EU: Zárják a kapukat a menekültek előtt?

A szivárgó információk szerint az uniós tagállamok vezetői csütörtökön rendkívüli ülésen megállapodnak, hogy évente ötezer menekültet befogadnak és arányosan elosztanak a tagországok között, ám a Földközi-tengeren érkezők döntő többségét visszafordítják. Máltán eltemették a hétvégi, több mint 800 emberéletet követelő katasztrófa felszínre hozott áldozatait.

Az egyforma barna koporsók közül csak egy tűnt ki. A fehér, amely egy kamasz holttestét rejtette. Senki nem tudja, ki volt, honnan érkezett. Arról a huszonhárom másik menekültről is keveset tudni, akiket csütörtökön temettek el Máltán, miután hajójuk több mint 800 emberrel a fedélzetén múlt héten felborult a Földközi-tengeren.

„Huszonnégy azonosítatlan holttest van itt, de több százan nyugszanak annak a temetőnek a fenekén, amivé a Földközi-tenger vált" – idézi Mario Grech püspök gyászszertartáson elhangzott szavait a The Malta Independent. Hogy a tenger további menekültek koporsója lesz-e, arról órákkal később döntöttek a rendkívüli EU-csúcson.

A szivárgó információk – a Guardian által megszerzett megállapodástervezet – szerint a tagállamok vezetői megállapodnak, hogy évente mindössze ötezer embernek biztosítanak menekültstátuszt, akiket

arányosan telepítenek majd le több országban.

A polgárháborúk és a szegénység elől menekülők döntő többségét azonban – becslések szerint idén 200 ezren érhetik el az olasz partokat –, visszafordítják a veszélyzónákba.

A BBC szerint a tagállamok egyetértenek abban: el kell lehetetleníteni az embercsempészeket, és meg kell semmisíteni a hajóikat. A menekültek 90 százaléka Líbiából indul az életveszélyes útnak, az ottani kaotikus helyzet rendezése is létfontosságú. A tagországok nemcsak Líbiának és a küldő országoknak segítenek, hanem a fogadó államoknak – Itáliának, Máltának és Görögországnak – is nyújtanak anyagi, illetve logisztikai támogatást.

HIRDETÉS 

A tömegkatasztrófákat megelőzni hivatott kereső-mentő misszió újraindításáról azonban nem állapodtak meg.

Idén eddig azért halt meg harmincszor annyi menekült a Földközi-tengeren,

mint tavaly, mert az olasz hatóságok támogatás híján 2014 végén leállították a Mare Nostrum nevű kereső és mentő missziót. Ezt az EU szerényebb határvédelmi művelete váltotta fel, a Triton már nem merészkedett el a gócpontig, azaz a líbiai partokig. Csütörtök este az első döntés, amelyről hivatalosan bejelentést tettek az volt, hogy az EU megháromszorozza a Tritonra szánt pénzt. 

Alessandra Venturini, a firenzei Migrációs Központ igazgatóhelyettese szerint rövid távon az életmentés a legfontosabb, hosszú távon azt kell megakadályozni, hogy a kétségbeesett emberek nekivágjanak a tengernek. – Lehetővé kell tenni, hogy a hazájukhoz közeli országban folyamodjanak menekült státuszért. Az etiópiaiak mondjuk Kenyában, a szíriaiak Libanonban. Az engedély kiadása után letelepíthetnék őket Európában – mondja a Népszabadságnak a kutatóintézet szakértője. Szerinte világos, hogy Európa nem tud mindenkit befogadni, így más országokban, például Marokkóban vagy Tunéziában is el lehetne helyezni a menekülteket. Európának nem kell rettegni a „menekülthullámtól", s az eddigi felfogással ellentétben munkaerőként, nem pedig segélyen élőkként kellene tekinteni az érkezőkre.

– Igenis van munka. Ott, ahol magas a munkanélküliség, a dél-európai városokban nehezebb a helyzet,

de van munka. Európa öregszik, új állampolgárokra van szükség,

olyan egészségügyi dolgozókra, akik ellátják az időseket. Ha valakinek nincs megfelelő végzettsége, át kell képezni. A mezőgazdaságban szintén szükség van munkáskezekre" – véli Venturini. Úgy látja, egyes államok ott rontják el, hogy túl sokáig biztosítanak segélyt, ahelyett, hogy bevezetnék a menekülteket a munkaerőpiacra.

nol.hu