Legalább 2018-ig számolnak Putyinnal

Washington nem számít arra, hogy az orosz vezetés hozzáállásában rövid időn belül változás állna be, ezért a NATO-t is ennek szellemében alakítaná át. Például a hibrid hadviselés miatt, amelynek kezdeti elemeit már Magyarország is a saját bőrén tapasztalta. Krími zöld emberektől viszont nem kell tartanunk.

„Remélem, hogy Vlagyimir Putyin megváltozik, de nem vagyok biztos benne.”Ezt az amerikai védelmi miniszter mondta, mielőtt elindult Európába, hogy a héten végigjárjon néhányat a kontinens NATO-tagállamai közül. Hétfőn Németországban tájékozódott a szövetség gyorsreagálású hadierejéről, hiszen ennek fejlesztését egyértelműen az ukrajnai orosz agresszió, illetve a sorozatos baltikumi provokációk kényszerítették ki.

Putyin nem változik

Ash Carter szerint a NATO-nak arra kell berendezkednie, hogy a moszkvai vezetés hozzáállásában középtávon sem képzelhető el változás – Putyin a hatályos orosz törvények szerint 2024-ig maradhat elnök, ha 3 év múlva újraválasztják –, így, bár reméli, hogy sikerül diplomáciai úton elsimítani a feszültséget, valószínűbb, hogy azok elhúzódnak.

Pedig a diplomáciai együttműködésre nagy szükség lenne, Moszkva és Washington egyetértése nélkül ugyanis aligha képzelhető el például az iráni atomtárgyalások sikeres abszolválása, amelyre már csak 8 nap maradt.

A NATO magatartása, mondta Carter, azon a feltevésen alapszik, hogy

„Putyin alatt Oroszország nem fog megváltozni, de lehet, hogy utána sem”.

A másik visszaütött

Carter éles kritikával illette az orosz elnök múlt heti bejelentését is, amely szerint még ebben az évben negyven új interkontinentális ballisztikus rakétával bővül az orosz hadsereg nukleáris fegyverarzenálja.

Ezt ugyanakkor megelőzte a The New York Times értesülésearról, hogy az amerikai védelmi minisztériumban felmerült: az Egyesült Államok nehézfegyverzetet állomásoztatna a Baltikumban és más kelet-közép-európai országokban – Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és esetleg Magyarországon – az ukrajnai orosz beavatkozás miatt aggódó NATO-szövetségesek megnyugtatására, egyben esetleges további agressziók megelőzésére.

A Honvédelmi Minisztérium az Origo kérdésére közölte: Budapest erről hivatalos megkeresést még nem kapott, noha magas szintű tárgyalásokon már felmerült a téma.

A Carterrel utazó amerikai illetékesek arról is beszéltek, hogy Washington a hidegháborús retorika mellőzését fogja kérni NATO-partnereitől. Ugyanezek az emberek arról is beszéltek, mennyire fontos, hogy a szövetség képes legyen szembeszállni az Oroszország által a Krím-félsziget elcsatolásakor alkalmazott hibrid hadviseléssel, eddig ugyanis csak konvencionálisra voltak felkészülve.

Közvetve fenyegetve

A hibrid hadviseléssel kapcsolatban a minap a Finn Külügyi Intézet jelentetett meg kimerítő elemzést. A könyv szerzője, Rácz András az Origónak a téma lehetséges magyarországi vetületeiről nyilatkozott. Mint mondta, a kérdést két szempontból érdemes vizsgálni.

Az egyik, hogy van legalább három szövetségesünk – Észtország, Lettország és Litvánia –, amelyek reális fenyegetésként tekintenek egy, a krímihez hasonló orosz akcióra, a másik pedig az a közvetett hatás, amely akkor valósulhat meg, ha Moszkva Ukrajna más területein – például Harkov vagy Odessza környékén – is beveti ezt a képességét.

Ekkor ugyanis veszélybe kerülhet az Oroszországból ide vezető energiaszállítás, és egy menekülthullámot sem lehet kizárni.

Van tapasztalatunk

A kutató hangsúlyozta: a hibrid hadviselés elsődleges célja a megtámadott ország – amúgy is gyengén működő – államigazgatásának megbénítása, ennek első szakaszába pedig a diplomáciai és médiapozíciók kiépítése is beletartozik. Ennek hazai működésére pedig már láttunk példát: tavaly szeptemberben Magyarország minisztériumi szinten volt kénytelen cáfolni azt az orosz szerverrel működő magyar nyelvű oldalon megjelent – később a CNN-en is (az alábbi videón 5:22-től) terjesztett – álhírt, hogy kiszuperált T-72-es tankokat szállítunk az ukrán hadseregnek, és kitaláltak egy állítólag magyar önkéntesekből álló donyecki szeparatista zászlóaljat is.

„Nem elméleti lehetőségről beszélünk tehát, noha zöld emberektől nem kell tartanunk. Az információs és gazdasági nyomásgyakorlás ugyanakkor része az orosz külpolitika eszköztárának”– mondta Rácz András, aki szerint azért nehéz ez ellen védekezni, mert – a kevés nyilvános momentum miatt – nem lehet megmondani, hogy az energiafüggésen túl a magyar politika mennyire függ Oroszországtól.

Az átmenetileg rejtélyes zöld emberek a Krím annektálásakor

Putyin legutóbbi fenyegetése viszont legalábbis intő jel.

origo.hu