EU-csúcs: Tizenkét névvel bővítették az uniós szankciós listát

Tizenkét névvel egészítették ki az uniós csúcsértekezleten azt a 21 fős listát, mely a vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással sújtottakat tartalmazza. Ezek a személyek az unió szerint tevőlegesen hozzájárultak a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolásához. Az EU széles körű gazdasági büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a konfliktust nem sikerül békés eszközökkel rendezni, vagy Oroszország bármilyen lépést tesz Ukrajna destabilizálására. Azt azonban egyelőre nem tudni, minek kell történnie ahhoz, hogy az EU a vagyonbefagyasztások és beutazási tilalmakat követően e harmadik szakaszába léptesse a Moszkvával szembeni szankciókat. Angela Merkel német kancellár arról számolt be, hogy az EU kész pénzügyi támogatást nyújtani az új ukrán kormányzatnak, ha az megállapodásra tud jutni a Nemzetközi Valutaalappal. A kancellár szerint az Ukrajna-IMF tárgyalásokon már érdemi haladást sikerült elérni, így a megállapodás hamarosan várható.

Tizenkét névvel kiegészítették azt a listát, amely az ukrajnai válság miatt európai uniós vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott személyek nevét tartalmazza - jelentette be Brüsszelben Herman Van Rompuy, a tagországok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke a csütörtök délután kezdődött EU-csúcsértekezlet éjszakába nyúlt munkavacsorája után.

Az EU-tagországok külügyminiszterei hétfőn 21 főt - 13 oroszországi orosz, valamint 8 krími oroszbarát tisztségviselőt - helyeztek erre a feketelistára. Az új nevekről nem árult el többet az Európai Tanács elnöke, mindössze annyit mondott, hogy a tagállamok uniós nagykövetei pénteken öntik végső formába a jogszabályt, és az új nevek között vannak "igazán magas rangúak" is.

Van Rompuy azt is megerősítette, hogy az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői úgy döntöttek: lemondják a következő, júniusra tervezett EU-orosz csúcstalálkozót, és a tagállamok kétoldalú csúcstalálkozói is elmaradnak Oroszországgal.

"Ha a konfliktust nem sikerül békés eszközökkel rendezni, vagy ha Oroszország bármilyen lépést tesz Ukrajna destabilizálására, annak messzemenő következményei lesznek" - közölte a volt belga miniszterelnök, ám erről mindössze annyit árult el, hogy széles körű gazdasági büntetőintézkedésekről lesz szó, ahogyan arról két héttel ezelőtti rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak az uniós vezetők. Az Európai Tanács elnöke nem árult el sokkal többet arról, minek kell történnie ahhoz, hogy az EU a vagyonbefagyasztások és beutazási tilalmakat követően e harmadik szakaszába léptesse a Moszkvával szembeni szankciókat. Mint fogalmazott, az Európai Unió nem fogja egyszerre minden lapját kiteríteni; bármi történik is, bármilyen incidensre kerül sor, meg fogják vizsgálni, hogy az kimeríti-e azt a mértéket, amely indokolja a széles körű gazdasági büntetőintézkedések alkalmazását.

Van Rompuy azt is bejelentette: a tagállamok vezetői hivatalosan felhatalmazást adtak az Európai Bizottságnak arra, hogy vizsgálja meg, a gazdaság mely területein milyen szankciókat lehet alkalmazni Oroszországgal szemben, és azok milyen hatást érnének el.

"A szankciók nem a megtorlást szolgálják, hanem a külpolitika eszközei, nem öncélúak, hanem valamilyen cél elérését szolgálják. A mi célunk, hogy feltartóztassuk Oroszország lépéseit Ukrajnával szemben, hogy helyreállítsuk Ukrajna szuverenitását, ehhez pedig tárgyalásos megoldásra van szükség" - fejtette ki az Európai Tanács elnöke.

Herman Van Rompuy egyúttal további alkotmányos reformot sürgetett Ukrajnában, s világossá tette, hogy a kijevi kormánynak minden érintett nézőpontját figyelembe kell vennie, mert Ukrajna "sokszínű nemzet", továbbá tiszteletben kell tartani az országban élő összes nemzeti kisebbség jogait.

Az EU állam- és kormányfőinek testülete mielőbbi megállapodást sürget egy ukrajnai EBESZ-misszióról, egyúttal pedig felkéri az EU külügyi főképviselőjét, hogy dolgozza ki, az unió hogyan vehet részt ebben. Ha pedig nem sikerül egyezségre jutni egy EBESZ-misszióról, az EU saját küldöttséget indít majd Ukrajnába - tudatta Van Rompuy.

"Mindannyiunknak meg kell őriznünk a hidegvérünket. A cél a konfliktus enyhítése és a politikai megoldás a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett" - hangoztatta.
 

osé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tagállamok vezetői nagyon világosan fogalmaztak az este folyamán elfogadott zárónyilatkozatban: arra kérik a bizottságot, hogy vizsgálja meg a Krím annektálásának jogi következményeit és "tegyen javaslatot gyorsan alkalmazható gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi korlátozásokra a Krím vonatkozásában".

A bizottság elnöke arra is kitért, hogy a végrehajtó testület lehetséges célzott intézkedéseket készít elő arra az esetre, ha "Oroszország bármilyen további lépést tesz Ukrajna destabilizálására, ami további messzemenő következményekkel lenne a kétoldalú kapcsolatokra a gazdaság területeinek széles skáláján az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció között". Ezek a célzott intézkedések Barroso szerint világossá tehetik Moszkva számára, hogy lépései elfogadhatatlanok.

Merkel: az EU kész pénzügyi támogatást nyújtani Ukrajnának

Az EU kész pénzügyi támogatást nyújtani az új ukrán kormányzatnak, ha az megállapodásra tud jutni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A kancellár szerint az Ukrajna-IMF tárgyalásokon már érdemi haladást sikerült elérni, így a megállapodás hamarosan várható - jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, a csütörtök délután kezdődött EU-csúcsértekezlet éjszakába nyúlt munkavacsorája utáni sajtótájékoztatóján.

Angela Merkel kitért arra is: az unió kész ugyan saját megfigyelő missziót küldeni Ukrajnába, de előnyben részesítené azt a megoldást, hogy ilyen missziót az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) indítson, ha Oroszország beleegyezik annak mandátumába.

Hollande: Oroszország így nem folytathatja tovább

Sajtótájékoztatót tartott Francois Hollande francia köztársasági elnök is az uniós feketelistáról.

Úgy fogalmazott: Oroszországnak meg kell értenie, hogy így nem folytathatja tovább, és rá kell találnia a párbeszéd útjára.

Jacenyuk: a stabilitásnak ára van

Arszenyij Jacenyuk felszólította csütörtökön az Európai Uniót, hogy rendeljen el gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben - közölték ukrán kormányzati források.

Mint fogalmazott: a stabilitásnak ára van, és az áldozathozatalnak kétféle módja lehetséges, vagy emberi áldozatokkal, vagy euróval és dollárral. Jobb dolog eurót és dollárt feláldozni, mint egy véres háború ezernyi áldozatát gyászolni - jelentette ki az ukrán miniszterelnök.

Az ukrán miniszterelnök csütörtökön érkezett Brüsszelbe.  Igazi nyilvános szereplése azonban csak péntek délelőtt lesz, amikor ünnepélyesen aláírják az EU-ukrán társulási megállapodás politikai részét.

Megszabadult svájci cégrészétől az egyik orosz szankcionált

Egy nappal az amerikai szankciós listára kerülése előtt eladta a svájci Gunvor olajkereskedelmi cégben lévő tulajdonrészét Gennagyij Tyimcsenko orosz nagyvállalkozó - jelentette be a vállalat csütörtök este.

A Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló milliárdos 2000-ben társalapítója volt a svájci cégnek. Most teljes részesedését átadta partnerének, Torbjorn Törnqvistnek, aki ezzel többségi tulajdonos lett.

A Gunvor, amelynek árbevétele 2012-ben 90 milliárd dollár volt, közleményében azt is jelezte, hogy magát a céget nem fenyegette a szankcionálás veszélye, mert Tyimcsenko részesedése nem érte el az 50 százalékot.

Külön Twitter-üzenetet küldtek arról is, hogy Vlagyimir Putyin elnök személyesen semmilyen módon nem részesedik a Gunvor tevékenységéből.

Barack Obama amerikai elnök csütörtökön jelentette be, hogy az orosz kormánynak a Krím annektálására vonatkozó döntése miatt az Egyesült Államok kibővítette a büntetőintézkedésekkel sújtott személyek listáját. A húsz érintett között van Tyimcsenko is. A célszemélyek számláit befagyasztják, nem adnak ki nekik amerikai vízumot, illetve megtiltják számukra a dolláralapú tranzakciókat.

A Hetektől elsőként a kanadai miniszterelnök látogat Ukrajnába

Az iparilag legfejlettebb hét ország (G7) vezetői közül elsőként Stephen Harper kanadai miniszterelnök utazik Ukrajnába - jelentették be Ottawában csütörtökön.

Harper szombaton érkezik Kijevbe, ahol mások mellett Arszenyij Jacenyuk miniszterelnökkel találkozik.
A G7 (Kanada, Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország) vezető képviselői a jövő héten rendkívüli találkozót tartanak az ukrán válsággal kapcsolatos helyzetről.
Kanadában több mint egymillió ukrán származású ember él.

(hirado.hu)