Megszavazták: még a kávézókból is száműzik a dohányzást

Nagy többséggel megszavazta a képviselőház döntőházként a dohányzás kitiltását a zárt nyilvános helyekről.

Ha a jogszabályt kihirdeti az államfő, a dohányzásra kijelölt helyek felszámolásával teljesen száműzik a cigarettafüstöt a közintézményekből, szórakozóhelyekről, bárokból, kocsmákból, kávézókból. A tiltás az elektromos cigarettákra is kiterjed.

Az alsóház 164 igen, 20 nem és 26 tartózkodás mellett fogadta el a drákói szigorítást.

A képviselőház többször is halasztotta a kedden megszavazott jogszabály vitáját, kedden viszont váratlanul napirendre tűzte. A dohányzás betiltásáról szóló tervezet 2011 óta a parlament asztalán hevert, az október végi bukaresti tűzvész viszont látványosan felgyorsította a szigorítás megszavazását. A katasztrófa miatt eddig 62 ember veszítette életét.

Az RMDSZ is igennel szavazott

A szigorítást az RMDSZ is megszavazta. Máté András Levente képviselő a vita során elmondta, azért voksol igennel, mert a gyermekei kénytelenek akkor is szívni a cigarettafüstöt, amikor a cukrászdában meg szeretnének enni egy süteményt.

„Mindenkinek joga van az egészséghez és ahhoz is, hogy ne legyen kiszolgáltatva a dohányfüstnek. Ma egy olyan jogszabályjavaslatot emeltünk be Románia jogrendjébe, amely a civilizáció útján indítja el az országot e tekintetben. Az RMDSZ képviselőházi frakciója testületileg megszavazta a dohányzást betiltó törvényt” – hangsúlyozta a képviselő. 

Máté András kiemelte, a jogszabály értelmében a játszótereken is tilos a dohányzás, illetve minden olyan nyilvános helyiségben, amely két fallal is és egy tetővel rendelkezik. Az új törvény előírásainak be nem tartását 5 000-től 15 000 lejig terjedő pénzbírsággal büntetik.

A törvény az államelnöki hivatal által történő kihirdetést követően 45 napon belül lép hatályba.

Korábban több RMDSZ-es honatya is kiállt a 2002/349-es törvény módosítása mellett, például Bónis István képviselő és Végh Sándor szenátor is.

A 2002/349-es törvény eddig is korlátozta a dohányzást a közintézményekben, ám a parlament által elfogadott módosító indítvány értelmében a dohányzásra kialakított helyiségeket is megszüntetik. Kivételt a börtönök és a nemzetközi repülőterek tranzitzónáják képeznek, ahol engedélyezik a pöfékelést az erre a célra kijelölt helyiségekben. A szórakozóhelyekkel szemben eddig engedékeny volt a törvény. A tulajdonosok kialakíthattak dohányzó és nem dohányzó részleget, de dönthettek amellett is, hogy egyáltalán nem tiltják meg a dohányzást.

Végh Sándor, az RMDSZ Szilágy megyei szenátora korábban sajtóközleményében úgy fogalmazott, hogy elsősorban a nemdohányzók egészségét védi, és a passzív dohányzás ellen lép fel az elfogadott jogszabály.

„A jogszabály valójában az uniós norma itthoni alkalmazását jelenti. Az Európai Unió azon intézményeiben, ahol tiltottá vált a dohányzás, 46 százalékról 28-ra csökkent a dohányzók számaránya” – hangsúlyozta. „A gyakoribb megbetegedést kiváltó oka mellett a dohányzás mérhetetlen gazdasági veszteségeket is okoz, az ennek okán a megbetegedett emberek kezelése nagyobb kiadásokat jelent az egészségügyi ellátás számára” – indokolta a módosítás jogosultságát Végh Sándor.

Női lobbi a szigorítás mellett

Kolozsváron Aurelia Cristea szociáldemokrata képviselő szigorítás melletti lobbija volt az egyik leglátványosabb a dohányzásellenes kampányok közül, egyebek mellett közvitákat, szakmai fórumokat szervezett a témában. A képviselő terjesztette be azt a módosítást, hogy ne csak a közintézményekből, hanem a bárokból, szórakozóhelyekről is száműzzék teljesen a cigarettázást. A szenátus által megszavazott változatban még csak a közintézményekből való teljes kitiltás szerepelt.

A képviselőnő azzal érvelt, hogy a civil szféra számtalan petícióban, vitán, egyeztetésen kérte a szigorítást, ezért nem elégedett meg a félmegoldással.

A szenátus a félmegoldást nem adta könnyen 

A szenátus a jogszabályt áprilisban fogadta el nagyobb vita közepette. „Néha 12 órát töltök közintézményben egyhuzamban. Tényleg ne legyen egy hely, bár egy kis lyuk, ahol rágyújthatok? A dohányzás is olyan függősét okoz, mint a drog. Embereket ölünk meg ezzel a törvénnyel” – hadakozott a jogszabály ellen Dumitru Pelican konzervatív szenátor.

Cristiana Anghel, a Konzervatív Párt másik szenátora szintén kibukott a "nyomorult" jogszabály ellen: "Van egy kérdésem azoknak a drága kollégáknak, akik megszavazták ezt a nyomorult törvényt, mert másnak nem tudom nevezni. Mit fognak tenni akkor, ha olyan törvényjavaslatot nyújtok be, amely megtiltja az ital értékesítését? Nem a fogyasztást, hanem az értékesítést? Mit tesznek majd a kedves kollégák, ha akkor, amikor a plénumnak szavaznia kell, én kivonulok dohányozni?".

A szociáldemokrata ülésvezető, Cristian Dumitrescu a felszólalást "Nem lenne egy rossz ötlet" válasszal intézte el, amelyet a plénum tapssal díjazott.

A jogszabály ellenző szenátorok érvei nem győzték meg a felsőház plénumának többségét, amely 80-30-as szavazati aránnyal elfogadta a szigorítást.

Mit mondanak az orvosok?

Több elismert orvos, rendező, színész, médiaszemélyiség is kiáltványt fogalmazott meg a dohányzás szigorítása mellett.

Azzal érveltek, hogy a Romániában vannak az állampolgárok leginkább kitéve a passzív dohányzásnak az unióban. Bár jelenleg még a munkahelyeken csak elkülönített helyiségekben megengedett a cigarettázás, az alkalmazottak 62 százaléka arról számolt be, hogy kénytelen szívni mások füstjét. A kiáltvány benyújtói felháborítónak találják, hogy a vendéglátó-ipari egységekben nem veszik komolyan a nemdohányzó részek kialakítását.

Az Európai Unióban az elkerülhető egészségügyi kockázatok listáját a dohányzás vezeti. A korai elhalálozás kiváltó okai között is a dohánytermékek fogyasztása áll első helyen: évente közel 700 000 ember halála írható a számlájára. A dohányosok mintegy ötven százaléka idő előtt – nem dohányzó kortársaiknál átlagosan 14 évvel korábban – hal meg. Tény továbbá az is, hogy a dohányosok körében magasabb a betegségben töltött életévek száma. Sok daganatos megbetegedés, illetve szív- és érrendszeri, valamint légúti betegség kialakulásának van köze a dohányzáshoz, mely több egészségügyi problémát okoz, mint az alkohol- vagy a kábítószer-fogyasztás, a magas vérnyomás, a túlsúly vagy a magas koleszterinszint. Annak ellenére, hogy az utóbbi években jelentős előrelépést sikerült elérni a dohányzás visszaszorítása terén, a dohányosok száma továbbra is igen magas az EU-ban: arányuk a teljes népesség körében 28 százalék, a 15–24 év közötti fiatalok körében pedig 29 százalék. Forrás: ec.europa.eu

Az Institute for Health Metrics de la University of Washington felmérése szerint, 2010-ben 5767 román állampolgár halt meg a passzív, 36.257-en pedig az aktív dohányzás miatt. 2014-ben mindössze 1819 román állampolgár vesztette életét közúti balesetben.

Becslések szerint Romániában körülbelül ötmillióan cigarettáznak. A dohányzók fele 45 éves kor után tüdőrákban, szív- és érrendszeri, krónikus légúti megbetegedésekben hal meg.

Franciaországban, Olaszországban vagy Spanyolországban a dohányzás zárt közterekből történő kitiltásával átlagban 14 százalékkal csökkent például infarktus.

maszol.ro