felesége, Schmittné Makray Katalin Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde előtt a Várkert Bazárban 2016. február 28-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A történelem ránk rúgta az ajtót, veszélyben a kultúránk, az életünk

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Európába irányuló népvándorlást meg lehetne fékezni, a problémát azonban az jelenti, hogy Brüsszelből a védelem szándéka is hiányzik.

Abszurdnak nevezte azt, amit az Európai Unió csinál, ahhoz hasonlította, mintha egy ütközés előtt álló hajó kapitánya nem elkerülni akarná a katasztrófát, hanem elkezdené kijelölni a nemdohányzó csónakokat.

Hangsúlyozta: még nem késő, hogy Brüsszelben is megértsék, szembe kell nézni a valósággal és el kell engedni a "délibábos álmokat".

Úgy vélte, a népvándorlások sohasem békés természetűek. Amikor nagy tömegek új hazát keresnek, akkor az óhatatlanul konfliktusokhoz vezet, mert a helyiek meg akarják védeni az életformájukat, életüket.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a történelem ránk rúgta az ajtót, veszélyben a kultúránk, az életünk. A valóság az – mondta –, hogy számos európai országban már régóta épül a párhuzamos társadalmak világa, amely visszaszorítja a "mi világunkat", az ideérkezőknek ugyanis "eszük ágában sincs átvenni a mi életformánkat, mert a sajátjukat életrevalóbbnak tartják" – fejtette ki a miniszterelnök.

Beszédében kiemelte azt is, hogy nem a migránsokra kell haragudni, hisz ők is áldozatok. A baj az, hogy nem azt tesszük, mi, európaiak, ami az érdekünk lenne – mondta.

A népvándorlást meg lehet fékezni – jelentette ki a miniszterelnök. Európa félmilliárdos közösség, többen vagyunk, mint az oroszok és az amerikaiak együttvéve, a lehetőségeink is adottak. Brüsszel azonban nem képes megfékezni az áradatot, és még a szándék sincs meg benne – emelte ki.

Nincs a szívünk helyén kő – de az agyunk helyén sincs

Pedig volna mit megvédeni: Európa keresztény, független, szabad országokból áll. Azért, mert létezik egy önálló európai civilizáció, még nem azt jelenti, hogy az jobb, mint a muzulmán, csak más. Különbséget lehet tenni – világított rá.

Azt halljuk az európai vezetőktől, hogy segítenünk kell, legyünk szolidárisok – ez természetes, hiszen nincs a szívünk helyén kő, de az agyunk helyén sincs – tette hozzá Orbán Viktor.
 

Orbán Viktor miniszterelnök (j) érkezik hagyományos évértékelő beszédére a Várkert Bazárban 2016. február 28-án. Mellette balról Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A kormányfő felhívta a figyelmet: ha itt segítünk, ide jönnek, ha ott, akkor ott maradnak. Ennek belátása helyett Brüsszelből biztatni kezdték a szegényeket, hogy jöjjenek Európába – tette hozzá.

Úgy fogalmazott, Brüsszelben és néhány európai fővárosban a politikai és a szellemi elit világpolgár, szemben az emberek nemzeti érzelmű többségével. Sokan ezért szóba sem állnak a saját népükkel – mondta.

Ez azt jelenti, hogy az igazi baj nem Európán kívül, hanem belül van. Így jött létre a világtörténelem legbizarrabb koalíciója: az embercsempészek, a jogvédők és európai csúcspolitikusok között arra, hogy ideszállítsanak több millió migránst – emelte ki a kormányfő.

Nem tudjuk, ki terrorista, ki rászoruló

Olyan országokból engedünk be ellenőrizetlenül embereket, amelyekkel háborúban állunk. Nem tudjuk, ki terrorista és ki valóban rászoruló. Ez őrültség, nincs rá jobb szó – közölte a miniszterelnök.

Szerinte a brüsszeli tehetetlenség egyre nagyobb problémát okoz. A görögök délről tolják, északról a német szirénhangok csábítják a migránsokat. A balkáni országok védik Európát, de ez kevés, meg kell erősíteni a védekezést.

Eddig mindez mintegy 85 milliárd forintba került nekünk, és csak magunkra számíthatunk – jelentette ki.

Közölte: az ország eredményt, stabilan megvédett határvonalat vár. Ha szükséges, Szlovéniától Ukrajnáig teljes hosszban meg fogjuk védeni a határt – tette hozz, majd kiemelte: megmutatjuk mindenkinek, hogy Magyarország szuverén ország, csak úgy lehet a területére lépni, ha betartják a törvényeinket és engedelmeskednek az egyenruhásoknak.

A kormányfő közölte: új katonai egységeket küldött a határra, készenléti szolgálatot rendelt el Bács-Kiskun és Csongrád megyében, és utasította a honvédelmi, valamint a belügyminisztert, hogy készítsék elő védvonalak építését a magyar-román határon.

Brüsszelt meg kell állítanunk

Brüsszelt ezért meg kell állítanunk, mert "holdkóros bevándorláspolitikájával" szembemegy a nemzeti szuverenitással, az emberek akaratával. A kötelező betelepítési kvótát is vissza kell vernünk – emelte ki évértékelő beszédének második felében Orbán Viktor. 120 ezer emberről már döntöttek, harcolunk is a bíróságon ennek megsemmisítéséért – húzta alá.

A kormány népszavazási kezdeményezése nem a már eldöntött és Magyarország által a bíróságon megtámadott kvótáról szól, hanem az új, márciusban napirendre kerülő európai bevándorlási rendszer kötelező betelepítési kvótája ellen hívja csatába Magyarország polgárait – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki a mai kor szimbólumának nevezte a kötelező betelepítési kvótát, ami magába sűríti mindazt, ami szétfeszíti az európai népek szövetségét.

Brüsszel ellenében a népakaratra kell támaszkodnunk, nyissunk teret az emberek hangjának – szólított fel a kormányfő.

A miniszterelnök szerint az EU két táborra oszlik: unionistákra és szuverenistákra. Előbbiek az Európai Egyesült Államokat, utóbbiak erős nemzeti államokat akarnak.

Nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel a törvények fölé helyezze magát – hangsúlyozta –, mi minden törvényt és egyezményt betartottunk. Nem fogunk bűnözést, homofóbiát és antiszemitizmust importálni Magyarországra – mondta. Itt nem lesznek törvénytelen negyedek, felgyújtott táborok és asszonyainkra, lányainkra vadászók – fűzte hozzá.

Nem adjuk fel azon jogunkat, hogy eldönthessünk: kivel szeretnénk együtt élni és kivel nem – emelte ki Orbán Viktor.

Büntetni akarnak minket

A Magyarországgal szembeni hang "nyers, durva és agresszív", ráadásul az uniós források megvonásával is büntetni akarnak minket . Magyarország 45 évnyi kommunizmus után kivérezve, legyengülve megnyitotta kapuját a nyugati cégek előtt. Amennyit kaptunk, azok ugyanannyit ki is vittek. Kvittek vagyunk – szögezte le a miniszterelnök.

Európában sokféle nézet van, de egyikünk sem akarja, hogy a mi Európánk térdet hajtson a más erkölcsöket és szokásokat harciasan követelő, vízözönszerűen közeledők előtt. Ezt nem hagyjuk – szögezte le.

Hajrá, Európa, hajrá, magyarok! – zárta 18. évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.

Most lehet bátornak lenni

A szabadság és a nemzeti függetlenség megvan, úgy, mint ahogy ritkán volt meg az elmúlt száz évben: nincs önkény, a vezetőinket magunk választjuk meg, az alkotmány megadja a kötelességeket és a jogokat, a vélemény és a szólás szabad. A kérdés azonban, hol tart Magyarország a történelmi időben? – tette fel a kérdést Orbán Viktor 18. évértékelő beszédében.

Most a polgári Magyarország, a nemzeti-keresztény korszak építése zajlik - mondta Orbán Viktor. Most lehet cselekedni, alkotni, most van értelme bátornak lenni, "kitartóan szedni a lábunkat", menni előre céltudatosan, önbizalommal – fogalmazott. Mint mondta, most épül, épülhet az, amit polgári Magyarországnak, polgári berendezkedésnek, nemzeti-keresztény korszaknak, "magyar országnak" gondolunk.

Közölte: Magyarország 2014-ben lezárta a stabilizálás korszakát, új szakaszt nyitott, és "repülőrajtot" vett.

A polgárosodás útján azonban nincsenek kiszámítható távolságok. Tíz évet már megtettünk, de nem tudjuk, hogy az a teljes út hányadát jelenti – vélte.

Ha nem félünk másfél századdal magunk mögé tekinteni: akkor kellett 50 esztendő, hogy a legnagyobb nemzetek közé kerüljünk. A miniszterelnök felhívta a figyelmet: 50 év alatt csodát tettünk a kiegyezés után. Minden problémánk mellett is erősek, műveltek, gazdagok voltunk. Ki tudja, mi lett volna, ha a bécsi udvar nem ránt be minket a háborúba? – tette fel a kérdést.

Sikerült pályát nyitni magunk előtt

A miniszterelnök beszédében elmondta: a Horthy-rendszer után, a kommunizmus alatt aztán törpejárásban kellett közlekednünk. Az időszak csak egy újabb kérdéssel járult hozzá ahhoz, hol is tartunk: ha 45 évig megyünk befelé az erdőbe, hány évig tart onnan a kivezető út?

A rendszerváltás után aztán hirtelen még jobban lemaradtunk Európa nyugati felétől, még jobban, mint előtte. Pedig demokrácia és piacgazdaság lettünk. Valamennyi uniós ország megragadta a 2004-es EU-s csatlakozást, kivéve minket. Hogy lehettünk ilyen "tökkelütöttek"? – elmélkedett a kormányfő. Minden kilátástalanná és "megroggyanttá" vált – tette hozzá.

Aztán három év alatt stabilizáltuk a gazdaságot, csökkentettük a munkanélküliséget, hazaküldtük az IMF-et, lejárat előtt visszafizettük a kölcsönüket és idén visszafizetjük az EU pénzét is. Visszaszereztük az esélyt egy újabb történelmi felzárkózáshoz – sorolta.

Ez nem volt egyszerű, nem volt könnyű és nem is gyakori, hiszen az elmúlt 50 évben kevesebb mint 10 országnak sikerült beverekednie magát a legjobbak közé –  hangsúlyozta a miniszterelnök. Sikerült pályát nyitni magunk előtt, a többi között csökkent a személyi jövedelemadó, mérsékeltük a rezsiköltségeket, emelkedtek a bérek és több maradt a családoknál –  fűzte hozzá.

Erőn felül támogattuk a családokat

Orbán Viktor szerint a sikerhez küzdelemre és együttműködésre lesz szükség a piac és az állam között az következő években is.

Szűk látókörű és ostoba minden osztályharc, ezért a leghatározottabban vissza kell verni minden ilyen próbálkozást. Ehhez nagy, erős, stabil néppártra és néppárti kormányzásra lesz szükség – húzta alá.

Beszélt arról is, hogy a kormány megvédte a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat, erőn felül támogatta a családokat, helyreállította a közrendet, illetve megmentette az iskolákat és a kórházakat.

Orbán Viktor hangsúlyozta: hatalmas adósságot vett le a kormány az önkormányzatok nyakából is.

Hozzáfűzte azt is, hogy az egészségügyi alapellátásra 40 százalékkal többet adtak 2010 óta, több mint 500 milliárdot fordítottak kórházfejlesztésre és rövidítették a várólistákat. Budapesten azonban baj van, ezért szükség van arra, hogy megépüljön egy új nagy fővárosi kórház – szögezte le.

Minden évben mindenki léphet egyet előre

A miniszterelnök évértékelőjében hangsúlyozta: igazuk van a tanároknak és az egészségügyi dolgozóknak és köszönet illeti őket. "Elismerjük a teljesítményüket, de amit csak az ország vállalni tud, azt megadja a kormány": minden évben mindenki léphet egyet előre. A lépés nagyságát a gazdaság teljesítménye határozza meg – tette hozzá.

Az állami- és a magánszektorban is csak olyan béremelés támogatható, amelynek megvan a gazdasági fedezete, ami a gazdaság növekvő teljesítményéből származik – mondta. Megjegyezte: noha a béremelések folyamatosak és jelentősek, nem elégségesek.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, "akik ma világvégét kiáltanak a Klik néhány milliárdos adóssága miatt, azoknak nem kell aggódniuk, ha elbírtunk az IMF-fel, ha megbirkóztunk több mint 1200 milliárd forintnyi önkormányzati adóssággal, akkor egy Klik sem foghat ki rajtunk".

Szerinte a magyar gazdaság még mindig nem elég versenyképes, javítása érdekében sok mindennek kell még történnie: adócsökkentés, kevesebb bürokrácia, digitalizáció, magasabb vállalati és üzleti kultúra – sorolta a miniszterelnök. Lesz munka bőven a kormányzati ciklus végéig – jelentette ki.

Berlin, Moszkva, Ankara

Orbán Viktor beszédében kitért arra: a politika – különösen a nemzetközi – bonyolult. Kérdés, hogy hol állunk a világpolitika térképén: Berlin, Moszkva és Ankara a mi három nagy tájolási pontunk - emelte ki. A miniszterelnök azt is hangsúlyozta: csak akkor lehetünk függetlenek és szabadok, ha mindhárom nagyhatalom egyszerre érdekelt mindebben.

"Ez nem jelenti azt, hogy mindig mindenben egyet kell értenünk, vagy egyszerre kell megegyeznünk velük" – tette egyértelművé. Mint mondta: nem szabad engedni belerángatni magunkat sem német-, sem orosz-, sem törökellenes nemzetközi akciókba.
 

hirado.hu