Kelemen: az autonómia sehol nem a szájkaratésok munkájának eredményeként jött létre

Fiatal egyetemistáknak és középiskolás diákoknak beszélt kisebbségvédelemről és autonómiáról Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a hatodik Hárit-táborból idén SIC Feszt Székelyföldi Szabadegyetemre átkeresztelt rendezvényen, amelyet augusztus 7-10. között szervezett meg a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) Csomakőrösön.

“Korosztályotokat tekintve olyan hallgatóság vagytok, amely többnyire az Európai Uniós tagállam Romániában szocializálódott és kevés közvetlen tapasztalata van arról, amit kommunista diktatúrának nevezünk. Mi egy olyan országban születtünk, amelyben létezett a törekvés arra, hogy felszámoljanak mindent, ami nem román. Ez vonatkozott minden nemzeti kisebbségre, amely Románia területén él és élt: eladták a szászokat pénzért Németországnak, a zsidókat Izraelnek, és erre a sorsra jutott volna a legnépesebb nemzeti kisebbség, a magyarság is. A kommunista diktatúra célja a nemzeti identitás megsemmisítése volt. Ilyen örökséggel vágtunk neki annak az útnak, amelyet az elmúlt 25 évben kellett bejárnunk, amely során felépítettünk és bővíteni szeretnénk bizonyos eszközrendszereket. Éppen ezért állandó téma a kisebbségvédelem: mi azért maradtunk itt, mert a szülőföldünk számunkra a legfontosabb hely” - mondta felvezetőjében a miniszterelnök-helyettes. 

Az elkészült autonómia-statútum kapcsán kifejtette, az RMDSZ-nek az volt az elképzelése, hogy a kulturális és a regionális autonómiával magasabb szintre emelje a kisebbségvédelmet annak érdekében, hogy a jövőben is biztosítani lehessen az erdélyi magyarok nemzeti identitásának megőrzését. 

“Autonómia-kérdésben a román társadalomnak nagyon komoly félelmei, fenntartásai vannak, amelyekkel számolnunk kell, ha meg akarjuk őket győzni arról, hogy közösségünk törekvései nem ellenük irányulnak: nem olyat kérünk, amit valakitől el kell venni. A párbeszédnek nincs alternatívája. Ami annak idején Gábor Áronnak az ágyú volt, az ma számunkra a szó, az érvek, a bölcsesség. A ti nemzedéketek feladata, hogy folytassa az elkezdett munkát, hiszen egyetlen autonómia sem született meg egyik napról a másikra, és nem a szájkaratésok munkájának eredménye, hanem a szívós, mindennapi munka, a folyamatos párbeszéd gyümölcse” – szögezte le hozzátéve, hogy az autonómia nem csodaszer, hanem egy olyan intézményrendszer, olyan eszköz, amellyel élni kell, és ami a magyarság számára többletfelelősséget jelent. Azt is kiemelte, hogy a mai alkotmányos keretek között nincs realitása az elkészült autonómia-statútumnak. 
“Úgy vagyunk tisztességesek, ha kimondjuk: ahhoz az autonómia-modellhez, amiről mi beszélünk, új alkotmányra van szükség” – fogalmazott a Szövetség elnöke. 

Lévén egy Európai Unióban szocializálódott generáció, a FUEN-ről és a Minority SafePack nevű polgári kezdeményezésről is beszélt Kelemen Hunor hangsúlyozva, hogy 60 millió olyan ember él Európában, amely valamilyen szempontból kisebbségnek számít, pontosan ezért fontos, hogy a tagállamok szuverenitásából kiemelve tartozzon az Európai Unió jogköreihez a kisebbségek védelmének kérdése.

“Beszéltünk a pénzért eladott szászokról, zsidókról. Azért az egész társadalom felelős, ha egy kisebbséggel valami történik. A többség mindig felelős a kisebbségért, amellyel együtt él. Nem szeretném, ha 100 év múlva hiányoznunk kellene a többségnek úgy, ahogy ma megfogalmazódik ez például a szászok kapcsán” – mondta. 

A fiatal közönség részéről érkező, államelnök-jelöltséggel kapcsolatos kérdésekre válaszolva a Szövetség elnöke rámutatott: habár Romániában nem változott meg olyan mértékben a mentalitás, hogy magyar embert válasszanak elnöknek, a jelöltállítás önbecsülés kérdése a magyarok számára. 
“Mi, erdélyi magyarok tudunk olyan embert jelölni, aki képes elvezetni ezt az országot, van elképzelésünk, ismerjük a társadalom problémáit, és tudunk megoldásokat is rájuk. Ebben az időszakban egész Románia figyel, szélesebb körben mutathatjuk meg az erdélyi magyar közösség törekvéseit, érdekeit. Azért is fontos, hogy jelöltet állítsunk, mert a román politikusok, pártok között egy sincs, amely az erdélyi magyarok specifikus kérdéseire megfelelő választ adna” – mondta Kelemen Hunor. 

Antal Árpád a fiatalok perspektívájából fogalmazta meg üzenetét, hiszen úgy véli, a mai politikusoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy mi foglalkoztatja, mi segíti, mi tarthatja itthon, a szülőföldön őket. “Magyarként kétszer többet kell tanulnotok és dolgoznotok ebben az országban. Ne várjatok csodát a politikusoktól, saját magatoktól kell elérnetek, hogy ne minimálbérért dolgozzatok. Az energiát, amivel most rendelkeztek, fordítsátok a tanulásra, hiszen tanulással, munkával és áldozatvállalással bármit elérhettek” – biztatta a polgármester az ifjú nemzedéket. 

Érvekkel szolgált ugyanakkor azok számára is, akik a elvándorlásban látják a jövőt és a boldogulást. “Bárhová megyünk, bárhol keressünk is jobb életet, mindig lesz tíz másik ország, amelyben jobban élnek, mint ott, ahol éppen vagyunk. Fontos szempont a szülőföld iránti ragaszkodás. Tartsátok szem előtt, hogy olyan helyen éljetek, ahol van tiszta levegő, ahol egészséges ételeket lehet fogyasztani. Éljetek olyan helyen, ami a tietek, amelyet olyanná alakíthattok, amilyenné szeretnétek, ahol boldogok tudtok lenni és érvényesültök” – mondta. 

Végszóként a szövetségi elnök arra biztatta a fiatalokat, hogy tanuljanak nyelveket, olvassanak, és törekedjenek arra, hogy versenyképesek, felkészültek és rugalmasak legyenek, bármilyen területen is szeretnének elhelyezkedni. (rmdsz tájékoztató)

(transindex.)