Megszületett Felvidék „autonómiastatútuma"?

Nyilvánosságra hozta és egyidejűleg közvitára bocsátotta önkormányzati modelljeinek tervezetét a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) hétfőn, készítői a dokumentumnak „A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának intézményi feltételei" nevet adták.

A közel két évig készült, mintegy hetven oldalas dokumentumot – amelyet az MKP Országos Elnöksége november 28-án egyhangúlag fogadott el – honlapján hozta nyilvánosságra a párt, melynek sajtóosztálya erről közleményben tájékoztatta az MTI-t.

A tervezet, amelynek szükségességét a szlovákiai magyarság létszámának és számarányának az elmúlt évtizedekben bekövetkezett jelentős csökkenésével indokolták készítői, két önkormányzati modell egyidejű megvalósítását vetíti előre. Ezek egyike a dokumentum szerint személyi elvű kisebbségi önkormányzat létrehozásával számol azon szlovákiai települések esetében, ahol a nemzeti közösség számaránya 50 százalék alatti, az 50 százalék feletti arányú településeken pedig különleges jogállású régió kialakítását veti fel.

A közvitára bocsátott tervezet az MKP elődpártjainak tervezeteiből kiindulva, a civil szervezetek és polgári aktivisták hasonló kezdeményezéseit figyelembe véve készült úgy, hogy készítői közben merítettek a Nyugat-Európában működő modellekből és támaszkodtak a Baross Gábor tervre, a Felvidék fejlesztési tervére is – áll a magyar párt sajtóközleményében. Ebből az is kiderül, hogy a tervezet két részből áll, az első a „Miért?", a második rész pedig a „Hogyan?" kérdésre ad választ.

A tervezetben annak készítői olyan törvény elfogadását javasolják a pozsonyi törvényhozásnak, amely lehetővé tenné a személyi elvű kisebbségi önkormányzat létrehozását Szlovákia azon településein, ahol a nemzeti közösségek számaránya nem éri el az 50 százalékot. Ezen önkormányzat a kisebbségi oktatás, kultúra és nyelvhasználat területén gyakorolna jogokat. „Ezen túl szintén parlamenti törvény által, az 50 százalék fölötti nemzeti közösségi lakossági aránynál létrejönne egy olyan különleges jogállású régió, amely az oktatási, kulturális és nyelvhasználati jogokon túl széles területfejlesztési hatáskörökkel is rendelkezne" – olvasható az MKP közleményében.

Az MKP a tervezet kapcsán rámutat: mindkét intézmény esetében az önkéntes csatlakozás elvével számolnak, feltételezik ugyanis, hogy ha a szlovák parlament döntésével az említett intézmények létrehozását lehetővé teszi, a csatlakozási folyamat széleskörű mozgalommá válik.

Szlovákiában azon települések összlakossága, amelyekben a magyarok aránya 50 százalék feletti, közel fél milliót tesz ki. Ebből mintegy 345 ezer a magyar (megközelítőleg 70 százalék), a szlovákok száma pedig 115 ezer (23 százalék). „Ezt figyelembe véve dokumentumunkban olyan döntéshozatali folyamatot javaslunk, mely szerint az adott nemzeti közösségeket – sem a szlovákot sem a magyart sem mást – az oktatásügy, a kultúra és a nyelvhasználat területén ne lehessen leszavazni.

Határozott célunk ugyanis, hogy a javasolt régió mindenki otthona lehessen" – állapította meg a közleményben Berényi József, az MKP elnöke. Hozzátette: az MKP többször is leszögezte, hogy tiszteletben kívánja tartani Szlovákia területi egységét, és így bízik abban, hogy tervezetüket nem a demagóg és populista vádaskodások, hanem a népszámlálási adatokból és gazdasági mutatókból kiinduló, a megoldást kereső tényszerű vita jellemzi majd.

MTI