Közösséget, hitet erősítő katolikus seregszemle

Az országimázs szempontjából is igen pozitív hatása lehet a nemzetközi eucharisztikus kongresszusnak – véli Erdő Péter Bíboros

Milliós tömeg várható a 2020-as, budapesti eucharisztikus világkongresszusra. Erdő Péter bíboros, prímás a bejelentés fogadtatásáról és a szükséges előkészületekről is nyilatkozott lapunknak. 

Amint arról lapunk is beszámolt, Ferenc pápa a Fülöp-szigeteki Cebuban tartott 51. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus résztvevőit köszöntő videoüzenetében jelentette be még vasárnap, hogy a következő ilyen tanácskozás helyszíne Budapest lesz. Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek tegnap még a helyszínről nyilatkozott lapunknak. Úgy fogalmazott, rendkívül gazdag egy ilyen esemény, „itt is azt tapasztaltuk, lelkipásztori szempontból is megmozgatja a hívő közösségeket a felkészülés”. Hozzátette, egy ilyen alkalom ezzel együtt az országimázst is igen pozitívan befolyásolja. A Fülöp-szigetekre több mint hetven országból érkeztek vendégek, akik valóban nagyon sok értékes tapasztalatot szereztek, ennek hosszú távú eredményei és hatásai lehetnek mind az egyházi, mind a társadalmi élet számára, magyarázta a bíboros.

Erdő Péter szerint ugyanakkor a hitben való feltöltődésen túl a testvéri közösség érzése is erősödik, márpedig erre, vagyis az emberek és a népek közötti testvériség építésére „nálunk is igencsak szükség van, itt az ideje” – jegyezte meg. 

Ami a 2020-as budapesti találkozót illeti, az előkészítés során mindenekelőtt ki kell jelölni egy bizottságot, amely a rendezvénysorozatot szervezi. Nem csupán a nagyszabású záróeseményről van szó, hiszen a következő években tudományos konferenciákat és lelkipásztori programokat is tartanak majd, kapcsolódva a kongresszus témájához. A bíboros előrevetítette: valamennyi korosztályt meg kívánnak szólítani, így az iskolákat, a családokat, az ifjúságot és az idősebbeket egyaránt. Kitért arra is, a teológiai téma kapcsán egy könyvet kell összeállítani, ez a munka a Szentszék, illetve az eucharisztikus kongresszusok pápai bizottsága vezetésével valósul meg, a munkálatok már az idén tavasszal megkezdődnek.

Felvetésünkre, hogy esetleg Ferenc pápa is eljöhet majd a magyarországi eucharisztikus világkongresszusra, a főpásztor azt mondta, ez „csak később dől el, 2020 még sokára van”. Pápai legátus azonban biztosan érkezik majd, ahogy a Fülöp-szigeteki rendezvényen is járt. Erdő Péter beszámolója szerint egyébként a találkozón csaknem egymillió hívő vett részt, és „mindenképp lehetséges”, hogy hasonló nagyságú tömeg érkezik majd hazánkba is. Annál is inkább, mert Európában könnyebb a közlekedés, ráadásul a cseh és más, közeli államok részéről is jelezték már zarándokcsoportok részvételi szándékát.

„Külön öröm, hogy a budapesti találkozó helyszínét az itt egybegyűlt hívek is örömmel fogadták. Elhangzott Magyarország, illetve a fővárosunk neve, és máris kialakult a szimpátiának és a szeretetnek egy bizonyos láthatatlan köteléke. Tehát ez a folyamat máris igen értékes, pozitív” – fűzte hozzá a bíboros, aki szerint a budapesti kongresszus „bemutatkozás a világ előtt, nemcsak a világegyház, hanem a civil világ előtt is”.
A Fülöp-szigetekre utazó magyar küldöttség tagja volt mások mellett Soltész Miklós egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár is, aki a köztévének úgy nyilatkozott, „az lesz a feladatunk, hogy minél több embert fogadjunk minél több országból és minél nagyobb szeretettel, és megmutassuk Európának, hogy ez óriási dolog”. A KDNP-s politikus hangsúlyozta, a templomok, terek felújítása mellett a lelki felkészülés legalább olyan fontos. Megerősítette: a bejelentést követően nagyon sokan köszöntötték a magyar küldöttség tagjait, sokan gratuláltak, és drukkolnak a magyaroknak. 

Félmillió hívő a Hősök terén 1938-ban

A katolikus egyház tanítása szerint az oltáriszentségben jelen lévő Jézus Krisztust hirdető és ünneplő, egyhetes kongresszust négyévente rendezik meg. Hazánkban immár másodszor kerül sor az eseményre. Az 1938 májusában Budapesten megtartott, harmincnegyedik kongresszus záró, a Hősök terén bemutatott szentmiséjén csaknem félmillió hívő vett részt. Előzőleg, mintegy próbaként, 1928-ban nemzeti kongresszust tartottak Magyarországon kétszázezer hívő részvételével, s ennek sikerén felbuzdulva a püspöki kar a következő évben hivatalosan is kezdett tárgyalni arról, hogy hazánkban tarthassanak világtalálkozót. Serédi Jusztinián érsek egy évre rá jelölte ki az alkalmas időpontot, mégpedig 1938-at, Szent István halálának kilencszázadik évfordulóját. Érdekesség, hogy később, akárcsak az idén, hivatalosan ezt is a Fülöp-szigeteken jelentették be, négy évvel a budapesti eseményt megelőzően. A kongresszusokat előkészítő laikus mozgalom egyébként Franciaországból származik, az első nemzetközi találkozót 1875 szeptemberében Faverney-ben tartották. 

Emlékezés Jézus templomi bemutatására

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét tartja ma a katolikus egyház, a közösség ezen a napon Jézus bemutatását ünnepli. A Szentírás szerint Szűz Mária negyven nappal fia születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A jelen lévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény: a szentelt gyertya és a gyertyaszentelés szokása is. Így a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe.

magyarhirlap.hu