Kolozsvár: a bíró jóindulatától függhet a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése

A táblaper most már tényleg átment abszurdba: miután Ceausescu-idézettel érvelt, a polgármesteri hivatal most a külügyminisztériumról kért tanácsot.

Újabb furcsa húzással próbál a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal felülkerekedni a román és magyar kétnyelvű helységnévtábla kihelyezése érdekében ellene indított perben: miután korábban egy Ceaușescu-idézettel érvelt, most a külügyminisztériumtól kért véleményezést mellékelt a védelem dossziéjához, aminek következtetése az, hogy Magyarország nem tartja tiszteletben a román közösség jogait, ehhez képest Románia a bezzegszomszéd. 

A European Committee Human Rights Hungarians Central Europe Alapítvány által indított, és alapfokon tavaly július 11-én megnyert pernek csütörtökön lesz a fellebbviteli tárgyalása. Szőcs Izabellajoghallgató – aki önkéntes jogtanácsosként vesz részt a kezdeményezésben – megkeresésünkre elmondta, képtelenebbnél képtelenebb húzásokkal próbál meg védekezni a polgármesteri hivatal. A felfolyamodványban azt hozta fel, hogy a kolozsvári magyarok nem is igénylik, hogy a település bejáratainál magyarul is fel legyen tüntet a város neve. Ezt cáfolandó aláírásgyűjtést szerveztek, ma este számolják össze az aláírásokat. 5000 aláírás összegyűjtését célozták meg, mert ez 10%-át tenné ki a kolozsvári mintegy 50 ezres kolozsvári magyarságnak, s mint ilyen, reprezentatív lenne. Amúgy a jogtanácsos jelezte, a per szempontjából sem a külügyminisztériumi indoklás, sem az aláírások nem relevánsak. 

A törvény szerint ugyanis az alperes az alapfokon megfogalmazott védekezéshez képest nem állhat elő új vagy másfajta érvekkel a felsőbb fokú tárgyalásokon. A polgármesteri hivatal, amely a pert úgy vesztette el alapfokon, hogy nem védekezett, most már gyakorlatilag eszköztelen.

Szőcs Izabella azonban úgy gondolta, nem bízza a bíró jóindulatára és a véletlenre a felperes álláspontjának megvédését. Azért szervezte meg az aláírásgyűjtést, hogy a bíró számára is egyértelmű legyen, hamis a polgármesteri hivatalnak az az állítása, hogy a magyarok nem akarják a magyar nyelvű helységnévtábla kihelyezését, és ezt az aláírásokkal is alá szeretné támasztani, ha erre esetleg szükség lenne.

A jogi tanácsos elmondta, a külügyminisztériumi álláspontnak a dossziéhoz való csatolása valószínűleg arról szól, hogy a polgármesteri hivatal nyomásgyakorlással próbálkozik, és a „nagyágyút is elővette”. 

Az aláírásokat szerdán este összesítik, sok helyről most futnak be az ívek. Nemcsak egy önkéntes csapat gyűjtötte a kézjegyeket, hanem több esetben magánszemélyek is kinyomtatták és íratták alá az íveket. Nagyobb szabású aláírásgyűjtési akciót a Kolozsvári Magyar Operában szervezett az önkéntes csapat: mintegy ezer aláírást sikerült az előadások előtt és után összegyűjteniük. Volt olyan magánszemély is, aki a templomban gyűjtött aláírásokat. 


A bíró jóindulatától függhet a per kimenetele? 

Csütörtökön reggel fél 9-kor kerül sor a tárgyalásra a Kolozs Megyei Táblabíróságon. Szőcs Izabella elmondta, a polgármesteri hivatal előáll a védelemmel, amelyben valószínűleg ki fognak térni a külügyminisztériumi véleményezésre is. Elméletileg nem kellene figyelembe venni ezt a véleményezést, de ez a bíró jóindulatától függ. „A külügyminisztériumi véleményezés tartalmát nem fogjuk kommentálni, csupán annyit fűzünk hozzá, hogy a dokumentum abszolút semmiféle releváns információt nem tartalmaz az ügy tekintetében. A külügyminisztériumnak valóban az a dolga, hogy védje a román diaszpórát, tehát nyugodtan kritizálhatja azokat az országokat, ahol románok élnek, de álláspontjának az ügyben semmi lényege nincs, hiszen nem a magyar állam a felperes” - sommázott a jogtanácsos. 


Mit tartalmaz a külügyminisztérium véleményezése? 

Szőcs Izabella elmondta, a román diplomácia véleményezése nem a táblákról szól, hanem arról, hogy Románia mennyire vigyáz arra, hogy betartsa a kisebbségi jogokat, ezzel szemben Magyarország diszkriminálja a területén élő román kisebbséget. 

A perdossziéhoz csatolt dokumentum szerint Emil Boc polgármester írásban kérte a külügyminisztériumtól az alapfokú bírósági határozattal kapcsolatos szakvéleményezést. A polgármester kérésében rámutat arra, hogy alapfokon annak ellenére döntött a helységnévtábla kihelyezése mellett a bíróság, hogy a kolozsvári magyarság számaránya nem éri el a 20%-os küszöböt, amely esetében kötelező lenne a kisebbség nyelvén is feltüntetni a város nevét. Tájékoztatja a külügyminisztériumot, hogy a bíróság a magyarországi törvénnyel példálózik, ahol a küszöb csak 10%-os. 

A külügyminisztérium véleményezésében kifejti, a chartát és a keretegyezményt jóllehet mindkét ország elfogadta, jogában áll ezeken a dokumentumokon túlmutató saját politikák kidolgozása a területén élő nemzeti kisebbségek jogainak védelmére, ugyanis a két európai dokumentum csak minimális kisebbségvédelmi követelményeket tartalmaz. A Magyar Köztársaság és Románia által a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról Temesváron 1996-ban aláírt szerződésre utalva pedig azt írja, a dokumentumban nem szerepel a kölcsönösség elve, tehát, ha a szomszédos ország valamilyen kisebbséget érintő kérdésben engedményt tesz, ez nem vonja automatikusan maga után azt, hogy Romániának ehhez kellene igazodnia. A véleményezés továbbá nagyrészt arról szól, hogy Magyarország nem tartja tiszteletben a román közösség teljes körű anyanyelvű oktatáshoz való jogát, olyan részletekbe menve, hogy – például – 2009-hez képest 2011-ben 228 euróra, azaz 14 euróval csökkent a kisebbségi oktatásban résztvevő diákok kiegészítő fejkvótája, anélkül, hogy kiderülne, hogy mi a helyzet ezen a téren Romániában. A történet iróniája, hogy az a Stejărel Olaru aggódik a véleményezésben a magyarországi románok jogainak csorbulása miatt, aki államtitkárként részt vett a diaszpóra szavazásának szervezésében. A botrányba fulladt szavazás körülményeinek kivizsgálása után leváltották.

transindex.ro