Jogtipró török kormánnyal tartaná vissza a menekülteket az EU

Az Európai Unió a szavazás után sem szólt egy árva mukkot sem a szabadságjogok miatt, nehogy a végén Törökország ne tartsa vissza a szíriai menekülteket.

•  
• Uniós csatlakozási tárgyalások felpörgetése. Törökország 1960-ban(!) kérte a felvételét az EU elődjéhez, de csak 1987-ben kapta meg a tagjelölti státuszt és azóta is ehhez hasonló csigatempóban mennek a tárgyalások. Uniós részről belengették, hogy gyorsítanának a folyamaton. Ciprus – amelynek a felét több mint négy évtizede megszállva tartja Ankara – hat fejezetet is blokkol a csatlakozási tárgyalásokon, és jelezte, hogy ezt nem is adja fel. Több nyugati tagállamban szintén húzódoznak a török EU-tagság gondolatától.

Felbátorodhatnak Erdoğanék

A győzelemmel Recep Tayyip Erdoğan elnök és pártja megerősödhet, és jobb eséllyel hajthatja végre az intézkedéseket, melyek lassítják a migránsok haladását. Kérdés, hogy az egyre magabiztosabb török kormány követeléseit hajlandó és képes-e teljesíteni az EU. Ráadásul ha Erdoğanék a győzelemből azt a következtetést vonják le, hogy a választók nem büntetik őket a szabadságjogok lebontásért és tovább haladnak ezen az úton, egyre nehezebb lesz az uniós vezetőknek szemet hunynia a helyzet felett. Az Európai Parlament szocialista frakciója például közleményben jelezte, hogy ha a török hatóságok nem tartják tiszteletben az alapvető jogokat, nem lesz haladás az EU felé vezető úton.

Meglepően nagy győzelmet aratott a török kormánypárt a november elsejei parlamenti választáson. A szavazatok csaknem felét besöpörte, így egyedül is megszerezte az abszolút parlamenti többséget.

Uniós részről a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztossal együtt reagált az eredményre. „Az EU együtt fog dolgozni a jövőbeni kormányzattal annak érdekében, hogy még jobban elmélyítse az EU-Törökország partnerséget és tovább erősítse az együttműködést minden területen” – szól a közös nyilatkozatuk.

Nem gratuláltak a kormánynak, csak a török nép demokrácia iránti elhivatottságának a magas részvételi arány miatt. Arról viszont már egy mukkot sem szóltak, hogy nem zajlott minden tisztán a voksolás körül. A török rendőrség múlt héten megszállta két tucat médiacég irodáit, amelyek onnantól sokkal rózsaszínűbben látták a kormányzat tevékenységét. Az uniós nyilatkozat a választási megfigyeléssel foglalkozó EBESZ-nek passzolta át a labdát, hogy megállapítsa, minden rendben volt-e.

Csak csendben, csak halkan

Az EU a Törökországgal való együttműködési lendületben egy, a török kormánnyal szemben kritikus jelentés közzétételét is a választás utánra halasztotta. Ahogy Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök szóvivője fogalmazott: „a megfelelő pillanatra várnak”. A dokumentumból kiszivárgott részletek megdorgálnák a török kormányt a jogállamiság, a bírói függetlenség és a véleménynyilvánítás szabadságának csorbulása miatt. A végleges szöveg még sokat puhulhat a fedő alatt.

Az EU vezetői Recep Tayyip Erdoğan októberi brüsszeli látogatásán csendes bólogatással tették szalonképesebbé a török kormánypártot a választási kampányban.

Bármit, csak menekülteket ne

A nagy sunnyogás oka, hogy Brüsszelben mindent elkövetnek, hogy előmozdítsák a Törökországgal való együttműködést menekültügyben. Jean-Claude Juncker az Európai Parlament múlt heti vitáján konkrétan ki is mondta, hogy

nem fog segíteni a migrációs válság megoldásában, ha az EU folyton a török emberi jogokon rugózik.

Az EU terve, hogy a szíriai menekülteket a véres káoszba süllyedt Szíria szomszédainál tartsa, és megakadályozza, hogy elinduljanak az uniós tagállamok felé. Ebben kulcsszerepet játszik a Görögországgal határos, 2,5 millió szíriait befogadó Törökország. A lapítás mellett több dologgal is lehet versenyezni a török kormány kegyeiért:

• Pénz a menekültek ellátására. „Először egymilliárdot ajánlottunk fel. Aztán hárommilliárdot. Most a törökök egy évi hárommilliárdos összeget tettek le az asztalra” – nyilatkozta egy uniós forrás közvetlenül a választás előtt az EUobservernek. Egy másik egyenesen védelmi pénzhez hasonlította a követelések emelését. A menekültek ellátására viszont a már eddig megígért pénzeket se nagyon bírja összekaparni az EU. A probléma, hogy miközben az Európai Bizottság nagy nehezen, de kipréseli az uniós költségvetésből az abból fizetendő részt, a tagállamok nem tartják magukat a saját vállalásaikhoz.
• Vízumliberalizáció. A törökök nagyon szeretnék elérni, hogy ne kelljen vízumot kérniük, ha az EU-ba utaznak. A migrációs hisztéria közepette ugyanakkor nem okoz lelkesedést az uniós tagállamokban, hogy könnyítsék csaknem 80 millió török beutazását az EU-ba.

index.hu