Egy 1970-ben kiadott Mûvelõdés folyóirat szakadozott példányát szándékoztam a papírhulladékok közé dobni, mikor benne egy íráson akadt meg a szemem: Veresvízi mondaalbum a címe. 1958 és '60 között a veresvízi iskola magyartanára volt az azóta elhalálozott Görbe István, akit személyesen ismertem, és tudtam, hogy a városrész lakóitól gyûjtögette a mondákat, melyekbõl tizennégyet közölt a fent említett folyóiratban. Ezek közül hármat szeretnék itt közreadni azok közül, amelyek valamely helyhez kötõdnek, úgy, ahogyan akkor megjelentek:
Amikor a tatárok az országba akartak jönni, a Gutinon, a Rozsályon meg a Fekete-hegyen sehogy se tudtak áttörni. Akkor egy helyen megrepedt egy szikla, s azon át tudtak elõnyomulni. Ezt a helyet elnevezték Tatár-hágónak, de nem sokáig. Az izvorai favágók tudták, hogy ott fognak visszajönni, ha Kapnikot meg Nagybányát kirabolják. Ezért a szilafal tetején levõ fenyõfákat befûrészelték, köveket gyûjtöttek. Fent meg egy fagáttal felduzzasztották a pisztrángos tavak vizét. A favágóknak egy Bagossi László nevû vót a vezérük. Mikor aztán megjöttek a tatárok, jól megpakolva s az eleje már felért volna a gáthoz, kinyitották a zsilipeket s a víz a kövek között összemorzsolta õket. A fákat, a köveket ledobálták s ezzel a szakadék alsó részét elzárták, hogy ne tudjanak visszamenekülni. Akkor hirtelen nagyon szûk lett a tatároknak ez a hágó. Mind elpusztult. Akkor nevezték el Tatár-szorosnak.
***
Ezen, a nagy lapos tetejû hegyen lakott egy szegény ember a családjával. Felszántotta a pojánát és rozsot vetett bele, hogy legyen kenyerük. A kenyérnek való nagyon szépen növekedett, de egyszer hatalmas vihar kerekedett, szakadt a jégesõ. A rozsot mind leverte a földre. Az elkeseredett ember meg az ítéletidõben egy bottal piszkálta a rozsot és mind mondta: Rozs, állj, rozs, állj! De csak nem állt fel egy sem. Mégis a hegyet Rozsálynak nevezték el, úgy hívják ma is, pedig azóta sem termett rozsot, csak havasi epret, fajmincet meg kõsziklákat.
***
Lakott régen Asszonypatakán egy dombon egy özvegyasszony. Annak volt egy nagyon szép lánya. De az olyan szép volt, hogy csudájára jártak. Akadt is kérõje rengeteg, de a leány mindet kikosarazta. Azt mondta, õ csak olyanhoz megy feleségül, aki szereti a virágot. Mindig a kiskertjében a virágokkal bajmolt. Arra járt egyszer Mátyás király álruhában. Neki is megtetszett nagyon a lány, meg is kérte hamarjában. Õ volt a 99. kérõ. De a lány még akkor se ment hozzá, amikor megmondta neki, hogy õ a király. Volt akkor a király seregében egy ügyes kertészlegény, az tetszett a lánynak. Hozzá is ment feleségül, Mátyás király nászajándékba nekik adta az egész dombot, amit õk teleültettek virággal. Aztán boldogan éltek míg a világ. A virágok meg még most is ott nyiladoznak a dombon. Azért nevezik Virág-hegynek.
***
A gyûjtõ keserûen állapítja meg, hogy a városnak ezen tündéri részében már csak mondák formájában maradt meg valami a népballadák és népmesék világából, melyet az itt lakó bányásztársadalom a dübörgõ városi világban még megtartott. Mesélõi 40 és 60 év közötti férfiak és nõk, akik legtöbbje már bizonyosan nincs az élõk sorában, de azóta megszûnt a Veresvíz bányásztársadalma és kicserélõdött zömében az akkori lakossága is. Az új betelepedõk zömében románok, ezáltal megváltozott a városrész etnikai arculata, melyen azért az elöregedés jelei mutatkoznak. Az akkor virágzó, sok párhuzamos osztályt felölelõ iskola is gyermekek hiányában megszûnt, új iskolák a távolabbi tömbnegyedekben létesültek. Nincs tudomásom, hogy a Görbe István által összegyûjtött mondák valahol megjelentek volna, és mi lett a sorsuk? Pedig ezek a megmaradt mondások és elbeszélések is néprajzunk és magyarságunk nyelvi világának részét képezik. Ahogy csökken létszámunk a városban, annyira fontosabb lenne magyar hagyományainknak a csokorba foglalása és megõrzése a jövõ, az utódaink számára. Sõt, szeretném, ha még az élõ személyek felderítenének még olyan helyi mondákat, melyeket még valakik emlékeikben megtartottak. Ezeknek a felderítése és gyûjtése mindenképpen szükségszerû, és valakiknek fel kellene vállalniuk. Jelentkezzenek az érdeklõdõk!
Kis Kornél Iván
Bányavidéki Új Szó
Project financing program Project financing program. We offer flexible financing for various projects by following the usual (...)
GYORS ÉS SÜRGŐS HITELEK Helló, legális és megbízható hitelezőt keres? Kölcsönre van szüksége? Sürgős pénzügyi (...)
GYORS ÉS SÜRGŐS HITELEK Helló, legális és megbízható hitelezőt keres? Kölcsönre van szüksége? Sürgős pénzügyi (...)
adj fel hirdetést
VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek