Orbán népszavazással indul Brüsszel ellen

2015 januárjában Orbán Viktor a Charlie Hebdo elleni merénylet után a kontinens vezető politikusai közül elsőként beszélt a menekültpolitika szigorításáról. Egy év permanens belpolitikai kampánya, a plakáthirdetések, a nemzeti konzultáció és kerítésépítés után, immár a visegrádi országok szövetségével a háta mögött most az Európai Unióban elsőként akadályozná meg népszavazással a közös menekültpolitikát. Hiába nincsenek már itt menekültek, külpolitikai és belpolitikai szükségszerűség, hogy Orbánék tovább vigyék az ügyet.

2015 januárjában Orbán Viktor a Charlie Hebdo elleni merénylet után a kontinens vezető politikusai közül elsőként beszélt a menekültpolitika szigorításáról. Egy év permanens belpolitikai kampánya, a plakáthirdetések, a nemzeti konzultáció és kerítésépítés után, immár a visegrádi országok szövetségével a háta mögött most az Európai Unióban elsőként akadályozná meg népszavazással a közös menekültpolitikát. Hiába nincsenek már itt menekültek, külpolitikai és belpolitikai szükségszerűség, hogy Orbánék tovább vigyék az ügyet. 

Nekünk, magyaroknak jogunkban áll megmondanunk, hogy kikkel akarunk együtt élni

– Orbán Viktornak lényegében minden, a menekülthelyzet kezelésére kitalált betelepítési kvótával kapcsolatos nyilatkozatnak ez volt a lényege. Azonban épp pár nappal a ma bejelentett népszavazás előtt megbicsaklott a kommunikáció, a kormány pedig ellenzéki össztűz alá került.

Aláírták a kvótákat mégis?

Tényleg rábólintott Orbán a kvótákra?

Elvileg igen, hiszen az uniós csúcs következtetéseit elfogadta. De ki fogja számonkérni, hogy Magyarország nem hajt végre egy műveletet, ami máshol is alig indult be?Tovább

Miközben egyetlen olyan nyilatkozata sem volt a kormányfőnek, amelyet az EU által kitalált kvóta támogatásaként lehetett értelmezni, a múlt heti EU-s csúcstalálkozó zárónyilatkozatát aláírva Orbán Viktor formálisan mégis elfogadta azt. A zárónyilatkozatban ugyanis az áll:

teljeskörűen végre kell hajtani az Unión belüli áthelyezési folyamatot.

Kovács Zoltán kormányszóvivő ezt azzal próbálta magyarázni, hogy szerinte az ellentmondás csak látszólagos: értelmezésében a zárónyilatkozat csak a tavaly nyári döntésre vonatkozik, amely 40 ezer ember önkéntes alapú befogadásáról szól (Magyarország itt nulla menedékkérőt vállalt), nem a kvóták alapján kiszámolt 120 ezresről, amit a magyar kormány nem szavazott meg.

2015 januárjában Orbán Viktor a Charlie Hebdo elleni merénylet után a kontinens vezető politikusai közül elsőként beszélt a menekültpolitika szigorításáról. Egy év permanens belpolitikai kampánya, a plakáthirdetések, a nemzeti konzultáció és kerítésépítés után, immár a visegrádi országok szövetségével a háta mögött most az Európai Unióban elsőként akadályozná meg népszavazással a közös menekültpolitikát. Hiába nincsenek már itt menekültek, külpolitikai és belpolitikai szükségszerűség, hogy Orbánék tovább vigyék az ügyet. 

Nekünk, magyaroknak jogunkban áll megmondanunk, hogy kikkel akarunk együtt élni

– Orbán Viktornak lényegében minden, a menekülthelyzet kezelésére kitalált betelepítési kvótával kapcsolatos nyilatkozatnak ez volt a lényege. Azonban épp pár nappal a ma bejelentett népszavazás előtt megbicsaklott a kommunikáció, a kormány pedig ellenzéki össztűz alá került.

Aláírták a kvótákat mégis?

Tényleg rábólintott Orbán a kvótákra?

Elvileg igen, hiszen az uniós csúcs következtetéseit elfogadta. De ki fogja számonkérni, hogy Magyarország nem hajt végre egy műveletet, ami máshol is alig indult be?Tovább

Miközben egyetlen olyan nyilatkozata sem volt a kormányfőnek, amelyet az EU által kitalált kvóta támogatásaként lehetett értelmezni, a múlt heti EU-s csúcstalálkozó zárónyilatkozatát aláírva Orbán Viktor formálisan mégis elfogadta azt. A zárónyilatkozatban ugyanis az áll:

teljeskörűen végre kell hajtani az Unión belüli áthelyezési folyamatot.

Kovács Zoltán kormányszóvivő ezt azzal próbálta magyarázni, hogy szerinte az ellentmondás csak látszólagos: értelmezésében a zárónyilatkozat csak a tavaly nyári döntésre vonatkozik, amely 40 ezer ember önkéntes alapú befogadásáról szól (Magyarország itt nulla menedékkérőt vállalt), nem a kvóták alapján kiszámolt 120 ezresről, amit a magyar kormány nem szavazott meg.

index.hu