Mégis, mi Obama oroszpolitikája?

Alig egy hónappal ezelőtt John Kerry amerikai külügyminiszter egészen Szocsiig zarándokolt, hogy Putyin kedvenc városában tárgyalhasson az orosz elnökkel. A hétvégi G7-csúcstalálkozón, Németországban Barack Obama kemény kirohanást intézett Oroszország ellen. Ebből is kitűnik, hogy Washingtonnak a mai napig sincs átfogó orosz-ukrán rendezési terve.

Május 9-én erőfitogtató katonai parádéval ünnepelték Moszkvában a győzelem napját, a második világháború befejezésének 70. évfordulóját, amit a Nyugat szinte egységesen bojkottált Putyin ukrajnai agressziója miatt. Alig pár nappal később Kerry Oroszországban volt, hogy fontos nemzetközi kérdésekről tárgyaljon. A találkozó Putyin forgatókönyve szerint zajlott. Nem Moszkvában volt, hanem kedvenc városában, Szocsiban, a legutóbbi téli olimpia színhelyén, amelynek megnyitójáról úgyszintén távolmaradtak a nyugati vezetők. Akkor még nem volt ukrán válság, akkor emberjogi vétségek voltak. Kerry megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, találkozott kollégájával, Szergej Lavrovval, akivel kiváló kapcsolatot ápol. Ezután fogadta Oroszország elnöke. A megbeszélés az amerikaiaknak volt fontos, hiszen az iráni nukleáris tárgyalások, a szíriai polgárháború befejezése, az Iszlám Állam elleni nemzetközi harc, valamint az észak-afrikai –benne a líbiai – válság megoldása volt napirenden. A megoldás nem képzelhető el Oroszország aktív fellépése nélkül. Obama tudta, hogy Putyin kulcsszerepet játszhat ezekben az ügyekben. Ukrajnával kapcsolatban a minszki béketárgyalások feltételeinek betartását sürgette mindkét fél. Kerry Canossa-járását Putyin saját diplomáciai győzelmeként tüntette fel. Az európai szövetségesek is enyhülést vártak a két nagyhatalom között. Mindez hiú reménynek bizonyult.

Hétvégén, a G7-csúcson az amerikai elnök hevesen kikelt Oroszország ellen. Moszkvát vádolta, amiért Kelet-Ukrajnában eszkalálódott a katonai konfliktus az orosz szeparatisták és az ukrán erők között. Obama szerint Putyin megszegte a minszki megállapodást, aktív háborút folytat egy szuverén ország területén. Az Oroszországot sújtó gazdasági szankciókat nem enyhíteni, éppen hogy szigorítani kellene – javasolta az amerikai elnök. Ebben kérte annak az EU-nak a feltétlen támogatását, amelynek néhány országa már korábban is kritizálta Oroszország gazdasági bojkottját, elszigetelését. Washington attól tart, hogy Putyin igyekszik destabilizálni az EU-t, megosztani Európát. Amerikai elemzők szerint az oroszok nem az európai baloldalt, hanem az EU-szkeptikus jobbot és a szélsőjobbot szemelték ki, akiknek rokonszenves Putyin fellépése a Nyugat morális hanyatlása ellen. Marine Le Pen nemrégen 11,7 millió dolláros kölcsönt kapott egy cseh-orosz banktól, az osztrák Szabadság Párt tagjai részt vettek a szankciók eltörlését követelő moszkvai konferencián. A budapesti Political Capital szerint 15 európai szélsőjobbos párt „kötelezte el” magát Oroszország mellett – írja a New York Times.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban fogadta John Kerry amerikai külügyminisztert május 12-én

Fotó: AFP/Pool/Joshua Roberts

Az amerikaiak tartanak a propagandaháborútól is, elsősorban a sikeres angol nyelvű RT televízió csatornától, aminek adása német és francia nyelven is fogható lesz.

De a tengerentúlon is folyik az uszítás az oroszok ellen, elég csak a Fox műsorait nézni vagy a CNN elemzőit hallgatni.

Keményebb fellépést, Európa megvédését sürgetik az ellenzéki republikánusok. Nekik érdekük az orosz témát állandóan napirenden tartani, hiszen a 2016-os elnökválasztásban ütőkártya lehet a kezükben Hillary Clintonnal szemben a „reset gomb”. John McCain szenátor régóta követeli az amerikai katonai beavatkozást és támadófegyverek szállítását Ukrajnába. Ugyanezt javasolja Soros György üzletember, aki közeli barátja Porosenko ukrán elnöknek. Soros nagyobb pénzügyi támogatást is sürget, és már felvette a kapcsolatot Jack Lew pénzügyminiszterrel. Obama eddig nem engedte, hogy halálos fegyvereket szállítsanak Ukrajnának. Az amerikaiak több mint 300 millió dollárral segítettek, valamint egymilliárd dollár értékű kölcsön felvételére adtak garanciát.

Elvek és pragmatizmus, intervenció és távolságtartás között vergődik Barack Obama. Meg is akarja fegyelmezni Moszkvát, el is akarja szigetelni Oroszországot, keménynek is akar mutatkozni, és közben segítséget kér Putyintól a közel-keleti konfliktusok megoldásában. A megtévesztő gesztusok tovább nehezítik az ukrán kérdés rendezését, zavaró üzeneteket küldenek az európai szövetségeseknek. És aláássák Amerika tekintélyét a világban.

valasz.hu