Kovács Pétert választotta az SZKT az RMDSZ ügyvezető elnökévé

Az egyedüli jelöltként induló Kovács Péter 53 igen, és 21 nem szavazatot kapott.

Kelemen Hunor szövetségi elnök által javasolt Kovács Pétert választották szombaton Marosvásárhelyen az RMDSZ ügyvezető elnökévé. A szövetségi ügyvezetői elnöki tisztségért egyedüli jelöltként induló Kovács Péterre a regisztrált 80 SZKT-tag 76 szavazatot adott le, amiből 74 volt érvényes. Ebből 53 igennel szavazott, 21 pedig nemmel. 

Az SZKT ugyanakkor Bodor Lászlót RMDSZ országos programjaiért felelős, Geréd Imrét ifjúsági, Hegedüs Csillát kulturális, Ilyés Gyulát önkormányzatokért felelős, Magyari Tivadart oktatási, Nagy Zoltánt területi szervezetekért felelős és Székely Istvánt társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöknek választotta. A területi szervezetekért felelős és az ifjúsági főosztályt újonnan hozták létre, az ifjúságért felelős Geréd Imre kolozsvári tanácsost a MIÉRT nevesítette a tisztségbe. 

Szombaton ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Az ülés Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójával kezdődött, a napirenden szerepelt a Főtitkárság négy éves beszámolója, valamint az ügyvezető elnök és ügyvezető alelnökök megválasztása.

Cseke Attila: ne várja el az RMDSZ-től senki, hogy valamelyik párt „bólogató plüsskutyája" legyen 

Cseke Attila parlamenti képviselő a politikai vitán belüli első hozzászólásban elmondta, figyelni kell arra, hogy a közigazgatás Romániában szinte teljesen le van állva. Ennek kapcsán szerinte a közigazatási bérek növelésére is szükség lenne, ugyanis az értékes szakembereknek a mostaniak nem vonzóak, ezért elmennek az országból. Cseke szerint Romániában jelenleg a befektetések és a közmunkálatok is majdnem teljesen megszüntek. 

Cseke ugyanakkor azt mondta, hogy mind a PNL-vel, mind a PSD-vel hajlandóak felmerülő kérdésekről tárgyalni, de ne várja el az RMDSZ-től senki, hogy valamelyik párt „bólogató plüsskutyája" legyen. 

Máté: kolozsváriként bajom van a PNL-vel 

Máté András Levente parlamenti képviselő elmondta, az RMDSZ-t könnyen rá lehetne venni arra, hogy támogassa a PNL bizalmatlansági indítványát a Ponta-kormány megbuktatására, viszont ahhoz az kellene, hogy annak szövegében az RMDSZ és az erdélyi magyarság igényeire figyeljenek oda. Máté arr is kitért, hogy neki kolozsváriként problémája van a Nemzeti Liberális Párttal, mert a PNL kolozsvári polgármestere nem akarja kitenni a magyar nyelvű helységnévtáblákat a városban. „Így nehezen tudok partner lenni Bukarestben” – mondta. 

A megállott közigazgatással kapcsolatban Máté szerint arra lenne szükség, jöjjenek rá Romániában, hogy szükség van a bírák és ügyészek felelősségre vonására, abban az esetben, ha tévedtek. Máté szerint „egészen kicsi gyanú miatt is előzetes letartóztatásba helyezhetnek valakit”, ami emberi jogokat sért. 

Winkler Gyula hozzászólásában kiemelte, hogy az elemzések szerint Európában teret nyertek a szélsőségesek, mind baloldalon, mind jobboldalon. Winkler elmondta, hogy az anti-establishment pártok támogatottsága okaként ugyanazok az elemzések az érzelmi szavazást állapítják meg. 

Winkler szerint 2016-ban sem kezdik el hirtelen a romániai szavazók a pártok programjait olvasgatni s eszerint szavazni, hanem érzelmileg fognak dönteni. 

„Igaz-e, hogy az RMDSZ-t különleges érzelmi kapcsolat köti össze a választóival?” – tette fel a kérdést. Winkler szerint igen, ezért fontosnak nevezte azt, hogy állítsák vissza az RMDSZ mozgalmi jellegét olyan rendezvények és tevékenységek révén, amelyek összekötik az RMDSZ-t a választóival. „Ez a mozgalmi jelleg létezik, és még ki is lehet terjeszteni, vannak erre eszközök” – mondta, és hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy az értékei változnának az RMDSZ-nek. Szerinte gy csapatba kell kovácsolni azokat, akik szeretik az RMDSZ-t, és akiknek az RMDSZ cool. 

Borbély László parlamenti képviselő elmondta, hogy meg van győződve, hogy „egy talpig legitim ügyvezető elnöksége lesz az RMDSZ-nek”, amelyik nagyon kemény szervezőmunkát fog kifejteni. Szerinte az RMDSZ világosan meg kell mondani a romániai magyarságnak, hogy mit akar. Borbély azokról „a burkolt vagy nyílt kezdeményezésekről, amelyek a kisebbségi jogok visszaszorítására tesznek kísérlet” azt mondta, hogy nagyon világosan el kell mondani Romániában és külföldön is. Szerinte el kell menni az Egyesült Államokba vagy Brüsszelbe is, hogy elmondhassák, Románia nem tartja be a Nyelvi Chartát, de a saját belső törvénykezését se. 

A magyar kormány felé megfogalmazott üzenet kapcsán a gyöngyhalászatot emelte ki, amiről szerinte az RMDSZ-nek úgyszintén nagyon világos álláspontja kell legyen. 

„Megkérjük a magyar kormányt, hogy ha többször elmondta, hogy figyelembe veszi az itteniek véleményét, akkor küldje el valahova Szász Jenőt nagykövetnek egy korallzátonyhoz, hogy merüljön ott alá gyöngyhalászként” – mondta. Ugyanakkor gratulált a Beszterce megyeieknek a magyar iskoláért. Ennek kapcsán azt mondta, hogy „akikkel le lehet, és le tudtunk ülni tárgyalni, azokkal le is kell” az olyan egyezségek miatt, amelyek „megérik az RMDSZ-nek és a romániai magyarságnak is”. 

Vass Levente hozzászólásában elmondta, hogy kampánycsendben újra kell szervezni a marosvásárhelyi RMDSZ-t, mert „abban fejetlenség uralkodik”. Az önkormányzati választások kapcsán Marosvásárhelyre vonatkozóan azt mondta, hogy szerinte olyan személyeket kell előtérbe helyezni, „akikre a közösség fel tud nézni, aki a szakmáján belül is bizonyított”. 

Hegedüs: a nőknek önbizalomra van szükségük, hogy részt merjenek venni a döntéshozatalban 

Hegedüs Csilla hozzászólásában arról beszélt, hogy annak ellenére, hogy az RMDSZ-ben „nagyon ügyes, sikeres nők vannak”, önbizalomra van szükségük ahhoz, hogy merjenek a döntéshozatalban részt venni. Elmondta, hogy az RMDSZ Nőszervezete különböző programok révén, mint például a Sikeres nők iskolája program, ebben szeretne segíteni.

Ugyanakkor egy újabb programról is beszámolt, a Mentor-programról, ami szerintük abban segít, hogy a mentoráltak ellessék azt, amit azok a sikeres nők tanultak, akik már bizonyítottak valamilyen téren és segíteni akarnak. „Megyénként akár negyven olyan nő lehet ilyen mentorálásnak a résztvevője” – mondta, és hozzátette, reméli, hogy ennek az eredménye a 2016-os választásokkor megmutatkozik. 

Márton Árpád parlamenti képviselő arról beszélt hozzászólásában, hogy a következő időszakban nagyon sok fontos döntést kell meghozni, és ezért elvárja, hogy az SZKT-tagok ne csak címként, hanem kötelezettségként is tekintsenek arra. 

Szerinte az a cél, hogy jobban szerepeljenek a következő választásokon, mint az előbbiekben. 

Szerinte annak ellenére, hogy egységes arculata kell legyen a szervezetnek, térségenként az üzeneteket másként kell megfogalmazni. „Ezeknek a kérdéseknek az árnyalásával érdemes foglalkozni, ahogy azzal is, hogy az ottani vezetők mit mondanak, és hogy az ottani emberek mit várnak el” – mondta. 

Markó: rossz irányú szemléletváltásnak vagyunk a tanúi 

Markó Béla szenátor hozzászólásában gratulált Kovács Péternek a megválasztásához, és a Beszterce megyeiknek a magyar iskola kiharcolásához. 

Elmondta, hogy szerinte egy rossz irányú szemléletváltásnak vagyunk a tanúi. 

„Kulcspillanatban kerül sor a szövetségi elnök washingtoni útjára, ahol a szövetség elnökének lehetőleg esélye nyílik az RMDSZ álláspontját elmondania a román-magyar viszonnyal kapcsolatban” – mondta. 

Elmondta, hogy az RMDSZ kiharcolt néhány fontos elvet az eddigi tevékenységével, azonban most az látja, hogy azokat a vezérelveket megpróbálják lebontani. Az egyik ilyen elv szerinte az, hogy a romániai magyarokkal kapcsolatos döntéseket, csak a velük való konzultálás után hozzák meg. 

A besztercei példára visszatérve elmondta, hogy amit érvényesíteni akarnak ott, beleillik abba, amit eddig tett az RMDSZ, és ami szerinte a szórványvidéken rendkívül fontos. 

„Erdélyben minden magyar egyetértett azzal hogy ezek fontos intézményalakító aktusok, mi több ezek sokszor magyarországi támogatással születtek meg" - mondta a magyar nyelvű iskolák alapításáról. 

"Most azonban olyan szemléletváltás történt, hogy miközben mi következetesen megyünk tovább a magunk útján, aközben a fejünk felett, a megkérdezésünk nélkül, egy magyarországi intézmény egészen más szemléletet támogat, mint mi” – mondta, kifejtve, hogy e szerint a szemlélet szerint „a szórványról lemondhatunk, mert ott úgy se lesz száz év múlva semmi”. Elmondta, hogy ő úgy gondolja, hogy azt a támogatást, amit erre szántak, inkább a szórványban működő iskolákra kellene fordítani. 

Markó szerint veszélyes szemléletváltásnak lehetünk tanúi Románia-szinten is.

Itt az államelnök által képviselt etnikumközi együttműködési modellt is kifogásolta, ami szerinte korántsem olyan tökéletes, mint azt sokan állítják. 

„Ezért tartom fontosnak a washingtoni látogatást. Az Amerikai Egyesült Államok Romániában biztonságpolitikai kérdésnek tartja a korrupciót, valamint stabilitási kérdésnek. Ugyanakkor el kell mondani, hogy ha ez így van, akkor miért nem stabilitási kérdés az, hogy itt él egymillió háromszázezer magyar, akiknek nagy többsége úgy érzi, hogy a helyzete rendezetlen, hogy számos megoldásra lenne szüksége, ahhoz, hogy úgy érezze hogy ebben az országban a helyén van” – mondta. 

Elmondta, hogy nem érti, hogy miért fogad el bárki is egy olyan szemléletváltozást, amely csak növelni fogja a térségben a feszültséget. 
„Fontos és nehéz pillanat ez az RMDSZ számára. Az RMDSZ azért nem eléggé markáns minden pillanatban, mert óriási felelősség hárul rá, és meg kell akadályozzon egy olyan szemléletváltást, amivel sokan egyetértenek Romániában és külföldön is” – mondta. 

Kelemen Hunor a washingtoni útja kapcsán elmondta, hogy bízik abban, hogy „érveink és minden, amit el tudunk mondani, meggyőzőek lesznek, és abban, hogy belátják, a közösségünk igenis stabilitási tényező tud lenni, valamint hogy céljai a világ legdemokratikusabb országai szerint is megvalósíthatóak".

transindex.ro