Lesz egy harmadik védelmi vonal is

Több törvényt is módosíthat a parlament a jövő heti rendkívüli ülésen, ahol megtárgyalják a déli határ védelme érdekében tett eddigi és további lépéseket is – mondta Lázár János a csütörtöki Kormányinfón. Magyarország továbbá sérelmezi, hogy az Európai Unió nem ad segítséget ahhoz, hogy képes legyen a schengeni határ védelmét ellátni. A miniszter azt is közölte, hogy román állampolgár váltotta ki Kecskeméten annak a teherautónak a rendszámát, amelyben számos holttestet találtak az osztrák A4-es autópályán.

Lázár a mai rendkívüli tragédia kapcsán elmondta, az osztrák rendőrség húsz holttestet talált, az azonosításuk zajlik. A miniszter hozzátette, hogy magyar rendszámú hűtőkocsiról van szó. Olyan menekültek estek áldozatul, akik Magyarországon keresztül lépték át a határt. A nemzetbiztonsági kabinet értékelése szerint a népvándorlási nyomás tovább fokozódhat, a helyzet tarthatatlan.

Fokozódik a migrációs nyomás

A miniszter megismételte, hogy szeptember elsejére elkészül a szerb–magyar határon épülő határzár első szakasza, a pengés NATO-drót, és gőzerővel építik a második részt jelentő kerítést is. Ugyancsak a védelem erősítésére állítják fel a korábban beharangozott, szeptember 1-jére felálló határvadász századot. A tárcavezető kifejtette, hogy a és a rendőrséghez tartozó személyi védelem mellett szükség lehet a honvédelemre is. A szerb belügyi jelentések szerint 6-8 ezerre tehető azoknak a migránsoknak a száma, akik a napokban érkeznek a magyar határhoz.

Lázár elmondta: az első hónapokban 145 ezer illegális határátlépő érkezett, most már napi szinten hatezren jönnek. Ha a kormány nem lép, az év végére 300 ezerre is növekedhet a számuk. Az elmúlt napok eseményei bizonyítják, hogy az EU képtelen megvédeni Európa határait, képtelen a polgárok védelmét garantálni, de nem tudja megvédeni a menekülteket sem. Lázár kiemelte, egyelőre nem menekültügyi, hanem népvándorlási krízisről van szó.

A törvénycsomagról

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezte Kövér László házelnöknél a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottság soron kívüli összehívását, ahol a tárcák és a titkosszolgálatok képviselői adnának tájékoztatást a képviselőknek. A parlament kezdeményezi, hogy kerüljön megtárgyalásra a déli határra vonatkozó törvénycsomag. A határzárral kapcsolatos bűncselekmények, valamint az embercsempészet büntetésének szigorítását is szükségesnek nevezte.

A parlament csütörtöki és pénteki rendkívüli ülésén pedig a büntető törvénykönyv változásairól dönthetnek, ennek részeként új tényállásokat vezetnének be, súlyosbíthatják az embercsempészekre kiróható büntetési tételeket, kiegészítik a kisajátítás szabályait és módosítják a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezéseket az embercsempészekre vonatkozóan.

A kormány kezdeményezi a büntetőeljárási törvény módosítását is, hogy a bevándorlással összefüggő cselekmények elkövetőivel szemben minél gyorsabban le lehessen folytatni az eljárást – mondta Lázár, aki a menedékjogi és a polgári perrendtartásról szóló jogszabály megváltoztatását is felvetette. Emellett jelezte: törvényben szabályoznák a tranzitzónákra vonatkozó rendelkezéseket is.

Az EU-s pénzekről

Lázár a sajtótájékoztatóján szégyenletes eljárásnak minősítette, hogy az Európai Bizottság kihagyja Magyarországot a más országoknak járó támogatásokból. Orbán Viktor ezért arra kérte a külügyminisztert, hogy vegye fel a kapcsolatot  Brüsszellel és Berlinnel, és adjon soron kívüli tájékoztatást az elmúlt 48 óra illegális bevándorlással összefüggő helyzetéről – hangzott el.

A 2007 és 2010 közötti források kifizetésének tanulságaként a kormánytag beszélt arról: nem fordulhat elő többször, hogy a fejlesztési ciklus utolsó heteiben ezzel kell „bíbelődni”. A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy az uniós források mielőbb hozzáférhetők legyenek.

Arról is beszámolt, hogy október elején Magyarország tanácskozást szervez a lezárult uniós ciklus forrásai körüli csalások és korrupció témakörében, amelyen magas beosztású uniós tisztségviselők is részt vesznek majd. Hangsúlyozta, hogy sokat tettek eddig azért, hogy az EU-s források léte és a korrupció „ne egy jegyben járjon”.

Az állami földekről

A föld azé legyen, aki megműveli – ismertette Lázár János a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) állami földek értékesítésével kapcsolatos javaslatáról született kormányzati döntést.

Elmondta: a természetvédelmi területeket és az erdőket nem lehet értékesíteni, a szántók, a legelők, gyümölcsösök értékesíthetők. Csak magyar állampolgárok léphetnek fel vevőként, azok, akik élethivatásszerűen földművesek, valamint helyben lakók. Ez kizárja a külföldiek, a spekulánsok és a nem helyben lakók számára a földvásárlást.

Lázár János hozzátette, hogy nyilvános értékesítésre van lehetőség: három hektár alatt nyilvános hirdetéssel, felette kizárólag nyilvános árverésen lehet földet eladni. 300-380 ezer hektár kelhet el.

mno.hu