Ferenc pápa ökológiai kiáltványa az emberiséghez

Az emissziókereskedelem csak ideiglenes megoldás, amely könnyen spekulációra ösztönözheti az embert, és árthat azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére tettek és tesznek - jelenti ki Ferenc pápa a csütörtökön, Áldott légy! elnevezéssel bemutatott és a teremtett világ védelméről, valamint a környezetről szóló enciklikájában.

A La Repubblica című olasz napilap az új enciklikát ökológiai kiáltványnak nevezte az emberiséghez, a nemzetközi politikai-gazdasági, valamint tudományos élethez.

Az egyházfő - aki azt szeretné, ha körlevele részévé válna a decemberi párizsi ENSZ-klímakonferenciának - azzal a sürgős felhívással fordul a világ vezetőihez, hogy tegyenek az éghajlatváltozás ellen. "Még sohasem bántunk olyan rosszul közös otthonunkkal és ártottunk neki annyit, mint az elmúlt két évszázadban" - szögezte le Ferenc pápa az enciklikában, amelynek címe - Laudato si' - Szent Ferenc Naphimnuszának (Laudatio Creaturarum) egyik verssora.

Az egyházfő szerint ha valaki a Föld lakóit kívülről megfigyelné, csodálkozna ezen az - olykor öngyilkos hajlamúnak tűnő - magatartáson. Úgy vélte, hogy a Föld "mérhetetlen szemétteleppé" változik. Ferenc pápa átfogó társadalmi-ökológiai válságról ejtett szót az enciklikában, kifejtve, hogy a környezetvédelem, a szegénység elleni küzdelem és az emberi méltóságáért vívott harc szétválaszthatatlanul összetartozik. A Vatikán feje szerint erre a válságra csupán a "szerves egészet alkotó ökológia" jelentheti a megoldást.

Ez az egyházfő szerint egyben azt is jelenti: aki a természet megőrzéséért száll síkra, nem foglalhat állást az abortusz vagy az élő emberi embriókon végzett kísérletek mellett. Ferenc pápa súlyos bírálatokat fogalmazott meg a politikával és a gazdasággal szemben is.

"A politika alávetettsége a technológiával és a pénzügyekkel szemben a környezetvédelmi kérdésekről szóló csúcstalálkozók sikertelenségében mutatkozik meg" - hangsúlyozta. Az év végén Párizsban tervezett klímakonferenciára utalva a római katolikus egyház vezetője megjegyezte, hogy sürgősen és drasztikusan csökkenteni kellene a szén-dioxid-kibocsátást. Ennek megvalósulásához szerinte erős, szankcionálási lehetőségekkel bíró nemzetközi intézményekre lenne szükség.

Az enciklika kitér a pénzügyi válságra is, amelyről Ferenc pápa úgy vélte, hogy a világ semmit nem tanult belőle. Az egyházfő szerint a lakosság nagy árat fizetett azért, hogy a bankokat bármi áron meg kellett menteni. Kiemelte, hogy a politikának nem szabad alávetnie magát a gazdasági érdekeknek.

Ferenc pápa bírálta a digitális média és a közösségi hálózatok túlzott használatát is, és egyfajta "szellemi környezetszennyezésnek" nevezte az adatok puszta felhalmozását. A 78 éves egyházfő leszögezte, hogy a digitális médiatermékek "túlzott kínálata mély és fájdalmas elégedetlenséget okoz az emberek közötti kapcsolatokban vagy káros elmagányosodást".

Veres András püspök: a pápai enciklika legfontosabb felszólítása, hogy lépjünk ki az önpusztítás spiráljából 

Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájának legfontosabb felszólítása, hogy lépjünk ki az önpusztítás spiráljából - mondta a dokumentumot bemutató Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottságának elnöke csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Veres András ismertetése szerint a hat fejezetből álló enciklika ötödik fejezete foglalkozik azzal, hogy mit lehet és mit kell tenni a teremtett világ védelmében. Ebben a fejezetben Ferenc pápa felszólítja politikusokat és tudósokat, értsék meg, hogy "a 24. órában vagyunk", és sürgősen tenni kell, sokkal többet, mint eddig - mondta.

A katolikus püspök idézte a dokumentum 188. pontját, amelyben meglátása szerint a pápa a nem hívő embereknek akart üzenni: "Az egyház nem törekszik arra, hogy értelmezze a tudományos kérdéseket, sem arra, hogy a politika helyébe lépjen, de felszólít egy becsületes és átlátható vitára, hogy a részszükségletek vagy az ideológiák ne sértsék a közjót, és ebben az egyház segítő közösségként részt akar és részt is kíván venni."

Veres András kiemelte, hogy általában a teológia és a most megjelent enciklika sem a környezetvédelemről, hanem a teremtett világ védelméről szól, és a pápa utal is arra, hogy szerinte a környezetvédelemben az az ember lesz igazán elkötelezett, aki életét és a világot is a teremtő Istentől kapott ajándéknak tekinti. A dokumentum szerint a teremtett világ az emberrel való relációjában válik értelmessé. Ökológiai megtérésre van szükség, mondja Ferenc pápa Szent II. János Pál pápát idézve.

A keresztény ember számára isteni felszólítás a föld "gondozása" de azért, hogy ennek a kötelességének eleget tudjon tenni, szükséges a párbeszéd a más vallásúakkal és a nem vallásos emberekkel is - ismertette Veres András. Hozzátette: Ferenc pápa párbeszédkészségét és figyelmességét jelzi, hogy a dokumentum két imádsággal fejeződik be, melyek közül az egyik a hívő, de nem keresztények számára, a másik pedig a Krisztus-követők számára íródott.

Veres András a dokumentum fejezeteit röviden bemutatva elmondta: az első fejezetben a pápa vázolja a problémákat, és arra buzdít, hogy "alakítsuk személyessé ezeket a problémákat". A vízhiány, az élővilág sokféleségének pusztulása, az éghajlatváltozás és az ökológiai adósság az első fejezet főbb témái.

A második fejezetben Ferenc pápa azokat a bibliai szövegrészeket tárgyalja, amelyekből a teremtésvédelem a hívő ember számára következik. Veres András kiemelte ezeknek a szövegmagyarázatoknak az újszerűségét és "megszólító" jellegét.

A harmadik fejezet a jelenlegi helyzet okait keresi, és elsősorban a technokráciában, valamint abban találja meg, hogy az ember mindent önmagából kiindulva akar használni.

A negyedik fejezetben Ferenc pápa többek között azt taglalja, hogy az ember nem tekinthet a természetre úgy, mint tőle független valóságra, hiszen "mindennap kapcsolatban állunk mindennel". Minden teremtett dolog az emberek számára adott ajándék. Újfajta szolidaritásra van tehát szükség, és nemcsak az egymást követő nemzedékek között, hanem egy adott nemzedéken belül is. Hiszen például a levegő- vagy a vízszennyezés sem szorítható államhatárok közé.

Az ötödik fejezet szól a teendőkről, a hatodik fejezet egy ökológiai spiritualitás vázát mutatja meg, és kiemeli, hogy a változáshoz művelésre és nevelésre van szükség. Akkor fog az ember teremtett világhoz való viszonya megváltozni, ha motivált rá és nevelik erre.

Veres András újságírói kérdésre válaszolva beszélt a menekültkérdésről. Elmondása szerint a katolikus egyháznak minden korban következetes, az evangéliumból kiinduló felelősségérzete volt minden szükséget szenvedő ember iránt, így a menekülő emberek iránt is. Ez a felelősségvállalás gyakorlati módon is megnyilvánul Európa-szerte. Ugyanakkor a politika "sajátos kihívási rendszernek van kitéve", így nem tudja mindig azt az utat járni, amit a vallási, erkölcsi értékrend szerint kellene - tette hozzá.

hirado.hu