Kibontakozóban az Erdély-mozgalom

Kolozsváron ülésezett a hétvégén az Erdély autonómiájának elérését célul kitűző Erdélyi Demokrata Liga. A románok és magyarok által közösen létrehozott szervezet elfogadta a Transzszilván minimum programot és a Transzszilvanista hálózat megszervezésének stratégiáját.

A találkozón mintegy negyvenen voltak jelen, köztük Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Sabin Gherman újságíró, az erdélyi eszme közismerten elkötelezett képviselője. A szombati kolozsvári találkozóról, a liga ernyőszervezetté, illetve párttá alakulásának, céljai megvalósításának esélyeiről Bakk Miklós politológust, a kezdeményezők egyik prominens magyar képviselőjét kérdeztük.

Bakk Miklós elmondta, az Erdélyi Demokrata Liga népszerűsége az elmúlt időszakban érzékelhetően nőtt, tagságának száma már meghaladta a kétszázat, Erdély különböző településeiről érkeznek belépési nyilatkozatok. A szombati találkozón egy szűkebb csoport vett részt, feladatuk volt a tervezés, stratégiakidolgozás. Nagyon nagy viták is voltak – mondotta –, vannak, akik nagyon gyorsan szeretnének pártot létrehozni, mások inkább a kivárás álláspontját képviselik.

Ő maga is ez utóbbi mellett érvelt, mert úgy véli, hogy egy gyorsan létrehozott párt nagyon hamar feltöltődik politikai vállalkozókkal, és ez eltéríti az alakulatot eredeti programjától. „Előbb egy nagyon erős mozgalmat kell létrehozni, megszilárdítani, majd annak kell megteremtenie a párt alapját” – fogalmazott.

Végül egy erdélyi hálózat kiépítéséről döntöttek, és erre dolgoztak ki stratégiát: erdélyi ernyőszervezetet hoznának létre, az ezen belül partneri kapcsolatot vállaló civil szervezetek saját programjuk mellett megjelenítik majd a szintén most kidolgozott transzszilvanista minimumot is. Abban bíznak, hogy ily módon sikerül olyan mozgalommá növekedniük, amely idővel egy erdélyi párt alapítását is lehetővé teszi.

Bakk Miklós elmondta, az ilyen találkozókon derül ki, hogy mennyire kü­lönbözőek az elképzelések. „Termé­szetesen óriási várakozás tapasztalható a mozgalom iránt, és látszólag van egy nagyon erős közös érzelmi háttér, azonban amikor le kell bontani konkrétabb elképzelésekre, konkrét együttműködésre, akár programokra, akkor előjönnek a különbségek” – fejtette ki. Léteznek ezek a nézetkülönbségek a románok és magyarok között is, de nem föltétlenül csak a nemzeti hovatartozás okán, és ezeket elég nehéz össze­hangolni – fogalmazott a politológus. Abban reménykednek, ha elér az összefogás egy kritikus szintet, magával vonz olyanokat is, akik eddig tartózkodó állásponton voltak. Például a Bánság Ligával is felvették a kapcsolatot, előzetesen egyeztettek, ám két képviselőjük csak megfigyelőként volt jelen, egyelőre túlságosan radikálisnak tartják a mozgalmat, azt, hogy az Erdélyi Liga pozitívan tekint a Szé­kely Nemzeti Tanácsra, ők ettől egy­előre inkább távol tartják magukat.

Bakk Miklós azt is kifejtette, ő maga nem aktivista, nem azért vesz részt ebben a mozgalomban, mert a megalakuló pártban vagy akár az ernyőszervezetben vezető szerepet szeretne betölteni. „Stratégiai érdeklődésű vagyok, ezért engem a dolog alapozása érdekel, no meg nyilván maga az ügy is motivál” – fogalmazott.

A jövőt illetően mérsékelten derűlátó: „Ha a történészekre hallgatok, akkor inkább pesszimista vagyok, a legjobb történészeink – Szász Zoltán vagy Bárdi Nándor – általában azt az álláspontot képviselik, hogy a román és magyar nemzetépítés olyannyira szemben áll egymással, hogy ilyen típusú kiegyezéseknek túl sok esélye nincsen. Én úgy gondolom, mindenképpen meg kell próbálni, még a sikertelen kísérleteknek is olyan nyoma marad, amely a jövő szempontjából fontos és pozitív lehet.”

Miben áll a transzszilván minimum?

A Transzszilván minimum programnak három alapvető, alku tárgyát nem képezhető elv a kiindulópontja:
1. Erdély történelmi régióját olyan regionális és kulturális egységnek tekintjük, amelynek joga van saját státusához egy megreformálandó Románián belül;
2. Erdély létének meghatározó elve három történelmi kultúra és három nyelv, a román, a magyar és a német egyenlő volta;
3. Erdélynek saját belső regionális szerkezete van, amely történelmén és kulturális sajátosságain alapszik; ezt a szerkezetet nem tagadhatja meg, tőle nem tekinthet el Románia egyetlen kormánya sem regionális reformjainak tervezése során.


erdély.ma, Háromszék