Görögország: a Sziriza nyerte a görög választást

Az Európai Unióból való kilépést lebegtető radikális baloldal több mint 8 százalékponttal vezet kora este. Ha nyernek, új irányt vehet a görög politika. A kormánypárt elismerte vereségét.

(forrás: mno.hu)

Az első hivatalos részeredmények megerősítik a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) győzelmét az előre hozott görög parlamenti választásokon: a voksok mintegy negyedének összeszámlálása alapján 35,4 százalékos támogatottságot tudhat magáénak a Sziriza - közölte vasárnap a görög belügyminisztérium. Antonisz Szamarasz görög kormányfő pártja, az Új Demokrácia (Nea Dimokratia - ND) hat százalékkal Alekszisz Ciprasz pártja mögött lemaradva a szavazatok 29 százalékát szerezheti meg.

Az első eredmények szerint a harmadik helyre a szélsőjobboldali Arany Hajnal kerül, 6,3 százalékos támogatottsággal. Egyelőre nem tudni, hogy a Szirizának sikerült-e megszereznie az abszolút többséget a 300 fős parlamentben, hogy akár egyedül is kormányt alakíthasson. Ehhez 151 mandátumra lenne szüksége a pártnak, amely jelenleg 149-151 képviselői helyre számíthat. .

Történelmi győzelem

„Egyértelmű, hogy történelmi győzelmet arattunk, ami nemcsak a görög embereket érinti, hanem minden európai népet. Ez nagy megkönnyebbülés minden európainak. A kérdés csak az, hogy mekkora a győzelmünk” – mondta Panosz Szkurletisz Sziriza-szóvivő a Mega tévécsatornának, aki szerint a Sziriza győzelme „a társadalmi igazságosság és méltóság visszatérését, a demokrácia visszatérését” jelentené, mert az utóbbi évek „vad megszorításait megsínylette a demokrácia”.

A vereség mértéke még kérdéses

„Vesztettünk. A vereség mértéke egyelőre még nem világos. Az lesz a szerepünk, amit a görög emberektől kaptunk: a legnagyobb ellenzéki párté” – mondta Makisz Voridisz egészségügyi miniszter, aki egyúttal a párt parlamenti szóvivője is. Voridisz a Mega tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy a konzervatív kormány által a nemzetközi pénzügyi segély fejében meghozott megszorító intézkedések hasznosak voltak, de azoknak vége szakadt, még mielőtt gyümölcsöt hozhattak volna. A szavazóhelyiségek közép-európai idő szerint vasárnap reggel 6-kor nyitottak, és este hat óráig tartottak nyitva.

Visszatér a trojka?

A nagy pártok vezetői már korábban elmentek voksolni, majd a sajtónak is nyilatkoztak. Antonisz Szamarasz kormányfő szerint a vasárnapi előre hozott választások döntő fontosságúak Görögország jövője szempontjából, hiszen az eredménytől függ, az ország tartani fogja-e európai irányvonalát.

Alekszisz Ciprasz, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) vezetője Athénban adta le szavazatát, és azt mondta, hogy a voksolással a görögök egy lépést tesznek afelé, hogy visszatérjen a remény, a demokrácia és a méltóság. Arról hoznak döntést szerinte, hogy visszatérjen-e az országba a hitelezők „trojkája” – az EU, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank –, hogy számon kérje a Szamarasz-kormány által vállalt kötelezettségek teljesítését a nyugdíjak és a fizetések további csökkentéséről, az adók növeléséről, a fizetésképtelenné vált hitelfelvevők jelzálogosított ingatlanjainak árverésére kivetett tilalom feloldásáról, vagyis a kudarcot vallott, katasztrofális politika folytatásáról, vagy arról, hogy az ország biztonságos körülmények között méltó életet harcolhasson ki magának Európában.

Így látják a győzelmet az EU-ban

A spanyol pártok népszerűségi listáját vezető baloldali Podemos párt már vasárnap délután, jóval a görögországi előre hozott parlamenti választások eredményeinek megjelenése előtt elkezdte a görög Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) győzelmét ünnepelni,és azt reméli, hamarosan ugyanilyen sikert érhet el Spanyolországban. „Eljött a remény, oda a félelem. Sziriza, Podemos: győzünk!” – kezdte beszédét a Podemos vezetője, a 36 éves Pablo Iglesias vasárnap délután a kelet-spanyolországi Valenciában összegyűlt mintegy 8000 híve előtt. Mariano Rajoy konzervatív spanyol kormányfő vasárnap – egyértelműen a Podemosra utalva – azt mondta, hogy a választók „ne ugorjanak fejest a mélységbe”, vagyis ne szavazzanak a baloldali pártra.

Nem tabutéma többé a görög adósság újratárgyalása – állapította meg Gianni Pittella, az Európai Parlament (EP) szocialista frakcióvezetője vasárnap esti nyilatkozatában a Sziriza választási győzelmének hírére. Az olasz politikus üdvözölte a baloldali pártok győzelmét, és arra szólította fel Alekszisz Cipraszt, hogy „erős Európa-párti koalíciót” hozzon létre.   Az EP kereszténydemokrata, jobbközép irányzatú néppárti frakciójának a német delegációvezetője, Herbert Reul ugyanakkor elutasította a görög adósság részleges elengedésének a gondolatát. „Görögországnak tovább kell vinnie a reformkurzust, ha nem akarja kockáztatni az euróövezetből való kiválást” – szögezte le a CDU politikusa.

Guy Verhofstadt, az EP liberális frakcióvezetője gratulált Sztavrosz Theodórakisznak, a To Potami (A folyó) nevű párt vezetőjének az elért választási eredményhez. „A baloldal és a jobboldal bevett pártjaival szemben életképes alternatívát kínáló To Potami sikere azt bizonyítja, hogy van igény az Európa-párti és reformpárti erőre a görög politikában” – vélekedett a belga liberális politikus.

Így látja a piac

Szemben a szélsőséges piaci reakcióktól tartó általános vélekedéssel, számos, a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó közgazdász szerint a görögországi választásoknak nem lesznek átütő erejű következményei. A parlamenti választás eredménye meghatározó lesz ugyan Görögország jövőjére nézve, szélesebb piaci hatásait azonban felfogja majd az ország viszonylagos elszigeteltsége az euróövezeti pénzügyi rendszertől, valamint az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön bejelentett kötvényvásárlási programja – véli Lucy O'Carroll, az Aberdeen Asset Management közgazdásza. „A fertőzésveszély teljesen nem múlt el ugyan, de jelentősen mérséklődött” – tette hozzá.

Carlo Messina, az olasz Intesa Sanpaolo SpA. bank vezérigazgatója egy interjúban kifejtette, hogy egyáltalán nem tart a görög választások piaci mellékhatásaitól. Az EKB mennyiségi monetáris lazító intézkedése szerinte is megfelelő mozgásteret biztosít a piacoknak, valamint lehetőséget nyújt a görög adósság ahhoz elegendő mértékű átütemezéséhez is, hogy az országnak ne kelljen elhagynia az euróövezetet.

Nem lenne ajánlatos teljesen leírni a dominóhatás bekövetkezésének a lehetőségét – véli viszont Peter Westaway, a Vanguard Asset Management vezető közgazdásza. „Tény, hogy Görögország most el van szeparálva valamelyest, hiba lenne azonban azt gondolni, hogy nincs már a játszmában. Az euróövezet nagyon is káros következményekkel járó elhagyása egyáltalán nem zárható ki” – mondta.

Az AXA Investment Management szakértői számítanak némi piaci volatilitásra a választásokat követően. „A Görögország és hitelezői között kezdődő tárgyalások által okozott bizonytalanság mindenképpen rányomja majd a bélyegét a kockázatosabb befektetési kategóriákra, legalábbis az euróövezeten belül” – mutattak rá előrejelzésükben, hangsúlyozva azonban, hogy a radikális baloldali Sziriza párt választási győzelme még így is legfeljebb csak „marginális” hatással lehet a tényleges euróövezeti folyamatokra.

„Ha a Sziriza nem működik együtt, Németország esetleg kénytelen lesz megkérni Görögországot, hogy hagyja el az euróövezetet” – véli Mark Burgess, a Threadneedle Investments befektetési szakembere.

mno.hu